Iványi Gáborék szegedi iskolájába ment a NAV, üres kézzel távozott

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 11.

Belpol

A padokat, táblákat mégsem vihették el. Más pedig nem nagyon volt az intézményben. 

A Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) szegedi iskolája tavasszal került fel az adósok listájára, és a közösségi elnökének, Iványi Gábornak közleménye szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az értékesíthető ingóságokat be is gyűjtötte volna, ha lettek volna ilyenek: a táblák, padok, nem értékesíthetők a hivatalnokok szerint – írja a hvg.hu a MET közleménye nyomán. 

A MET évről-évre nehezebb helyzetbe kerül, ugyanis nem kap kormányzati támogatást, miközben állami feladatokat is ellát, és az intézményeiben szociálisan rászoruló családoknak nyújtanak segítséget elsősorban. Tavaly augusztusban a normatíván felül járó támogatás felét, idén júniusban már a teljes összeget vontál el a MET-től, és köznevelési szerződést sem kötnek velük a következő tanérve.

Az elvonások következtében fizetési nehézségek léptek fel, a szegedi intézmény székhelyével még az adólistára is felkerültek, 250 millió forinttal jegyezte a NAV az iskolát. Most olyan tartalmú levelet küldtek az intézményvezetőknek, hogy a több százmilliós összeget zárolta a NAV, annak felét, 127 millió forintot le is emeltek a számlájukról. Ezért augusztus 10-én, a fizetési napon a dolgozók bérének csak egy részét tudják elutalni, a második részletet későbbre ígérték. 

Iványi Gábor egyházának helyzetével többször is foglalkozott a Magyar Narancs. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.