| ||
Rendhagyó módon került a Kúria elé a romagyilkosság. A Budapest Környéki Törvényszék három éve augusztusban ítélte életfogytiglani szabadságvesztésre Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, bűnszervezetben több, köztük tizenegy évesnél fiatalabb ember ellen elkövetett gyilkosság miatt. A három vádlott 2008–2009-ben kilenc fegyveres támadást hajtott végre romák otthona ellen. Hat embert, köztük egy gyereket is megöltek, öten súlyosan megsérültek, ötvenöt ember testi épségét veszélyeztették. Társuk, Csontos István bűnsegédként tizenhárom évet kapott.
| A terror krónikája 2008. augusztus 7., Piricse: Molotov-koktéllal támadnak a Getyinás család házára, a házból kilépő Getyinás Magdolnát Kiss István sörétes puskával lövi le, nyolc napon túli sérülést okozva. 2008. november 2., Nagycsécs: Két épületet vesznek tűz alá, mindkettőre Molotov-koktélt hajítanak. Nagy Tibornét és Nagy Józsefet meggyilkolják, Nagy Tibor súlyosan megsérül. 2008. december 15., Alsózsolca: Rontó Krisztiánt Kiss Árpád lövi le, a fiatal férfi életveszélyesen megsérül, és helyrehozhatatlanul megnyomorodik. 2009. február 22., Tatárszentgyörgy: Molotov-koktéllal felgyújtják Csorba Róbert házát. A házból menekülő férfit és ötéves kisfiát Kiss István agyonlövi, kislányát súlyosan megsebesíti. 2009. április 22., Tiszalök: Az éjszakai műszakba készülő Kóka Jenőt közvetlen közelről, golyós puskával lövi agyon Kiss Árpád. 2009. augusztus 2., Kisléta: Balogh Máriára ketten támadnak, Kiss István és Pető Zsolt közvetlen közelről lövi agyon az alvó asszonyt. Tizenhárom éves kislányát életveszélyesen megsebesítik, a sokkos állapotban lévő gyerekre hajnalban talál rá nagynénje. |
A fellebbviteli bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla azonban talált még egy újabb bűncselekményt is: az első három vádlottat személyes szabadság megsértése miatt is elítélték, ugyanis a besenyszögi fegyveres rablás áldozatait összekötözték, és úgy is hagyták őket a helyszínen. Ez ellen a határozat ellen fellebbezhetett a Kúriára a három vádlott és védőik. A Legfőbb Ügyészség képviselője a fellebbezés elutasítását indítványozta, a védők az egész eddigi tárgyalást lenullázták volna, az ítélet hatályon kívül helyezését és új tárgyalás kitűzését szerették volna elérni. Bérdi Zsolt ügyvéd szerint nincsen „relatíve tisztességes” büntetőeljárás, és mivel az elsőfokú bíróság sokat hibázott az eljárás folyamán, mindent elölről kell kezdeni, meg kell ismételni a bűnpert.
A másodrendű vádlott Kiss Istvánt új ügyvéd, Józsa Edina képviselte. Nem vette tudomásul, hogy a fellebbezés csupán a besenyszögi rablásra és az ahhoz kapcsolódó újabb bűncselekményre vonatkozhat, ott kezdte, ahol az elsőfokú ítéletet befejezték, lényegében azt ismételte el, talán szó szerint, kis módosításokkal. Hosszasan kitért a szakértői vélemények ellentmondásaira, kritizálta a rendőrséget, a DNS-labor munkáját, a házkutatások jegyzőkönyveit, a nyomozást. Figyelmen kívül hagyta tehát, hogy az elsőfokú bíróság megállapításait a Fővárosi Ítélőtábla határozata szerint immár tényként kell kezelni. A bírónő hiába figyelmeztette háromszor is, hogy a perre koncentráljon, ne kalandozzon el, ne önmagát ismételgesse. A két és fél órás, újdonságot nem tartalmazó perbeszédet a bíróság végül félbeszakította, és jegyzőkönyvezték, hogy megvonták a szót az ügyvédtől.
| ||
Két óra tanácskozás után hirdetett ítéletet a Kúria. Helybenhagyták a Budapest Környéki Törvényszék határozatát, a Fővárosi Ítélőtábla kiegészítésével. Több mint hat év telt el a vádlottak 2009. augusztus 21-i letartóztatása óta. Az ügyészség 2010. szeptember 10-én emelt vádat, a bíróság 2011 márciusában kezdte a tárgyalást, és 2014. augusztus 6-án hirdetett határozatot. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly májusi határozatát január 12-én hagyta helyben a Kúria.
Az elsőfokú perről lásd: Ítélet előtt. A rendőrség és a titkosszolgálat hibáiról, illetve az elvarratlan szálakról lásd: Az árnyak itt maradnak. Itt pedig szerkesztőségi cikkünket olvashatják arról, hogy a romagyilkosságok ügyében született bírói ítélet hogyan mentette meg a hazát.
