Ha az Orbán-kormány nem rendezhet olimpiát egyben, akkor megrendezi részletekben. Jövőre Budapest lesz Európa Sportfővárosa. A büszke cím birtokosának az adott évben legalább 365 sporteseményt kell rendeznie, beleértve a helyi, közösségi, regionális, országos, illetve nemzetközi versenyeket is. Lesz jóga a Gellérthegyen, spinning a Szabadság hídon. Cirka 1 milliárd forint elverhető lesz reklámra, imázsra és rendezvényekre. A junior tornász-vb-re is kiutalt már a kormány 600 milliót.
Szerelmes férfiak
Jövőre több nagy világversenyt is rendeznek Magyarországon, itt lesz az asztalitenisz-, a vívó-, a kajak-kenu és az öttusa-világbajnokság is. Ahogy Vékássy Bálint, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára fogalmazott a fentieket beharangozó médiaeseményen: „Mintha olimpia lenne elnyújtva, időben eltolva.” Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkára már kormánybiztos korában azt sulykolta, hogy Budapest globális sportfőváros. Budapest 2016-ban és tavaly is a 7. helyet foglalta el e téren a fővárosok között, de hamarosan bekerülhetünk a top 5-be. Nagy lépés ezen az úton, hogy a múlt héten Budapest elnyerte a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogát. Az olimpiai álmokat soha el nem engedő Fürjes – Orbán visszhangjaként – már 2017 tavaszán, közvetlenül az olimpiai pályázat visszavonásáról szóló kormánydöntés után tárgyalt erről Sebastian Coe-val, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnökével. Akkortájt jelentette ki azt is, hogy Budapest biztosan újraindul az olimpiáért, mert „Magyarország szerelmes az olimpiába” – és ha az ország egésze talán nem is, de Orbán Viktor bizonyosan az. Ha pedig ehhez kell egy beruházás, arra biztosan lesz közpénz. Részletekben felépíthető mindaz, ami kell az olimpiarendezéshez: stadionok, sportcsarnokok, edzőpályák, szálláshelyek. Lassan adagolva, mindig egy-egy sportesemény rendezéséhez kötve, időben elnyújtott állami támogatásokkal.
Az atlétikai világbajnokság megrendezésébe Fürjes Balázs szerint sem csupán a kéthetes világbajnokság miatt vágnak bele. Az államtitkár szerint több mint 1,2 milliárd tévénéző fogja követni a versenyeket, ami hatalmas reklám a fővárosnak. Továbbá 500 ezer vendégéjszakát jelent a szállásadóknak, hiszen 8 ezer hivatalos vendég érkezik és több tízezer szurkoló, de szerinte már a versenyt megelőző időszakban is sokan látogatnak a leendő vb miatt Budapestre. Ám e reményekkel jobb csínján bánni, hiszen a KSH adatai szerint 2017-ben a vizes vb hónapja volt az egyetlen, amikor kevesebb vendégéjszakát töltöttek el külföldiek Budapesten, mint egy évvel korábban. A másik ígéret, miszerint a beruházásból származó bevételek a magyar kis- és középvállalkozásoknál csapódnak le, szintén fenntartásokkal kezelendő. A vizes vb építésére, rendezésére, marketingjére, őrzésére vagy bármilyen kapcsolódó feladatára gyakorlatilag csak Fidesz-közeli vállalkozások kaptak megbízást. Az eredetileg harsogott 25 milliárdnyi összkiadás még az aranylemezes csilingelésből parkolóházdobozzá csúfult úszóaréna felépítésére sem volt elég, utóbbi hivatalos végszámlája bruttó 49 milliárdra kerekedett. A tavalyi vb végösszege pedig még idén nyáron is nőtt, s ma már 140 milliárd felett járhat. Nem mellesleg az olimpiarendezésre gründolt céget sem sikerült még felszámolni, sőt, a Budapest 2024 Zrt. idén áprilisig havi 700 ezer forintért irodát is bérelt, s csupán a végelszámolás költségét 300 millióra becsülték.
Az átláthatóság az eddigi beruházásoknak sem volt erőssége, és semmi sem utal arra, hogy ez az atlétikai vb-nél változna. Már az is furcsa, hogy a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő, az atlétikai csarnoknak helyet adó területet az állam úgy szerezte meg, hogy nem a földet, hanem a telket birtokló céget vette meg 16,5 milliárdért – de ez is csak akkor derült ki, amikor az LMP kiperelte a vonatkozó adatokat. A költések kivizsgálására vonatkozó parlamenti indítványukat viszont lesöpörte a kormánypárti többség, mondván, az Országgyűlés ebben nem illetékes. Így a dél-pesti, illetve az észak-csepeli terület fejlesztésére elköltött milliárdokról is legfeljebb az egyes – valamiképpen nyilvánosságra kerülő – szerződésekből nyerhető majd információ. A sportberuházásokra költött milliárdok a jelek szerint elvesztik közpénzjellegüket. Ezek után érthető, ha az atlétikai csarnokot is tartalmazó terv – a Várnegyeddel és a filmiparral összehozott – jogszabályának parlamenti vitájában Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szeme előtt már megjelent „Dagobert bácsi a dollárokkal”, és már azt is látta, „ahogy betervezünk 20 milliárdot, és a végén az isten tudja, hogy hol fog ez a mutató megállni”. Ráadásul „megint majd azt fogjuk tapasztalni, hogy a kormányközeli Mészáros Lőrinc lesz az egyik nagy nyertes”. Szavai természetesen visszhangtalanul hulltak alá, és az Országgyűlés megszavazta a javaslatot. A korábban Kemény Ferenc-programként emlegetett Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztést azóta kiemelt beruházássá nyilvánították, vagyis erre a könnyített engedélyeztetési szabályok vonatkoznak.
Akadálymentesítés
A homályt sűríti a Budapest területén megvalósuló állami építkezéseknek a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa jogkörébe utalása is – vagyis e projektekbe a Fővárosi Közgyűlésnek nem sok beleszólása lesz. A tanácsba egyébként nem Tarlós István főpolgármester kezdetek óta fejlesztési ügyekkel foglalkozó helyettese, Szeneczey Balázs, hanem Szalay-Bobrovniczky Alexandra került. Az ő férje Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Századvég Alapítvány kuratóriumának korábbi elnökhelyettese, jelenlegi londoni nagykövet, aki egy korábbi interjúban bajtársának nevezte Habony Árpádot, a szigorúan titkos miniszterelnöki tanácsadót. Városházi információink szerint a hitvesi háttér mellett azért eshetett a választás Szalay-Bobrovniczky Alexandrára, mert köztudottan baráti kapcsolatokat ápol a Fürjes vezette Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjával (KKBK), így nem várható tőle, hogy bármilyen akadályt gördítene az állami akarat elé.
A főpolgármester-helyettes asszony egyébként ott volt a Nemzetközi Atlétikai Szövetség döntésének monte-carlói kihirdetésekor is, ami azért furcsa, mert a Fővárosi Közgyűlés nem tárgyalt a pályázatról, a hozzájárulását sem adta ahhoz, de még hivatalos tájékoztatást sem kapott. Ez ugyan nem formai követelmény a pályázathoz, de a kormány és a főváros közötti rendkívül baráti viszony jegyében talán megkérdezhették volna a városházi képviselőket. Ellenállásra nem kellett számítani, ezt bizonyítja az a sietség is, amellyel a rendezési jog elnyerését követő héten a közgyűlés már tárgyalja is a terület településszerkezeti tervének és a főváros rendezési szabályzatának módosítását úgy, ahogyan azt az állami elképzelések megkívánják.
Az esemény fő helyszíne a Rákóczi hídtól délre épülő atlétikai stadion lesz. Építészeti terveit az úszóarénát is tervező, majd átrajzoló és módosító, kormányzati szempontból kezesnek számító Napur Architect Építészeti Iroda készíti el nettó 4,7 milliárdért. (Azért volt pályázat is.) A telek 16,55 milliárdba került.
A kivitelezés költségeiről azonban az óvatos Fürjes egyelőre irányszámot se hajlandó mondani, majd a kiviteli tervek elkészülte után nyilatkozna erről. Az olimpiai pályázatban mindenesetre 120 milliárddal számoltak. (Közbevetőleg: a Puskás Stadion építése jelen állás szerint 190 milliárdot visz el.)
A KKBK-tól kapott tájékoztatás szerint az új atlétikai központ végleges tervei 2019 folyamán készülnek el. Az aréna a világversenyek idejére mobillelátókkal 40 ezresre bővíthető (korábban 55 ezerről volt szó). Az épület tetején egyedülálló, 25 méter széles és több mint 400 méter hosszú, dunai panorámás futó- és görkorcsolyapálya épül. Az összesen 15 ezer négyzetméteres új, szabadidős részen street workout felszerelések is helyet kapnak. Ígérik, a csarnok a versenysport mellett a csupán pár perc sétatávolságban felépülő Diákváros lakóit és a főváros atlétikát kedvelő hobbisportolóit is kiszolgálja majd. Az aréna mellett pedig egy nagyméretű edző- és többhektáros szabadidőpark is létesül közvetlen kapcsolattal a Dunához. Készül egy új gyalogos- és kerékpároshíd is, amely átvezet Észak-Csepelre, a területen 2023-ig elkészülő szabadtéri edzőpályákhoz, illetve a fedett csarnokhoz.
A tervek készülnek, az engedélyezés hátravan, de nem kell aggódni. A területen jelenleg egy betongyár működik, így a később esedékes környezetvédelmi hatásvizsgálat vélhetőleg üdvözli majd a helyén felépülő sportlétesítményt. Az árvízvédelmi művek engedélyeztetését pedig eleve leválasztották a projektről.
A kivitelezőket – a KKBK jelenlegi elképzelései szerint – nyílt uniós közbeszerzési eljáráson választják ki, az építkezés legkorábban 2020 első félévében indulhat, az átadás 2022 második felében várható. Szoros ütemezés, a gyorsításnak pedig húzós lehet a felára.
Az atlétikai központ része a Budapest Déli Városkapu Fejlesztési Programnak, mely nem csupán az állami propaganda sulykolásában az évtized egyik legnagyobb horderejű városfejlesztési beruházása. A városrész újjászületésére Németh Szilárd még csepeli polgármesterként készíttetett tervet, ám ebből a parlamenti támogatás ellenére sem valósult meg semmi. A 135 hektáros gazos, szemetes terület felvirágoztatására kiírt városfejlesztési pályázatra 17 építészirodát hívtak meg. Az eredményt december 19-én hirdetik ki. Az atlétikai stadion és az edzőcsarnokok mellett épül ide nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas evezőspálya és extrém park is. A diákvároshoz szükséges, Soroksári út melletti egykori Duna City projekt telket tavaly 18,1 milliárdért vásárolták ki a bedőlt Quaestor vagyonából. De mielőtt egyetemisták vennék birtokukba az új negyedet, kiválóan működhet az atlétikai vb-re érkezők szálláshelyeként is. A sportolók falva nem kötelező elem a vb-rendezéshez, de kétségtelenül pluszpont jár érte – később pedig kiválóan bevethető olimpiai faluként. Az olimpiai pályázatban 180 milliárdot terveztek be rá, de az még az építőipari bumm előtt volt.
Pénz nem számít
Jól kommunikálhatóak a városrészben tervezett átfogó közlekedésfejlesztési beruházások is. Az új híd, Kelenföld és a Népliget között a nagyvasúti Déli körvasút teljes megújítása és három új megállóhely megépítése, az 1-es villamos kelenföldi meghosszabbítása és a budai fonódó villamos dél-budai rakparti hosszabbítása hosszabb távú cél. Az atlétikai vb-re ezek egyikének befejezése sem elvárt – válaszolta lapunknak a KKBK –, bár minden említett közlekedési beruházás előkészítése a tervezett ütemben zajlik. A H6-os és H7-es HÉV teljes megújításával azonban aligha várhatnak. A teljesen leromlott műszaki állapotú vonalak és a minősíthetetlenségig leamortizálódott szerelvények nem alkalmasak az atlétikai vb nézőinek szállítására. (Az olimpiai tervekben még villamospályaként szerepelt, de ezt azóta elvetették.) A jelen tervek szerint a felújítás után a HÉV a Kvassay-zsilipig/Soroksári útig gyorsvasút üzemmódban működne, majd onnan a felszín alatt egészen a Kálvin térig hosszabbítanák meg a vonalat – mi több, egy későbbi ütemben az Astoriáig, majd a Margitsziget alatt átvezetve kötnék össze a szentendrei HÉV-vel. Az 5-ös metróvonalként is ismert elképzelés költségét már tíz évvel ezelőtt 600 milliárdra becsülték. A legutolsó számítások szerint a Kálvin térig esedékes meghosszabbítás – a 3-as metróhoz hasonló fapados kivitelezésben – talán kihozható 100 milliárd forintból. (A csepeli gyorsvasutat eleve a Kálvin térig tervezték, csak pénzhiány miatt állt meg a Boráros téren.) Négy évvel ezelőtt ezt az ötletet bevették a főváros közlekedésfejlesztési terveit tartalmazó Balázs Mór-tervbe, de pénz mostanáig nem került rá. A kormány idén novemberben 13,7 milliárd forint uniós forrást biztosított a két HÉV-vonal fejlesztésének előkészítésére és 98 új szerelvényre.
A többi pénzcsapot is megnyitották. A kormány 2017 legvégén 2,427 milliárdot biztosított a stadion körüli terület rendezésére, 470 milliót a szintén itt épülő Xtrém Szabadidő Park és az evezős központ előkészítésére és 34,8 milliárdot a fenti létesítményeket is magába foglaló Kemény Ferenc-program előkészítésére. Idén júniusban 4,3 milliárdot csoportosítottak át a dél-pesti és az észak-csepeli beruházásokra és külön 50 millió forintot jogi képviseletre, értékbecslőkre és tanácsadókra. Belőlük mondjuk eddig sem volt hiány. A londoni székhelyű Sport Concepts 259 millióért ad sportszakmai tanácsokat, a Céh Zrt. 725 millióért látja el a komplex mérnöki-tanácsadói és ellenőri feladatokat, míg az Újlak Mérnökiroda az Óbuda Építész Stúdióval karöltve 670 millióért oszt független mérnöki tanácsokat. A Dunai Evezős Központ terveit egy Főmterv vezette konzorcium készíti 225 millióért, míg az Óbudai Gázgyár területéről ide áthelyezett Velodrom generáltervezője, a Gall és Társai Építésziroda 959 millióért. (Ők tervezték a Clark Hotelt is.) Mindannyian jól ismert partnerei az állam intézményeinek, a Fideszhez hű oligarcháknak. S ez még csak a kezdet; az igazán nagy pénzek a kivitelezés és a rendezés idején áramlanak ki, ahogyan azt a vizes vb-nél láthattuk.
A kormány az IAAF-nek benyújtott költségvetés szerint 31,5 milliárd forintos finanszírozási garanciát vállalt. Mint látható, ennyi pénz bizonyosan nem lesz elég. A 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság szervezőbizottsága – a múlt kedden megkötött szerződés értelmében – jövőre jön létre. Vezetőjéről és tagjairól egyelőre semmit nem árultak el. „A bizottság és a lebonyolító cég létrehozása a következő fél év feladata lesz. De bármit döntünk is, azt az IAAF-nek jóvá kell hagynia” – válaszolta a Magyar Narancs kérdéseire Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke. A pályázati bizottság elnöke egyébként Deutsch Péter volt, Deutsch Tamás testvére. Az atlétikai vb beruházásairól döntő új bizottság összeállításába Fürjes Balázs mellett vélhetőleg nekik is lesz beleszólásuk.
