Óföldeák kirabolt, megfigyelt, agyonlőtt földesurai

Ítélt az utókor

Belpol

Szerették őket, így az államosításkor maradt 200-200 hold földjük. Később mégis ku­láknak minősültek az utolsó óföldeáki földes­urak, Návay László és testvére, Aranka. Egy cselédjük házában haltak meg. Kúriájukat most uniós pénzből felújítják. Bérelhető lesz, mint a közeli batidai vadászkastély.

A körtesárga falról, homlokzati timpanonról potyog a vakolat. Az egyik ablakon üveg helyett farostlemez. Az ereszcsatornából kihajtott egy kis fa. A település szélén lévő épület bejárati ajtajain új, A4-es lapokon nyomtatott feliratok: „taekwondo”, „néptáncosok”. Innen tudták a legutóbbi falunap fellépői, hol öltözhetnek át a műsor előtt és után. Ilyen most Óföldeákon az egykori földesurak otthona, a Návay-kúria.

Az 1860-as években épült, az államosítás után egyebek mellett művelődési háznak, mozinak használták, végül büfé működött benne. Az ajtók zárva, de a megyei napilap július 6-i cikkéből lehet tudni, hogy odabenn nincs semmi.

Az épületet fölújítják. Simonné Sinkó Erika óföldeáki polgármester a Narancsnak is elmondta, hogy a 450 lelkes Csongrád-Csanád megyei település önkormányzata egy európai uniós, Interreg-pályázaton indult a romániai Temes megyei önkormányzattal közösen. Nyertek. A határ másik oldalán egy vár újul meg, ideát pedig a Návay-kúria 1,748 milliárd forintból. Az óföldeákiak azt tervezik, hogy az eredeti kinézetének megfelelően renoválják, rendezvényházat alakítanak ki benne szálláshelyekkel, korhű berendezéssel. A kúria ősparkján keresztül lehet eljutni a mély árokkal körülvett középkori erődtemplomhoz, amelynek huszártornya nagyon látványos, az M43-as autópályáról nézve rögtön feltűnik.

Amikor 1845-ben a Tisza és a Maros árvize károkat okozott, a család a birtokának magasabban fekvő részén adott új házhelyeket a cselédeknek. A többség átköltözött, így létesült a szomszédos Földeák – ma 2900-an lakják –, de közben a régi falu sem néptelenedett el. Az erődtemplomot egy időben ugyan magtárrá fokozták le, de aztán újból templom lett, bővítették is, a hétéves szibériai fogságból hazatért László uraság fogadalma nyomán.

Miska bácsi mindent elkövet

Óföldeákot – amely az eredeti Földeák – az 1330-as évekből való pápai tizedjegyzék már egyházas helyként említi. A 16. században a török kori dúlások nyomán elnéptelenedett, csak 1723-tól lakták be újból. Hat évvel később a környék a Návayak birtoka lett, az ott élők zöme a család földjein dolgozott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.