Mint ahogy arról lapunk korábban beszámolt, alapítványi fenntartásba kerül a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem. Az átalakítás rengeteg kérdést vet fel, arról nem beszélve, hogy az egyetemi polgárság körében számos ellenzője akad. Bár a kormány megpróbálja azt sugallni, hogy a fenntartóváltásról az intézmények dönthetnek, és az új fenntartói rendszer csak akkor lép életbe, ha az orvos- és egészségtudományi egyetemek ezt kifejezetten kérik, olyan sok mozgástér nincs. Az Információs és Technológiai Minisztérium tervei szerint az átalakulásról szóló előterjesztés február 3-án a kormány elé kerül, amit 9-én már beterjesztenének az Országgyűlésnek. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az egyetemek, ha akarják, ha nem, alapítványi működésbe kerülnek át.
A rektor a fenntartóváltás mellett áll
Az egyik érintett intézményben, a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) hétfőn tartottak rendkívüli szenátusi ülést. A tanácskozáson Rovó László rektor megpróbálta cáfolni a kormányzati szándékról szóló híreket, vagyis azt, hogy az egyetem vezetésének (a szenátusnak) ebben az ügyben nem kellene szavaznia. Az egyetem elfogadhatja és elutasíthatja az alapítványi működésre vonatkozó ajánlatot.
Abból a rektor nem csinált titkot, hogy az elutasítással rosszul járna az SZTE.
Az ok szerinte egyszerű: pénzügyileg sokkal kedvezőbb helyzetbe kerülnek az alapítványi intézmények, így rövid időn belül elveszthetné az SZTE legjobb oktatóit és diákjainak jelentős részét. Információink szerint a hétfői ülésen az egyetem vezetői bagatellizálták az átalakulással járó veszélyeket, és a magánkézbe adás előnyeit domborították ki. A dékánok kevés kivételtől eltekintve egyetértettek az alapítványi működésbe adással.
Nyomul a megyéspüspökség
A SZTE-n belül az orvosképzés túlsúlyos, és nem kizárólag azért, mert az orvosi kar nagy létszámú, hanem azért, mert a fogorvosi, a gyógyszerészeti és az egészségtudományi kar óriási lobbierőt jelent a szegedi felsőoktatási intézményben, amelynek jelenlegi rektora Rovó László személyében orvos. E karoknak elemi érdeke, hogy a klinikák továbbra is az egyetemhez tartozzanak. Több, általunk megkérdezett szegedi egyetemi oktató úgy fogalmazott: más karok hangja alig hallatszik az átalakulásról folyó vitában.
Sajátos módon az is az alapítványi működésbe adás mellett szól, hogy a megyéspüspökséghez tartozó Gál Ferenc Egyetem az SZTE több karát is kinézte magának, amelyeket szeretne megszerezni. Tartja magát a vélemény, hogy jelen helyzetben ez ellen a legnagyobb védelmet az alapítványi működtetésbe menekülés jelentheti. Ez azonban korántsem biztos.
Arról, hogy állami fenntartásban marad az SZTE, január végén dönt a szenátus.
Addig is a korábbi rektor, Szabó Gábor vezetésével munkacsoportot hoztak létre, amely azokat a garanciális elemeket gyűjti össze, amelyek segítségével kedvezőbb szerződés születhet a modellváltás esetére.
Szajbély Mihály: az egyetem működtetése állami feladat
Ha állami fenntartásban maradna a szegedi egyetem, akkor egyetlen tollvonással a Gál Ferenc Egyetemhez csatolhatják az SZTE kis, de olyan meghatározó karait, mint a bölcsész-, a gazdaságtudományi és a jogi kar. Igaz, hogy az alapítványi egyetem kizárólag politikai kinevezetteiből álló kuratóriuma ezt ugyanúgy megteheti. Az nem világos, miért bíznak sokan abban, hogy az álmagánkézbe adott egyetemek nem látnának gyorsan hozzá a profiltisztáshoz.
Az SZTE hétfői rendkívüli szenátusi ülésen alapvetően elhibázottnak nevezte alapítványi működésbe adást Szajbély Mihály irodalomtörténész professzor, a bölcsészkar oktatója és korábbi dékánja,
aki szerint a felsőoktatás fenntartása és működtetése állami feladat.
Szerinte egy minden autonómiájától megfosztott egyetem lesz az alapítványi egyetem, amelyen a kuratórium kénye-kedve szerint hozhat döntéseket. Hozzászólását azzal zárta: „döntésünk egyértelműen történelmi, és a történelem ítélőszéke előtt tartozunk felelősséggel érte.”
