Január végén dönt a Szegedi Tudományegyetem a fenntartóváltásról

  • B. P.
  • 2021. január 19.

Belpol

A rektor szerint az intézmény csak jól járhat az alapítványi működéssel. 

Mint ahogy arról lapunk korábban beszámolt, alapítványi fenntartásba kerül a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem. Az átalakítás rengeteg kérdést vet fel, arról nem beszélve, hogy az egyetemi polgárság körében számos ellenzője akad. Bár a kormány megpróbálja azt sugallni, hogy a fenntartóváltásról az intézmények dönthetnek, és az új fenntartói rendszer csak akkor lép életbe, ha az orvos- és egészségtudományi egyetemek ezt kifejezetten kérik, olyan sok mozgástér nincs. Az Információs és Technológiai Minisztérium tervei szerint az átalakulásról szóló előterjesztés február 3-án a kormány elé kerül, amit 9-én már beterjesztenének az Országgyűlésnek. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az egyetemek, ha akarják, ha nem, alapítványi működésbe kerülnek át. 

A rektor a fenntartóváltás mellett áll

Az egyik érintett intézményben, a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) hétfőn tartottak rendkívüli szenátusi ülést. A tanácskozáson Rovó László rektor megpróbálta cáfolni a kormányzati szándékról szóló híreket, vagyis azt, hogy az egyetem vezetésének (a szenátusnak) ebben az ügyben nem kellene szavaznia. Az egyetem elfogadhatja és elutasíthatja az alapítványi működésre vonatkozó ajánlatot.

Abból a rektor nem csinált titkot, hogy az elutasítással rosszul járna az SZTE.

Az ok szerinte egyszerű: pénzügyileg sokkal kedvezőbb helyzetbe kerülnek az alapítványi intézmények, így rövid időn belül elveszthetné az SZTE legjobb oktatóit és diákjainak jelentős részét. Információink szerint a hétfői ülésen az egyetem vezetői bagatellizálták az átalakulással járó veszélyeket, és a magánkézbe adás előnyeit domborították ki. A dékánok kevés kivételtől eltekintve egyetértettek az alapítványi működésbe adással. 

Nyomul a megyéspüspökség

A SZTE-n belül az orvosképzés túlsúlyos, és nem kizárólag azért, mert az orvosi kar nagy létszámú, hanem azért, mert a fogorvosi, a gyógyszerészeti és az egészségtudományi kar óriási lobbierőt jelent a szegedi felsőoktatási intézményben, amelynek jelenlegi rektora Rovó László személyében orvos. E karoknak elemi érdeke, hogy a klinikák továbbra is az egyetemhez tartozzanak. Több, általunk megkérdezett szegedi egyetemi oktató úgy fogalmazott: más karok hangja alig hallatszik az átalakulásról folyó vitában.

Szegedi Tudományegyetem

 
A Szegedi Tudományegyetem központi épülete
Fotó: Wikipédia

Sajátos módon az is az alapítványi működésbe adás mellett szól, hogy a megyéspüspökséghez tartozó Gál Ferenc Egyetem az SZTE több karát is kinézte magának, amelyeket szeretne megszerezni. Tartja magát a vélemény, hogy jelen helyzetben ez ellen a legnagyobb védelmet az alapítványi működtetésbe menekülés jelentheti. Ez azonban korántsem biztos.

Arról, hogy állami fenntartásban marad az SZTE, január végén dönt a szenátus.

Addig is a korábbi rektor, Szabó Gábor vezetésével munkacsoportot hoztak létre, amely azokat a garanciális elemeket gyűjti össze, amelyek segítségével kedvezőbb szerződés születhet a modellváltás esetére.

Szajbély Mihály: az egyetem működtetése állami feladat

Ha állami fenntartásban maradna a szegedi egyetem, akkor egyetlen tollvonással a Gál Ferenc Egyetemhez csatolhatják az SZTE kis, de olyan meghatározó karait, mint a bölcsész-, a gazdaságtudományi és a jogi kar. Igaz, hogy az alapítványi egyetem kizárólag politikai kinevezetteiből álló kuratóriuma ezt ugyanúgy megteheti. Az nem világos, miért bíznak sokan abban, hogy az álmagánkézbe adott egyetemek nem látnának gyorsan hozzá a profiltisztáshoz.

Az SZTE hétfői rendkívüli szenátusi ülésen alapvetően elhibázottnak nevezte alapítványi működésbe adást Szajbély Mihály irodalomtörténész professzor, a bölcsészkar oktatója és korábbi dékánja,

aki szerint a felsőoktatás fenntartása és működtetése állami feladat.

Szerinte egy minden autonómiájától megfosztott egyetem lesz az alapítványi egyetem, amelyen a kuratórium kénye-kedve szerint hozhat döntéseket. Hozzászólását azzal zárta: „döntésünk egyértelműen történelmi, és a történelem ítélőszéke előtt tartozunk felelősséggel érte.”

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.