Interjú

„Az Orbán-kormány mindezekre érzéketlen”

Szikra Dorottya szociológus a kormányzati családpolitika nyerteseiről és veszteseiről

Belpol

Miközben a kormány a családvédelemről szaval, gyerekek száz­ezreit hagyja az út szélén. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársával ennek ideológiájáról és gyakorlatáról beszélgettünk.

Magyar Narancs: A látványos családvédelmi intézkedések nagyrészt és valójában olyan támogatások, amelyek a jómódúakat gazdagítják tovább. Miért van ez?

Szikra Dorottya: Azt hiszem, bátran nevezhetjük támogatásnak ezeket. Egy kutató számára érdekes, miért használja a családvédelem elnevezést a Fidesz. Lehet, hogy nem tudatosan, nem látok a fejükbe. Azt viszont tudom, hogy már az előző századfordulótól folyt Magyarországon demográfiai diskurzus, ami – s azzal együtt a családvédelem fogalma – a harmincas években erősödött fel. Komoly beágyazottsága van ennek a gondolkodásmódnak nálunk. Ez a hetvenes években új erőre kapott „családpolitika” elnevezéssel, amit Magyarország az elsők között kezdett használni úgymond az „egészséges családok” kialakulását és egyben maradását szorgalmazva. A hetvenes, pláne a nyolcvanas években, főleg, amikor a családsegítő szolgálatokat is kialakították, a célok között volt, hogy azokat is támogassuk, ahol sok a gyerek, ahol anyagi nehézségek támadnak, vagy ahol a nevelésben elakadnak. Kádár János – miként most Orbán Viktor – nagyon jól ráérzett arra, hogy a magyaroknak fontos a család, jó hívószó a családvédelem. E kifejezésnek tehát van egyrészt a Kádár-rendszerre, másrészt a két világháború közti időre is visszanyúló konnotációja.

MN: Az Orbán-kormány az egykulcsos adó örve alatt megfelezte a jómódúak által fizetendő adót, akik ráadásul a három gyerek után járó havi csaknem százezer forintot is teljességgel igénybe tudják venni. Mindezt aztán megmagyarázzák egy ehhez passzoló ideológiával.

SZD: A családvédelem fogalmában mindig volt és van is ideológia. De szerintem ez nem csak a jómódúak felé irányuló rendszer. Ebben a csomagban egyáltalán nem csupán pénzbeli ellátásokról – vagy ahogy föltette a kérdést –, a családok gazdagításáról van szó.

MN: Hanem?

SZD: A 2011-ben elfogadott családvédelmi törvényben az áll, hogy a „felelős gyermekvállalást” támogatják. De az is szerepel a törvényben, hogy a felelős gyermekvállalásnak nem lehet következménye a család szegénységbe süllyedése.

MN: Ön több tanulmányt írt arról, hogy a családvédelmi rendelkezésekben keveredik a szakpolitika az ideológiával.

SZD: A Fidesz részben a szavak szintjén is, de az adminisztráció terén is ellentmondásosan viselkedik. Szimbolikus, hogy elválasztották egymástól 2014-ben a családokkal, illetve a nehéz helyzetben levőkkel foglalkozó államtitkárságot. Roma gyerekek, fogyatékosok jobbra el… Akkor még az Emmin belül, de ma már ez a terület a Belügy­minisztériumhoz tartozik – vagyis a nehéz helyzetűek ügye oda került, ahol a kontrollal foglalkoznak és az erőszakszervezetekkel. Ennek megfelelő a családpolitika pénzbeli része: a szolgáltatások is, még ha nem is teljes mértékben, de ehhez igazodnak.

MN: Novák Katalin pedig a már önálló családügyi tárca vezetőjeként mintegy második propagandaminiszterként szolgál.

SZD: Nem egészen. Már államtitkárként is komoly csapatot épített maga köré, amely jelentős erőforrással rendelkezik ahhoz, hogy tudományos áttekintése is legyen a területről. Tudják, hogy mit csinálnak, és figyelik a nemzetközi példákat is. Felkészült emberek vannak ebben a csapatban, beleértve Novák Katalint is. Ő elérte, hogy minisztériumot kapott a családpolitika, és szinte egyedüli nőként bekerült egy szűk döntés-előkészítő körbe: a Fidesz alelnöke, most már kormánytag is, rá­adásul ott van abban a stratégiai testületben, ahol – amennyi információm van erről – az igazán fontos elhatározások születnek. Neki személyesen és a szakértőinek is lehet szerepük a családpolitika formálásában. Tehát nem értek azzal egyet, hogy Novák pusztán egy szócső lenne.

 
Fotó: Bényi Ágoston

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.