Az Orbán család cégeinek a köveiből épül a közpénzből megújuló Nemzeti Lovarda

  • Bagyinszki D.
  • Magyar K.
  • 2017. május 24.

Belpol

A miniszterelnök családjához tartozó Nehéz Kő kamionjai hordják a köveket a Keleti pályaudvarhoz közeli munkaterületre. A lovarda átépítésére az állam eddig közel hárommilliárd forintot adott, de nem csak ebből jut Orbán Győzőéknek, akik több más, szintén közpénzből finanszírozott építkezéshez is beszállítanak. Ízelítő a csütörtöki lapszámunkból.

A miniszterelnök családjának gánti és hahóti bányavállalkozásai a szocialista kormányok alatt sem termeltek rosszul, de a 2010-es hatalomváltást követően – és különösen az utóbbi néhány évben – látványos gyarapodásnak indultak. Orbán Viktor szülei, továbbá két testvére, Orbán Áron és ifj. Orbán Győző tulajdonában több vállalkozás is van, amelyek elsősorban bányászattal, szállítmányozással és betonelemek előállításával szerzik hatalmas bevételeiket. Bányászattal, a betonelemek előállításával és szállítmányozással a három legnagyobb vállalkozás, a Dolomit Kőbányászati, a Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó, valamint a Gánt Kő és Tőzeg Kft. foglalkozik. A cégcsoport által kitermelt kövek és legyártott betonelemek szállításáért elsősorban a Nehéz Kő felel, bár a tevékenységi körök nem választhatók szét egyértelműen, hiszen a Dolomithoz, illetve a Gánt Kő és Tőzeghez hasonlóan ez a vállalkozás is folytat bányászati tevékenységet. A három legnagyobb cég 2015-ös nettó árbevétele átlépte az 5,2 milliárd forintot, miközben ugyanez a mutató a 2010-es kormányváltás évében még „csak” 1,9 milliárd forint volt. A 2015. év után 2,2 milliárd forintnyi osztalékot vehettek ki a cégekből – ez az összeg annak fényében is figyelemre méltó, hogy 2010 és 2015 között a maguknak megszavazott osztalék összesen volt 3,93 milliárd forint, amely azért szintén szép summa.

Néhány kósza hírből évek óta lehet hallani arról, hogy az elsősorban bányászati tevékenységből származó több milliárd forint éves árbevételeket lehetetlen ebben az ágazatban elérni nagy állami, olykor uniós milliárdokból finanszírozott építkezéseken való részvétel nélkül. Mindezt azonban nem könnyű bizonyítani, mivel az Orbán-cégek nem közbeszerzések győzteseiként, hanem ilyenek beszállítóiként jelennek meg, így a miniszterelnöki famíliához köthető vállalkozások nem találhatók meg a nyilvános adatbázisokban. Ennek ellenére a volt, illetve a jelenlegi versenytársaktól és az Orbán-féle vállalkozások üzletfeleitől származó információink, a hónapok óta tartó saját kutatásaink, valamint a Direkt36 közelmúltban közölt értesülései is igazolják, hogy nagyot fordulhatott a világ a miniszterelnökkel, aki 2001-ben, az első Fidesz-kormány ideje alatt még azt nyilatkozta: személyesen kérte arra édesapját, ne szállítson követ állami nagyberuházásokhoz. Persze, akkoriban is többen megkérdőjelezték, hogy tényleg nem vittek-e – az viszont biztos, hogy az utóbbi években és jelenleg is több állami nagyberuházás beszállítója az Orbán család valamely vállalkozása.

Gánti kő a lovardánál

Megjött Orbánék kamionja

Megjött Orbánék kamionja

Fotó: Bagyinszki Dániel

Az Orbán Győzőékkel üzleti kapcsolatban álló és a vállalkozásaik működését ismerő informátoraink megneveztek számos olyan állami építkezést, amelyre beszállítanak a miniszterelnök családjához köthető vállalkozások. Ezek közül többet hosszas nyomozás után mi is igazolni tudtunk, így derítettük ki, hogy a gánti bányából folyamatosan hordják a köveket a budapesti Nemzeti Lovarda felújításához. A Keleti pályaudvar melletti átépítést Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. és a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is üzleti kapcsolatban álló Paár Attila résztulajdonában lévő West-Hungária Bau Kft. alkotta konzorcium végzi. A lovarda felújítását eredetileg 1,8 milliárd forintra becsülte a közbeszerzést kiíró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., végül Mészárosék 2,54 milliárdért nyerték el a megbízást, amelyet idén áprilisban még ki kellett egészíteni 300 millió forinttal, így az eredetileg tervezettnél már több mint egymilliárddal magasabbak a költségek – ebből a pénzből jut Orbán Győzőéknek is.

Borítják a követ

Borítják a követ

Fotó: Bagyinszki Dániel

Sokáig figyeltük a Nehéz Kő Kft. kamionjait, amelyek a gánti telephelyről az elmúlt időszakban folyamatosan hordták a követ a készülő lovardához. Volt, hogy a Kerepesi út melletti munkaterületre kettesével érkeztek a kőszállítók, amelyek leborították a köveket, és már fordultak is. Hogy pontosan mióta és mennyi követ rendeltek Orbánéktól, nem tudni, a miniszterelnök családjához köthető cégek lapzártánkig nem reagáltak a megkeresésünkre. Azt sem tudtuk meg, hogy a lovardához tartozó építési területen heverő rengeteg betonelem is Gántról származik-e, de talán okosabbak leszünk, ha belenézhetünk majd a projekt dokumentumaiba, az ezzel kapcsolatos hivatalos igénylést ugyanis elindítottuk.

Már fordul is a következő körre

Már fordul is a következő körre

Fotó: Bagyinszki Dániel

Nem csupán a lovardához szállítanak jelenleg Orbán Győzőék, a csütörtökön az újságárusokhoz kerülő Magyar Narancsban bemutatunk több olyan, jelenleg is futó állami nagyberuházást, amelyeknél az elmúlt hónapokban megjelentek a miniszterelnök családjához köthető vállalkozások. Cikkünkből az is kiderül, hogy nemrég újabb értékes bányaterülethez jutottak Orbán Győzőék, de írunk arról is, hogyan koptak ki a versenytársak a hahóti tőzegbányájuk mellől.

A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.