Így leplezték le Schmidt Mária történelemhamisítását – Az Eleven Emlékmű ellenkiállítása a Terror Házánál

  • narancs.hu
  • 2016. október 23.

Belpol

Csillag Ádám videója.

„Tudta Ön, hogy ez is része volt az ´56-os forradalomnak? Egyetért azzal, hogy senki ne sajátítsa ki a történelmét? Néhány dolog, ami kimaradt a hivatalos elbeszélésből.” Tegnap az Eleven Emlékmű tagjai Nagy Imrét, Bibó Istvánt és Göncz Árpádot is ábrázoló tablókkal egészítették ki a Terror Háza installációit. Ezeken a forradalom olyan vezetői és szereplői láthatók, akik a hivatalos kiállítás tablóin nem szerepelnek. Az esemény szervezői nem a Schmidt Máriáék által kizárólag hősöknek kikiáltott pesti srácok és az antikommunisták ´56-os helytállását szeretnék vitatni, de úgy vélik, ez így, ebben a formában történelemhamisítás. A rendezvényen felszólalt Ungváry Rudolf író azt mondta „míg 1956-ban mindenki számára világos volt, hogy Magyarországon nyílt diktatúra van, az Orbán-rendszer valódi természetét csak kevesen ismerték fel”. (Beszámolónkat az eseményről itt olvashatja.)

Tekintse meg Csillag Ádám videóját az eseményről.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?