Irgalmatlan mennyiségű, több százmillió forint közpénzt lapátoltak Vonáék a Jobbik médiájába

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2017. május 24.

Belpol

A Jobbik pártalapítványa ma már elsősorban az Alfahírre és az N1TV-re koncentrál.

Igen érdekes változásra lettünk figyelmesek, amikor a Jobbik pártalapítványának 2015-ös és 2016-os költéseit nézegettük, miután az erre irányuló közérdekű adatigénylésünket a párt időben teljesítette.

Korábban az atlatszo.hu térképezte fel a párthoz köthető holdudvart, amely a pártalapítvány által szétosztott közpénzből részesült. Már ekkor is jelentős összegeket kapott a Jobbikhoz köthető médiát (Alfahír, Barikád) kiadó alapítvány, illetve kft., de ekkoriban még volt olyan év, hogy több tízmilliós támogatást kapott a Hatvannégy Vármegye Alapítvány, vagy a Baranyi Tiborhoz köthető Attila Népfőiskola, többször támogatták Budaházy Edda különböző projektjeit, ahogy jutott Horthy-szoborra, de számos tanulmányra és egyéb kisebb rendezvényre is. Azaz a szélsőjobboldali szubkultúra radikális, extrém figurái is jelentős támogatásoknak örülhettek éveken át Vona Gáboréktól.

false

 

Fotó: MTI

2012-ben 88 különböző címen osztottak ki kisebb-nagyobb támogatásokat, 2016-ban már csak 16 címen, és abból is három a Kiegyensúlyozott Médiáért Alapítványhoz (KMA) ment.

Az Alfahírt és az N1TV-t kiadó alapítvány 2015-ben és 2016-ban az alábbi címen és mennyiségben kapott a közpénzből adakozó pártalapítványtól támogatást:

– 2015, működési támogatás: 89,7 millió forint

– 2015, az N1 internetes tévé működési támogatása: 12,6 millió forint

– 2016, működési támogatás: 129,9 millió forint

– 2016, határon túli magyar médiumok támogatása: 14 millió forint

– 2016, működési támogatás: 5,5 millió forint

Az elmúlt két évben a KMA a Jobbik pártalapítványától összesen 251,7 millió forintot kapott. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a Barikád c. hetilapot kiadó Magyar Hírek Kft. 2015-ben 13,5, míg 2016-ban már 18 millió forintot kapott (azaz az elmúlt két évben 31,5 milliót), akkor egyértelműen látszik, hogy míg korábban a Jobbik pártalapítványa a szélsőjobboldali szubkultúrát szinte teljesen lefedő támogatási hálózatot dolgozott ki (amelyben jutott fesztiváloknak, iskoláknak, zenekaroknak és különböző konferenciáknak stb.), a tavalyi adatok már azt mutatják, hogy a közelmúltban sokkal koncentráltabban fókuszáltak a párthoz köthető médiára, a korábban szórtabb támogatási rendszer kárára.

2016-ban a kiosztott összesen közel 190 millió forintból 167,5 millió, azaz a teljes támogatás több mint 88 százaléka ment a párthoz köthető médiába. Magyarán a Jobbik pártalapítványa ma már elsősorban a sajtójára költ, ez lett a támogatási rendszer első számú prioritása.

A megváltozott támogatási rendszer egyik vesztese a Hatvannégy Vármegye Alapítvány, ugyanakkor tavaly ismét jelentősebb támogatási összeget kapott a Kurul-táj (5 millió forint), az EMI-tábor (3,5 millió forint) vagy a Magyar Hüperion (3,77 millió), bár ezek az összegek eltörpülnek a médiára fordított százmilliók mellett.

(A Jobbikhoz köthető pénzekről olvashat a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban, ahol külön cikkben foglalkozunk a szélsőjobboldalon tapasztalható politikai mozgolódással.)

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.