Írott malaszt - Elektronikus információszabadság a gyakorlatban

  • Mészáros Bálint
  • 2006. január 19.

Belpol

Év eleje óta hatályosak az elektronikus információszabadságról rendelkező jogszabályok - a Narancs most megnézte, betartják-e őket. Nos, nincs még itt Amerika, de Észtország sem.

Év eleje óta hatályosak az elektronikus információszabadságról rendelkező jogszabályok - a Narancs most megnézte, betartják-e őket. Nos, nincs még itt Amerika, de Észtország sem.

A törvényt nyár közepén fogadta el a parlament (lásd: Mutasd az iratod!, Magyar Narancs, 2005. július 14.), legtöbb rendelkezése január elseje óta hatályos. Az országos illetékességű szervek azóta kötelesek honlapot fenntartani (akár társulhatnak is erre), és azon külön, a közérdekű adatokra mutató hivatkozást kell elhelyezniük, ahol is szerepeltetniük kell a szervezetükre, működésükre és gazdálkodásukra vonatkozó információkat. Ezek egyszerű elérhetősége végett a szervek kötelesek eljuttatni a honlapjaikat, nyilvántartásaikat leíró adatokat az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) központi elektronikus jegyzékéhez, ahol a szintén az informatikai miniszter hatáskörébe tartozó közadatkereső rendszer biztosítja az eligazodást.

A másik komoly előrelépés a jogszabályok és a jogalkotás nyilvánossága felé történt. Egyrészt közzé kell tenni az interneten a Magyar Közlöny oldalhű digitális másolatát, valamint a hatályos jogszabályok gyűjteményét. Másrészt az előkészítő szervnek (amely általában minisztérium) a honlapján

nyilvánossá kell tennie

a jogszabálytervezeteket előterjesztésekkel, szakmai indoklásokkal, és biztosítania kell a véleményezésüket, továbbá összefoglalót kell készítenie az észrevételekről. A törvényjavaslatok az Országgyűlés honlapján teendők közzé, a hozzájuk kapcsolódó módosító javaslatokkal, bizottsági ajánlásokkal, valamint az általános, a részletes és a záróvita, illetve a bizottsági ülések jegyzőkönyveivel. Hogy mindezt meg is lehessen találni, a kormányzati portálon az összes jogszabálytervezet fellelhetőségét tartalmazó közös adatbázist kell működtetni. A jó hírrel kezdjük: a jogszabálykereső működik.

Igaz, kevés annál abszurdabb dolog létezett, hogy eddig a jogkövetés apró akadályaként a hatályos joganyaghoz csak raklapnyi pénzért juthattunk hozzá, ám ez már a múlté. A kormányzati portálon (magyarorszag.hu) mostantól megtalálható ezek elektronikus gyűjteménye, azaz a törvények, rendeletek, határozatok stb., módosításaikkal egységes szerkezetben. A jogszabálytörténetre kíváncsi perverzeket ugyan nem kényezteti el (a változások csak karácsonyig visszamenőleg kérdezhetők le), de nyilván az ilyesmikből élő cégeknek is kellett hagyni valamit. A szolgáltatás mindenesetre jól kereshető, világos, állománya továbbdolgozható. A Magyar Közlönyök is felkerültek az internetre, legalábbis a tavalyi és az idei számok. Sajnos, ömlesztve; kereső nem jár hozzá, valamint a letöltött állomány valamiért nem nyomtatható, így inkább laptoppal a hónuk alatt közlekedő jogászoknak ajánlható. Január 1. óta a közlönykiadó oldalán is található egy, immáron tehát a második ingyenes jogszabálygyűjtemény; az erre fordított kapacitást esetleg az említett hiányosságok megszüntetésére is fordíthatták volna.

A közzétételre kötelezett szerveknél egyelőre csak elvétve találunk olyat, amelyik teljesítette a törvényben foglaltakat. A kapcsolódó kormányrendelet tartalmazza ugyan a részletes szabályokat, az IHM-rendelet pedig még a jegy-zékek formai követelményeit is, a legtöbbször azonban még az "üvegzseb" hivatkozásnál találhatók meg a korábbi előírásoknak megfelelő információk - hogy az egyes szervek által megalkotandó egyedi közzétételi listákról ne is beszéljünk. Leginkább azok az intézmények alakították át a honlapjukat, amelyek szorgalomból és jól felfogott érdekükből eddig is jeleskedtek a közzétételben: ők ki tudták írni a "közérdekű adatok" szókapcsolatot, és meg tudták tölteni az előírások szerinti tartalommal. A több mint száz intézmény, melyre az elektronikus információszabadság követelménye első körben vonatkozik, egyelőre tehát igen eltérően muzsikál; a minisztériumok közül az oktatási tárca ajánlható társaik figyelmébe. A jó példáknál maradva: az Országgyűlés honlapjára korábban sem lehetett panasz, a mostantól törvénybe foglaltakat már jó ideje amúgy is teljesíti.

Az adatvédelmi biztos

lapunknak elmondta: tisztában vannak azzal, hogy az elektronikus információszabadság nem a jogszabályoknak megfelelően működik, és a közeljövőben szándékukban áll átfogó vizsgálatot is végezni. Péterfalvi Attila szerint azonban mindezért nem lenne méltányos az adatkezelőkön verni el a port, hiszen a végrehajtási rendeletek három nappal a törvény hatályba-lépése előtt jöttek ki, másrészt az alkalmazás feltételei sem adottak. Úgy véli, beigazolódott, amire hivatala folyamatosan figyelmeztetett: egy szemléletváltást igénylő szabályozás bevezetésére nem elég fél év, főleg, ha nincs meg a megfelelő felkészítés, és a költségek sem biztosítottak. Nem véletlenül tartott a hasonló brit törvény bevezetése négy évig, miközben a közszféra információszabadsággal foglal-kozó képviselőinek folyamatosan képzéseket tartottak.

A fenti okok miatt nem meglepő, hogy a közérdekű adatok központi jegyzéke (kereso.einfoszab.hu) is majdhogynem üres: pusztán az IHM adatait tartalmazza.

A tárca tájékoztatása szerint a többi szervezet adatai folyamatosan kerülnek a rendszerbe, ahogy azokat közzéteszik és a közadatkeresőbe feltöltik. A végrehajtási rendeletek pedig azért készültek el ilyen későn, mert a különböző szervezetekkel folytatott egyeztetések decemberben fejeződtek be, valamint "új, átfogó jogterület-ről van szó, s Európában elsőként Magyarország szabályozza külön törvényben az elektronikus úton közzétett közérdekű adatok nyilvánosságát, ezért a szabályozás kidolgozása különös körültekintést és jelentős munkát igényelt az érintettektől" - tudtuk meg az okokat. A minisztériumnál egyébként külön eInfoSzab Projektiroda is működik, márciusig 40 millió forintot fordítanak tájékoztatásra, technikai segítségnyújtásra. Eddig mintegy 160 intézménnyel vették fel a kapcsolatot.

A jogszabálytervezetek így-úgy megtalálhatóak a tárcák oldalain, véleményezési szisztéma kipróbálására egyelőre nem találtunk módot. A tervezeteket összegyűjtve, hivatkozással tartalmazó kormányzati honlapnak sincsen nyoma. Ennek alternatívájával valószínűleg előbb - február elejére - készülnek el azok

a civil szervezetek,

melyeknek amúgy is régi vesszőparipája a nyitott jogalkotás. Az oldalt (jogalkotas.hu) az EMLA egyesület indítja, amerikai alapítvá-nyi pénzből. Mint Márkus Eszter programvezetőtől megtudtuk, az erőforrásoknak a jobb kihasználása miatt egyfajta civil összefogást szeretnének elérni: a programhoz már társult a TASZ, az Ökotárs, a Védegylet, és további partnerekre is számítanak. A honlapot a majd valamikor elkészülő hivatalos változathoz képest sok pluszfunkcióval is ellátják. Szimpla összefog-laló helyett online vitafórumot is kialakítanak, lehetővé teszik a tervezetek verziókövetését, és archívumként is működni fog. (A törvény szerint a minisztériumoknak egy évig kell elérhetővé tenniük a tervezeteket, azt is csak akkor, ha végül elfogadják a jogszabályt.) Megjeleníti továbbá az egyéb kapcsolódó linkeket, a nemzetközi tanulmányokat stb. Emellett megpróbálják elérni, hogy a hivatalos oldal felhasználóbarát legyen, tartalmazzon értesítést az újonnan felkerült anyagokról. A jogalkotas.hu elvileg az önkormányzatokkal is bővíthető lesz.

A bírósági határozatokat (a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák ítéleteit) 2007. július 1-jével kell közzétenni, a megyei önkormányzatok és az 50 000-nél nagyobb népességű városok adatait 2007. január 1-jétől, az egyéb helyi önkormányzatok és közfeladatot ellátó szervek pedig 2008. július 1-jétől kerülnek sorra. Ez mindösszesen vagy húszezer intézmény felkészítését feltételezné egy-másfél-két év alatt. A törvény be nem tartására nem határoztak meg külön szankciókat, de a fegyelmi felelősség megállapítására adott a lehetőség, a büntető törvénykönyv pedig a tájékoztatási kötelezettség megszegését két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel honorálja. Tömeges bebörtönzésekre vagy kirúgásokra mindazonáltal nem számítunk.

Figyelmébe ajánljuk

Superman igazságot tesz Palesztinában?

Egyesek szerint betegesen woke, mások Palesztina-pártisága miatt ünneplik vagy ítélik el az idei Superman­­t. Az új reboot épp akkor kerül a mozikba, amikor fellángol a vita az Egyesült Államok szerepéről a világban – de mi látszik ebből „a B-kategóriás sci-fiben”?