Úrnőm (vagy Uram) irgalmazz! címmel tett közzé csütörtökön Facebook bejegyzést Karsai Dániel. "Jelen posztban a köztársasági elnöki kegyelem kérdését fogom körbejárni. Számomra a dolog pikantériáját az adja, hogy január elején pontosan ebben a témában kerestem meg Novák Katalint. Az élet ismert okokból elmosta a dolgot. Ugyanakkor, a felvetésem álláspontom szerint az életvégi döntések kapcsán működőképes, ezért azt a következő köztársasági elnöknek is fel fogom vetni. Már csak azért is, mert a kezdeményezésem a kegyelmezési jogkör megtépázott reputációjának helyreállítására is alkalmas lehet" – írja Karsai Dániel.
A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász tehát ezzel a konkrét javaslattal kereste föl év elején Novák Katalint, aki nyitottnak mutatkozott, de gondolkodási időt kért. Ezért akkor még Karsai részletekbe nem bocsátkozott.
"Elsőként tisztázzuk is, hogy mire és mire nem való az elnöki kegyelem. A köztársasági elnök kegyelemben részesíthet bárkit, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban, vagy akit már elítéltek. Rendkívül fontos leszögezni, hogy az elnöki kegyelem magáról a bűncselekményről nem büntetőjogi szempontból foglal állást. Hanem a bűncselekményen kívüli és azon túlmutató, a társadalom egésze vagy legalábbis túlnyomó része által osztott morális elvet érvényesít. Mely morális elv olyan súlyú, hogy ezekben a kivételes helyzetekben indokolja egy jogszerű büntetőeljárás vagy elítélés felülírását.
A köztársasági elnöki kegyelem nem korlátozható semmilyen bűncselekmény kapcsán.
A legsötétebb gaztettet elkövető ember életében is felmerülhet olyan körülmény, ami indokolhatja az elnöki kegyelmet.
Ilyen például egy halálos betegség legutolsó szakasza. Egy végstádiumú rákos beteg tölthesse élete utolsó egy hónapját családja körében. Ennyi mindenkinek jár az emberi méltóságból fakadóan. Ezzel lehet egyet nem érteni, de a felvetés legalábbis nem botrányos. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy az elnöki kegyelmet nem kötelező megadni. A köztársasági elnök külső szemlélő által akár teljesen indokoltnak tartott esetben is megtagadhatja a kegyelmet.
Az Orbán Viktor által kezdeményezett Alaptörvény-módosítás a fentiek alapján alkotmányjogi szempontból hibás. Valószínűleg nem is teljesen átgondoltan született, nem egy valós és általános közjogi problémát kívánt megoldani. Hanem egy hatalmas, a kormányzat egészét érintő politikai botrány kommunikációs megoldása kívánt lenni. A fentieket nem megismételve, nem lehet egyes bűncselekmény-fajták korlátozásával megakadályozni az elnöki kegyelem visszaélésszerű alkalmazását. Ezt az Alaptörvény-módosítást nem szabad elfogadni.
Sokkal több értelme lenne azon felvetéseknek és Alaptörvénybe iktatásának, mely a kegyelmezési eljárás átláthatóságát teremtené meg.
A kegyelmi döntéseknek nyilvánosnak kell lennie. Ideértve a kegyelemben részesülő nevét, az elkövetett bűncselekményt, a kegyelmi kérvényt és a kegyelmet kimondó határozatot, melyet megfelelő indokolással kell ellátni. Ez összességében megfelelő garanciát adna arra, hogy a jövőben a mostanihoz hasonló, a köztársasági elnök intézményéhez méltatlan esetek ne fordulhassanak elő" – fogalmaz az alkotmányjogász, majd rátér saját ügyére:
"Az én kezdeményezésem, mellyel Novák Katalinhoz fordultam, a következő volt. Azt javasoltam, hogy az (ex)köztársasági elnöki asszony nyilvánosan vállalja, hogy kegyelemben részesíti azokat, akik olyanoknak segítenek az eltávozásban, akik gyógyíthatatlan, halálos betegségben szenvednek és emiatt elviselhetetlen mértékű fizikai és mentális szenvedésnek vannak kitéve. Magyarul,
az öngyilkosságban való közreműködés büntetőjogi következménye alól való mentesülést szerettem volna ezen a speciális úton elérni. Szigorúan olyan betegek és segítőik számára, akik elviselhetetlen mértékű és megoldhatatlan szenvedésnek vannak kitéve.
Hogy az elnöki kegyelmet még véletlenül se lehessen visszaélésszerűen alkalmazni, azt is javasoltam, hogy a köztársasági elnököt az ilyen kegyelmezési ügyekben egy bizottság segítse. A bizottság tagjai lennének orvosok, pszichiáter, büntetőjogi szakértő. A lista folytatható és finomítható. Ez a bizottság állást foglalna a köztársasági elnök számára, hogy valóban indokolt volt az öngyilkosságban való közreműködés az érintett személy szenvedésének megszüntetésére és arra az érintett akaratával egyezően került sor.
Úgy vélem, az általam javasoltak, ha nem is tökéletes és végleges megoldást kínálnak az életvégi döntések meghozatalához való jog kapcsán, de jelentősen előmozdíthatnák azt. A köztársasági elnöki kegyelem ilyen típusú gyakorlása morálisan teljesen indokolt. Ezért kiváló lehetőség lenne a kegyelmezési jogkörben megrendült bizalom helyreállítására is" – zárja bejegyzését Karsai Dániel.
