Január végén dönt a Szegedi Tudományegyetem a fenntartóváltásról

  • B. P.
  • 2021. január 19.

Belpol

A rektor szerint az intézmény csak jól járhat az alapítványi működéssel. 

Mint ahogy arról lapunk korábban beszámolt, alapítványi fenntartásba kerül a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem. Az átalakítás rengeteg kérdést vet fel, arról nem beszélve, hogy az egyetemi polgárság körében számos ellenzője akad. Bár a kormány megpróbálja azt sugallni, hogy a fenntartóváltásról az intézmények dönthetnek, és az új fenntartói rendszer csak akkor lép életbe, ha az orvos- és egészségtudományi egyetemek ezt kifejezetten kérik, olyan sok mozgástér nincs. Az Információs és Technológiai Minisztérium tervei szerint az átalakulásról szóló előterjesztés február 3-án a kormány elé kerül, amit 9-én már beterjesztenének az Országgyűlésnek. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az egyetemek, ha akarják, ha nem, alapítványi működésbe kerülnek át. 

A rektor a fenntartóváltás mellett áll

Az egyik érintett intézményben, a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) hétfőn tartottak rendkívüli szenátusi ülést. A tanácskozáson Rovó László rektor megpróbálta cáfolni a kormányzati szándékról szóló híreket, vagyis azt, hogy az egyetem vezetésének (a szenátusnak) ebben az ügyben nem kellene szavaznia. Az egyetem elfogadhatja és elutasíthatja az alapítványi működésre vonatkozó ajánlatot.

Abból a rektor nem csinált titkot, hogy az elutasítással rosszul járna az SZTE.

Az ok szerinte egyszerű: pénzügyileg sokkal kedvezőbb helyzetbe kerülnek az alapítványi intézmények, így rövid időn belül elveszthetné az SZTE legjobb oktatóit és diákjainak jelentős részét. Információink szerint a hétfői ülésen az egyetem vezetői bagatellizálták az átalakulással járó veszélyeket, és a magánkézbe adás előnyeit domborították ki. A dékánok kevés kivételtől eltekintve egyetértettek az alapítványi működésbe adással. 

Nyomul a megyéspüspökség

A SZTE-n belül az orvosképzés túlsúlyos, és nem kizárólag azért, mert az orvosi kar nagy létszámú, hanem azért, mert a fogorvosi, a gyógyszerészeti és az egészségtudományi kar óriási lobbierőt jelent a szegedi felsőoktatási intézményben, amelynek jelenlegi rektora Rovó László személyében orvos. E karoknak elemi érdeke, hogy a klinikák továbbra is az egyetemhez tartozzanak. Több, általunk megkérdezett szegedi egyetemi oktató úgy fogalmazott: más karok hangja alig hallatszik az átalakulásról folyó vitában.

Szegedi Tudományegyetem

 
A Szegedi Tudományegyetem központi épülete
Fotó: Wikipédia

Sajátos módon az is az alapítványi működésbe adás mellett szól, hogy a megyéspüspökséghez tartozó Gál Ferenc Egyetem az SZTE több karát is kinézte magának, amelyeket szeretne megszerezni. Tartja magát a vélemény, hogy jelen helyzetben ez ellen a legnagyobb védelmet az alapítványi működtetésbe menekülés jelentheti. Ez azonban korántsem biztos.

Arról, hogy állami fenntartásban marad az SZTE, január végén dönt a szenátus.

Addig is a korábbi rektor, Szabó Gábor vezetésével munkacsoportot hoztak létre, amely azokat a garanciális elemeket gyűjti össze, amelyek segítségével kedvezőbb szerződés születhet a modellváltás esetére.

Szajbély Mihály: az egyetem működtetése állami feladat

Ha állami fenntartásban maradna a szegedi egyetem, akkor egyetlen tollvonással a Gál Ferenc Egyetemhez csatolhatják az SZTE kis, de olyan meghatározó karait, mint a bölcsész-, a gazdaságtudományi és a jogi kar. Igaz, hogy az alapítványi egyetem kizárólag politikai kinevezetteiből álló kuratóriuma ezt ugyanúgy megteheti. Az nem világos, miért bíznak sokan abban, hogy az álmagánkézbe adott egyetemek nem látnának gyorsan hozzá a profiltisztáshoz.

Az SZTE hétfői rendkívüli szenátusi ülésen alapvetően elhibázottnak nevezte alapítványi működésbe adást Szajbély Mihály irodalomtörténész professzor, a bölcsészkar oktatója és korábbi dékánja,

aki szerint a felsőoktatás fenntartása és működtetése állami feladat.

Szerinte egy minden autonómiájától megfosztott egyetem lesz az alapítványi egyetem, amelyen a kuratórium kénye-kedve szerint hozhat döntéseket. Hozzászólását azzal zárta: „döntésünk egyértelműen történelmi, és a történelem ítélőszéke előtt tartozunk felelősséggel érte.”

Figyelmébe ajánljuk

Ozzy, akit először Johnnak neveztek el

Elsősorban a bulvársajtónak köszönhető, hogy az elmúlt harminc évben Ozzy Osbourne nevét Magyarországon is szinte mindenki ismerte – azok is, akik életükben nem voltak rockkoncerten. A hetvenes évek elején azonban hiába jutott a Black Sabbath elég hamar a csúcsra, a magyar sajtó nem vett róla tudomást.

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.