MaNcs 30. évf. 50. sz. (2018-12-13)
Egy dolog biztos: az állami forrásoknak köszönhetően a fideszes médiaalapítványnak nem lesznek pénzügyi nehézségei, a piaci versenyt pedig csak hírből ismerik.
A második Orbán-kormány eljövetele a panelprogram végét is jelentette. A lakótelepek megújítása azóta minden választási kampányban felmerül, majd a győzelem után a süllyesztőbe kerül.
A brit parlamentben, amelynek valaminő döntést kéne hoznia a Brexitről, lapzártánkkor senkinek semmihez nincs többsége. Nincs többsége – de iszonyúan nincs! – annak a megállapodásnak, amit Theresa May miniszterelnök az Európai Unióval a rendezett, ún. soft Brexitről kötött novemberben.
Miután a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése látványos szakítást hozott az MTA és Palkovics László miniszter között, a magyar tudományosság első számú intézményében az okozhatja a legnagyobb fejtörést, miből fizessék a januári villanyszámlát. Az akadémikusok egy hete a kormány, illetve Palkovics miniszter koncepciójával, az MTA kutatóhálózatának feldarabolásával élesen szembehelyezkedő határozatokat fogadtak el durván 90 százalékos többséggel. Kevésbé egyöntetűen, de azt is kimondták, hogy az MTA elutasítja a kormány tudományos minőséget veszélyeztető módszereit.
„E tekintetben nem nyitok vitát!” – ki is mondta ezt? Virág elvtárs? Bástya elvtárs? Pelikán elvtárs? Fenéket, ezt Kövér László, a demokratikus magyar törvényhozás elnöke mondta hétfőn, némileg elborulván egy ügyrendi felszólalástól, mely az ülés levezető elnökének lecserélését indítványozta.
Új koncot kapott a Fidesz gazdasági holdudvara, ami még a vizes világbajnokságnál is nagyobbnak ígérkezik, holott arra is elvertek legkevesebb 140 milliárdot. A 2023-as atlétikai vb és a szorosan hozzákapcsolódó Budapest Déli Városkapu Fejlesztés a többszörösét emésztheti fel.
Bosszúból politizálnak és szándékosan akarják bedönteni a város költségvetését a fideszes képviselők – állítja Hódmezővásárhely polgármestere. Márki-Zay Péter beszél új mozgalmáról, Lázár János ambícióiról és arról, hogyan lehet megrendíteni Orbán pártállami rendszerét.
Novembertől Magyarországnak űrkutatási miniszteri biztosa is van. Kutatói körökben örülnek ennek, és abban bíznak, hogy a kormány újragondolja a terület finanszírozását.
Negyedik hete tart a kormány szociális és adópolitikája elleni szokatlanul heves tiltakozás országszerte. A közösségi médiában szerveződő, utakat, finomítókat, üzemanyagraktárakat blokád alatt tartó sárga mellényes népi mozgalomra rácsatlakozó szélsőségesek nyomát szétvert belvárosi negyedek, kifosztott üzletek, kiégett autók jelzik.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata összefoglalja a minden embert nemzetiségétől, nemétől, vallásától vagy származásától függetlenül megillető alapjogokat. Mit jelentenek 70 évvel a nyilatkozat elfogadása után ezek az értékek, s hogyan lehet ma érvényt szerezni nekik?
Bő fél évszázaddal a Beatlemania után még mindig komoly tömeg kíváncsi Paul McCartney-ra Bécsben is – nem csoda, hogy az eredetileg meghirdetett december 5-i koncert másnapjára is lekötöttek egy fellépést.
Lovasi András fedezte fel őket, de saját jogon nőtték ki magukat a hazai gitárzene egyik legnépszerűbb zenekarává. Az Esti Kornél énekes-billentyűsével és énekes-gitárosával belső vívódásokról, kurva boldogságról és sziauramságról is beszélgettünk.
Még a magamfajta hivatásos praxisában is kivételes, ha ugyanazt a műsort kétszer hallhatom szinte egymás után. Az meg már tényleg hab a tortán, hogy jelen esetben egybevethetem Schiff András zongorajátékát Fejérvári Zoltánéval, a Müpa akusztikáját és közönségét a bécsi Musikvereinéval, a Budapesti Fesztiválzenekart saját magával, Fischer Iván karmesteri teljesítményét pedig Iván Fischer vezénylésével.
A PIM körüli botrányról, a Szépírók Társaságának kötelességéről, a Kádár- és az Orbán-rendszer közötti párhuzamokról, L. Simon László politikai szerepvállalásáról beszélgettünk Szkárosi Endrével. Meg arról, milyen az oldalakon keresztülmasírozó vizuális vers.
Hiába telt már el egy bő évtized, a pszichiátriáról folytatott szakmai és magánbeszélgetések origójában, úgy tűnik, ma is az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), vagyis népnyelven a Lipót bezárása áll.
Azért foglalkozik a noÁrban közéleti rappel, hogy egyszer majd ne kelljen félni Magyarországon. Ellenzéki balekoskodásról, függetlenségről és a Figyelő-ügyről is beszélgettünk.
A múltfeldolgozás ma Magyarországon beszorul egy olyan térbe, a kevesek számára hozzáférhető színházba, irodalomba, és persze a tudományba, amelynek eredményei aligha érnek el szélesebb nyilvánosságot.
A magyarországi hiányos intézményrendszer korántsem egyedülálló a régióban, Bukaresttől Belgrádig nagyon hasonló kérdésekkel néznek szembe a művészeti színtér szereplői.
A fokozódó felmelegedés drámai ötleteket hoz a felszínre: egy vitatott elképzelés szerint apró cseppekkel szűrnék a napsugárzást.
Nyolcvannégy éve ölték meg a Franciaországba látogató I. Sándor jugoszláv királyt. A macedón–bolgár tettes és társai Magyarországon készültek fel a merényletre.
A Kék Pont Alapítvány az idén is meghirdette a Száraz November – egy hónap alkohol nélkül elnevezésű kampányt, amely ezúttal a nők alkoholfogyasztását helyezte fókuszba. A tapasztalatokról három „száraznovemberező” nővel és a kampány szervezőivel beszélgettünk.
Oroszok jó ideje élnek már közöttünk. Idén harmadszor próbálták elérni, hogy nemzeti kisebbséggé nyilvánítsák őket, de most sem sikerült. Néhányukat megkérdeztük, mit gondolnak a világról.
Paolo Sorrentino tíz évvel ezelőtt már festett olasz nagykutyát, de Giuliano Andreottiról készített „arcképvázlatával” (Il divo – A megfoghatatlan) nem sokra ment. A hétszeres miniszterelnökségben és felsorolhatatlan disznóságban elaggott politikusra úgy tekintett, mint elálló fülű, csetlő-botló burleszkhősre, aki legfeljebb azért félelmetes, mert olyan a tartása, mint Nosferatunak. A film attól vált emlékezetessé, hogy a vén gazembert az akkor 40 éves Toni Servillo játszotta, akit nem is maszkmester, hanem egy karikaturista gondjaira bíztak a forgatás előtt.
Paolo Sorrentino munkája, a Silvio és a többiek a bálvány és a pojáca szerepében is felmutatja Olaszország leggazdagabb emberét, többszörös miniszterelnökét, Silvio Berlusconit. A több mint négyórás filmfolyamból egy rövidített, két és fél órás nemzetközi változat kerül a hazai mozikba – ebből az alkalomból beszélgettünk a fenevad megformálójával.
