Így kell viselkedni iskolai bombariadó esetén

  • narancs.hu
  • 2025. január 23.

Belpol

A Hintalovon Alapítvány szerint ha nevetnek is ilyenkor a gyerekek, szorongást, félelmet, kiszolgáltatottságot éreznek, erre oda kell figyelni.

Az iskolai bombariadó ráébreszti az embert sebezhetőségére és kiszolgáltatottságára. Ha több száz intézményt ér fenyegetés, az még jobban megrémiszthet felnőttet, gyereket egyaránt. Ilyenkor fontos, hogy a felnőttek komolyan vegyék a helyzetet és figyeljék a gyerekek reakcióit – figyelmeztet a Hintalovon Alapítvány csütörtöki közleménye, amelyet az országszerte 268 iskolát érintő fenyegetésre reagálva adott ki.

A szervezet szerint nagyon fontos, hogy a felnőttek őszinték legyenek, mert a gyerekeknek joguk van érteni, mi történik körülöttük. 

„Ez persze nem jelenti azt, hogy a frászt kell rá hozni, vagy a korának nem megfelelő részletekkel elhalmozni. Jó kiindulási alap lehet megkérdezni, hogy mi az, amit már tud, mit gondol, aztán ehhez az információhoz igazítani a mondanivalónkat. Így nem fokozzuk a már meglévő szorongását” – írja a szervezet.

Fontos, hogy a gyerekek ne maradjanak egyedül az érzéseikkel, mert bár ilyenkor nem látszik, mi játszódik le bennük, és hajlamosak elviccelni a dolgot, de közben félelem, szorongás, pánik, düh és tehetetlenség is munkálhat bennük. A felnőtteknek is tisztában kell lenniük saját érzéseikkel, és azzal is, hogy az hatással lehet a gyerekekre. 

„Amikor egy szülő aggódik a gyereke biztonságáért, akkor nehéz az érzelmeit szabályozni. Természetesen nem kell eltitkolni, ha mi is aggódunk, megijedtünk, de ahhoz, hogy a gyereket meg tudjuk nyugtatni, jó, ha nem reagáljuk túl a helyzetet. Ugyanígy a bombariadó elbagatellizálása sem segít a gyereknek. Hallgassuk meg és fogadjuk el az érzéseit. Érdemes ilyenkor a tényekre fókuszálni: hogy az iskola gyorsan reagált, hogy minden iskola rendelkezik olyan protokollal, amely az ilyen helyzetekre ad útmutatást, hogy igyekszik tájékoztatni a szülőket a helyzetről, hogy a szülőtársak ilyen esetekben nagyon össze tudnak fogni és tájékoztatják egymást is” – fogalmaz a Hintalovon Alapítvány.

A szervezet szerint különösen nagy jelentősége van annak, hogy a felnőttek együttműködjenek, és türelmesek legyenek, mert az eset lelki hatásai később, elhúzódva is megjelenhetnek. Segít, ha az iskola és a szülők közösen a gyerekekkel megbeszélik, ami történt, és bárki kérdezhet.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.