Év eleje óta hatályosak az elektronikus információszabadságról rendelkező jogszabályok - a Narancs most megnézte, betartják-e őket. Nos, nincs még itt Amerika, de Észtország sem.
A törvényt nyár közepén fogadta el a parlament (lásd: Mutasd az iratod!, Magyar Narancs, 2005. július 14.), legtöbb rendelkezése január elseje óta hatályos. Az országos illetékességű szervek azóta kötelesek honlapot fenntartani (akár társulhatnak is erre), és azon külön, a közérdekű adatokra mutató hivatkozást kell elhelyezniük, ahol is szerepeltetniük kell a szervezetükre, működésükre és gazdálkodásukra vonatkozó információkat. Ezek egyszerű elérhetősége végett a szervek kötelesek eljuttatni a honlapjaikat, nyilvántartásaikat leíró adatokat az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) központi elektronikus jegyzékéhez, ahol a szintén az informatikai miniszter hatáskörébe tartozó közadatkereső rendszer biztosítja az eligazodást.
A másik komoly előrelépés a jogszabályok és a jogalkotás nyilvánossága felé történt. Egyrészt közzé kell tenni az interneten a Magyar Közlöny oldalhű digitális másolatát, valamint a hatályos jogszabályok gyűjteményét. Másrészt az előkészítő szervnek (amely általában minisztérium) a honlapján
nyilvánossá kell tennie
a jogszabálytervezeteket előterjesztésekkel, szakmai indoklásokkal, és biztosítania kell a véleményezésüket, továbbá összefoglalót kell készítenie az észrevételekről. A törvényjavaslatok az Országgyűlés honlapján teendők közzé, a hozzájuk kapcsolódó módosító javaslatokkal, bizottsági ajánlásokkal, valamint az általános, a részletes és a záróvita, illetve a bizottsági ülések jegyzőkönyveivel. Hogy mindezt meg is lehessen találni, a kormányzati portálon az összes jogszabálytervezet fellelhetőségét tartalmazó közös adatbázist kell működtetni. A jó hírrel kezdjük: a jogszabálykereső működik.
Igaz, kevés annál abszurdabb dolog létezett, hogy eddig a jogkövetés apró akadályaként a hatályos joganyaghoz csak raklapnyi pénzért juthattunk hozzá, ám ez már a múlté. A kormányzati portálon (magyarorszag.hu) mostantól megtalálható ezek elektronikus gyűjteménye, azaz a törvények, rendeletek, határozatok stb., módosításaikkal egységes szerkezetben. A jogszabálytörténetre kíváncsi perverzeket ugyan nem kényezteti el (a változások csak karácsonyig visszamenőleg kérdezhetők le), de nyilván az ilyesmikből élő cégeknek is kellett hagyni valamit. A szolgáltatás mindenesetre jól kereshető, világos, állománya továbbdolgozható. A Magyar Közlönyök is felkerültek az internetre, legalábbis a tavalyi és az idei számok. Sajnos, ömlesztve; kereső nem jár hozzá, valamint a letöltött állomány valamiért nem nyomtatható, így inkább laptoppal a hónuk alatt közlekedő jogászoknak ajánlható. Január 1. óta a közlönykiadó oldalán is található egy, immáron tehát a második ingyenes jogszabálygyűjtemény; az erre fordított kapacitást esetleg az említett hiányosságok megszüntetésére is fordíthatták volna.
A közzétételre kötelezett szerveknél egyelőre csak elvétve találunk olyat, amelyik teljesítette a törvényben foglaltakat. A kapcsolódó kormányrendelet tartalmazza ugyan a részletes szabályokat, az IHM-rendelet pedig még a jegy-zékek formai követelményeit is, a legtöbbször azonban még az "üvegzseb" hivatkozásnál találhatók meg a korábbi előírásoknak megfelelő információk - hogy az egyes szervek által megalkotandó egyedi közzétételi listákról ne is beszéljünk. Leginkább azok az intézmények alakították át a honlapjukat, amelyek szorgalomból és jól felfogott érdekükből eddig is jeleskedtek a közzétételben: ők ki tudták írni a "közérdekű adatok" szókapcsolatot, és meg tudták tölteni az előírások szerinti tartalommal. A több mint száz intézmény, melyre az elektronikus információszabadság követelménye első körben vonatkozik, egyelőre tehát igen eltérően muzsikál; a minisztériumok közül az oktatási tárca ajánlható társaik figyelmébe. A jó példáknál maradva: az Országgyűlés honlapjára korábban sem lehetett panasz, a mostantól törvénybe foglaltakat már jó ideje amúgy is teljesíti.
Az adatvédelmi biztos
lapunknak elmondta: tisztában vannak azzal, hogy az elektronikus információszabadság nem a jogszabályoknak megfelelően működik, és a közeljövőben szándékukban áll átfogó vizsgálatot is végezni. Péterfalvi Attila szerint azonban mindezért nem lenne méltányos az adatkezelőkön verni el a port, hiszen a végrehajtási rendeletek három nappal a törvény hatályba-lépése előtt jöttek ki, másrészt az alkalmazás feltételei sem adottak. Úgy véli, beigazolódott, amire hivatala folyamatosan figyelmeztetett: egy szemléletváltást igénylő szabályozás bevezetésére nem elég fél év, főleg, ha nincs meg a megfelelő felkészítés, és a költségek sem biztosítottak. Nem véletlenül tartott a hasonló brit törvény bevezetése négy évig, miközben a közszféra információszabadsággal foglal-kozó képviselőinek folyamatosan képzéseket tartottak.
A fenti okok miatt nem meglepő, hogy a közérdekű adatok központi jegyzéke (kereso.einfoszab.hu) is majdhogynem üres: pusztán az IHM adatait tartalmazza.
A tárca tájékoztatása szerint a többi szervezet adatai folyamatosan kerülnek a rendszerbe, ahogy azokat közzéteszik és a közadatkeresőbe feltöltik. A végrehajtási rendeletek pedig azért készültek el ilyen későn, mert a különböző szervezetekkel folytatott egyeztetések decemberben fejeződtek be, valamint "új, átfogó jogterület-ről van szó, s Európában elsőként Magyarország szabályozza külön törvényben az elektronikus úton közzétett közérdekű adatok nyilvánosságát, ezért a szabályozás kidolgozása különös körültekintést és jelentős munkát igényelt az érintettektől" - tudtuk meg az okokat. A minisztériumnál egyébként külön eInfoSzab Projektiroda is működik, márciusig 40 millió forintot fordítanak tájékoztatásra, technikai segítségnyújtásra. Eddig mintegy 160 intézménnyel vették fel a kapcsolatot.
A jogszabálytervezetek így-úgy megtalálhatóak a tárcák oldalain, véleményezési szisztéma kipróbálására egyelőre nem találtunk módot. A tervezeteket összegyűjtve, hivatkozással tartalmazó kormányzati honlapnak sincsen nyoma. Ennek alternatívájával valószínűleg előbb - február elejére - készülnek el azok
a civil szervezetek,
melyeknek amúgy is régi vesszőparipája a nyitott jogalkotás. Az oldalt (jogalkotas.hu) az EMLA egyesület indítja, amerikai alapítvá-nyi pénzből. Mint Márkus Eszter programvezetőtől megtudtuk, az erőforrásoknak a jobb kihasználása miatt egyfajta civil összefogást szeretnének elérni: a programhoz már társult a TASZ, az Ökotárs, a Védegylet, és további partnerekre is számítanak. A honlapot a majd valamikor elkészülő hivatalos változathoz képest sok pluszfunkcióval is ellátják. Szimpla összefog-laló helyett online vitafórumot is kialakítanak, lehetővé teszik a tervezetek verziókövetését, és archívumként is működni fog. (A törvény szerint a minisztériumoknak egy évig kell elérhetővé tenniük a tervezeteket, azt is csak akkor, ha végül elfogadják a jogszabályt.) Megjeleníti továbbá az egyéb kapcsolódó linkeket, a nemzetközi tanulmányokat stb. Emellett megpróbálják elérni, hogy a hivatalos oldal felhasználóbarát legyen, tartalmazzon értesítést az újonnan felkerült anyagokról. A jogalkotas.hu elvileg az önkormányzatokkal is bővíthető lesz.
A bírósági határozatokat (a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák ítéleteit) 2007. július 1-jével kell közzétenni, a megyei önkormányzatok és az 50 000-nél nagyobb népességű városok adatait 2007. január 1-jétől, az egyéb helyi önkormányzatok és közfeladatot ellátó szervek pedig 2008. július 1-jétől kerülnek sorra. Ez mindösszesen vagy húszezer intézmény felkészítését feltételezné egy-másfél-két év alatt. A törvény be nem tartására nem határoztak meg külön szankciókat, de a fegyelmi felelősség megállapítására adott a lehetőség, a büntető törvénykönyv pedig a tájékoztatási kötelezettség megszegését két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel honorálja. Tömeges bebörtönzésekre vagy kirúgásokra mindazonáltal nem számítunk.
