Torz emlékezetpolitika ellen tiltakozott a Terror Házánál az Eleven Emlékmű csoport

Belpol

Kiegészítették a Terror Háza Andrássy úti köztéri kiállítását az Eleven Emlékmű aktivistái, ily módon tiltakozva a milliárdos történelemhamisítás ellen.

Történelemhamisítás elleni tiltakozásként, az emlékezetpolitika helyreállításáért akciózott október 22-én az Eleven Emlékmű – az én történelmem csoport a Terror Házánál. Az aktivista kör kiegészítette az intézmény előtti hivatalos köztéri kiállítást, hogy retusálás nélkül válhasson értelmezhetővé ’56 története, a történelem. Az installációt olyan tényekkel és személyekkel dúsították, amelyek és akik érdekes módon kimaradtak Schmidt Mária emlékállításából. A kiállítás 2 displayjel egészült ki, összesen 4 oldalnyi, a hivatalos narratívából kimaradt történelemmel, amiken a Nagy Imre-csoport, írók, újságírók, a Petőfi Kör, diákok, munkások láthatók, valamint arcképcsarnok 60 személlyel.

false

 

Fotó: Csoszó Gabriella/FreeDoc

A kormányzat a Szabadság téri megszállási emlékmű után az Eleven Emlékmű csoport szerint „most egy másik történelmi sorsforduló, az 1956-os forradalom emlékét sajátítja ki, torzítja el és állítja a Nemzeti Együttműködés Rendszerének szolgálatába”.

Az ´56-os installáció megvalósításának szakmai hátteréért Vásárhelyi Mária és Molnár Adrienn felelt, a technikai kivitelezés Sós József és Lima Victor intermédia-művészek nevéhez fűződik, de a teljes Eleven Emlékmű szervezői stáb közreműködött mind az akció kitalálásában, mind a megvalósításában.

false

 

Fotó: Csoszó Gabriella/FreeDoc

A szombati Ellopott forradalom? Eleven '56 – A forradalom emlékezete retusálás nélkül című demonstráció alkalmából a hivatalos elbeszélésből kimaradt tények, emlékek miatt emeltek szót: „Az Orbán-kormány 13,5 milliárd forintnyi közpénzzel megtámogatott propagandája azt a szélsőségesen egyoldalú jobboldali narratívát sugallja, hogy 1956 népét az antikommunista és nacionalista érzület kovácsolta szilárd egységbe. A NER ideológiája szellemében új történelemhamisítás zajlik, amely konzekvensen eltünteti, kiretusálja az emlékezetből a forradalom baloldali, reformkommunista és szociáldemokrata irányultságú vezetőit és résztvevőit, az értelmiségieket, az egyetemistákat, a munkástanácsokat” – vélekednek az Eleven Emlékmű tagjai.

false

 

Fotó: Csoszó Gabriella/FreeDoc

Az akciót követően beszédet mondott az Andrássy úton Sós József (intermédia-művész, Eleven Emlékmű-szervező), valamint ifj. Bibó István és Ungváry Rudolf.

 

ifj. Bibó István

Ifj. Bibó István

Fotó: Csoszó Gabriella/FreeDoc

Az 1956 eleven emlékét szolgálni kívánó kör szerint a nemzet helyes történelmi önértékelése össztársadalmi ügy, ami csak hosszú és vitákkal terhes töprengési folyamat, párbeszéd eredményeként képzelhető el. Éppen ezért a Szabadság téren továbbra is újra meg újra körberakják a társadalmi dialógust szimbolizáló fehér székeket, és beszélgetéseket kezdeményeznek a forradalom egykori résztvevőivel, a mártírok leszármazottaival (a következő napokban például Orbán Györggyel, Losonczy Annával), a beszélgetések nyitottak, bárkit szívesen várnak.

Az Eleven Emlékmű csoport kísérletet tesz arra, hogy a Terror Háza előtti torz installáció kiegészítése a következő két hétben, november 4-ig látható lehessen. De mivel nem hagyható őrzés nélkül a gerillakiállítás-rész, és a Szabadság téri jelenlétet is biztosítani kell, így csak napi 4 órára (14 és 18 óra között) tervezik az Andrássyn a köztéri akció újbóli és újbóli megvalósítását.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.