Interjú

„Az Orbán-kormány mindezekre érzéketlen”

Szikra Dorottya szociológus a kormányzati családpolitika nyerteseiről és veszteseiről

Belpol

Miközben a kormány a családvédelemről szaval, gyerekek száz­ezreit hagyja az út szélén. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársával ennek ideológiájáról és gyakorlatáról beszélgettünk.

Magyar Narancs: A látványos családvédelmi intézkedések nagyrészt és valójában olyan támogatások, amelyek a jómódúakat gazdagítják tovább. Miért van ez?

Szikra Dorottya: Azt hiszem, bátran nevezhetjük támogatásnak ezeket. Egy kutató számára érdekes, miért használja a családvédelem elnevezést a Fidesz. Lehet, hogy nem tudatosan, nem látok a fejükbe. Azt viszont tudom, hogy már az előző századfordulótól folyt Magyarországon demográfiai diskurzus, ami – s azzal együtt a családvédelem fogalma – a harmincas években erősödött fel. Komoly beágyazottsága van ennek a gondolkodásmódnak nálunk. Ez a hetvenes években új erőre kapott „családpolitika” elnevezéssel, amit Magyarország az elsők között kezdett használni úgymond az „egészséges családok” kialakulását és egyben maradását szorgalmazva. A hetvenes, pláne a nyolcvanas években, főleg, amikor a családsegítő szolgálatokat is kialakították, a célok között volt, hogy azokat is támogassuk, ahol sok a gyerek, ahol anyagi nehézségek támadnak, vagy ahol a nevelésben elakadnak. Kádár János – miként most Orbán Viktor – nagyon jól ráérzett arra, hogy a magyaroknak fontos a család, jó hívószó a családvédelem. E kifejezésnek tehát van egyrészt a Kádár-rendszerre, másrészt a két világháború közti időre is visszanyúló konnotációja.

MN: Az Orbán-kormány az egykulcsos adó örve alatt megfelezte a jómódúak által fizetendő adót, akik ráadásul a három gyerek után járó havi csaknem százezer forintot is teljességgel igénybe tudják venni. Mindezt aztán megmagyarázzák egy ehhez passzoló ideológiával.

SZD: A családvédelem fogalmában mindig volt és van is ideológia. De szerintem ez nem csak a jómódúak felé irányuló rendszer. Ebben a csomagban egyáltalán nem csupán pénzbeli ellátásokról – vagy ahogy föltette a kérdést –, a családok gazdagításáról van szó.

MN: Hanem?

SZD: A 2011-ben elfogadott családvédelmi törvényben az áll, hogy a „felelős gyermekvállalást” támogatják. De az is szerepel a törvényben, hogy a felelős gyermekvállalásnak nem lehet következménye a család szegénységbe süllyedése.

MN: Ön több tanulmányt írt arról, hogy a családvédelmi rendelkezésekben keveredik a szakpolitika az ideológiával.

SZD: A Fidesz részben a szavak szintjén is, de az adminisztráció terén is ellentmondásosan viselkedik. Szimbolikus, hogy elválasztották egymástól 2014-ben a családokkal, illetve a nehéz helyzetben levőkkel foglalkozó államtitkárságot. Roma gyerekek, fogyatékosok jobbra el… Akkor még az Emmin belül, de ma már ez a terület a Belügy­minisztériumhoz tartozik – vagyis a nehéz helyzetűek ügye oda került, ahol a kontrollal foglalkoznak és az erőszakszervezetekkel. Ennek megfelelő a családpolitika pénzbeli része: a szolgáltatások is, még ha nem is teljes mértékben, de ehhez igazodnak.

MN: Novák Katalin pedig a már önálló családügyi tárca vezetőjeként mintegy második propagandaminiszterként szolgál.

SZD: Nem egészen. Már államtitkárként is komoly csapatot épített maga köré, amely jelentős erőforrással rendelkezik ahhoz, hogy tudományos áttekintése is legyen a területről. Tudják, hogy mit csinálnak, és figyelik a nemzetközi példákat is. Felkészült emberek vannak ebben a csapatban, beleértve Novák Katalint is. Ő elérte, hogy minisztériumot kapott a családpolitika, és szinte egyedüli nőként bekerült egy szűk döntés-előkészítő körbe: a Fidesz alelnöke, most már kormánytag is, rá­adásul ott van abban a stratégiai testületben, ahol – amennyi információm van erről – az igazán fontos elhatározások születnek. Neki személyesen és a szakértőinek is lehet szerepük a családpolitika formálásában. Tehát nem értek azzal egyet, hogy Novák pusztán egy szócső lenne.

 
Fotó: Bényi Ágoston

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.