A tavalyi 1291 után idén januárban további 97 menedékkérőt részesített nemzetközi védelemben a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal – derül ki a BMH honlapjára feltöltött legfrissebb statisztikákból.
A múlt hónapban 10 személy kapott menekültstátuszt, 86-an oltalmazotti elismerést, egyvalaki pedig befogadotti státuszt (a három jogállás közötti fő különbségek a családegyesítési jogban és az állampolgársághoz jutás nehézségében rejlenek). A hivatal 120 kérelmet utasított el, 74 esetben pedig megszüntette az eljárást (minden bizonnyal azért, mert a kérelmezők Szerbia felé „önként” elhagyták a tranzitzónát).
Amikor Altusz Kristóf helyettes államtitkár nagy vihart kavaró interjúja után, január 15-én a kormány közölte a pontos tavalyi statisztikákat, azt is elárulták, hogy 2018-ban 37 személy részesült nemzetközi védelemben. Január második felében tehát nem csökkent a pozitív döntések száma, amiből arra következtethetünk, hogy hiába volt kellemetlen a kormány szempontjából az Altusz-affér, az – nagyon helyesen – nem változtatott a menekültügyi hivatal gyakorlatán.
Az viszont már látszik a számokon, hogy január második felében a hivatal – állítólag technikai okok miatt – tovább korlátozta azok számát, akiket naponta beenged a tranzitzónákba, tehát akik egyáltalán beadhatják a menedékkérelmüket. Összesen 182 kérelmet regisztráltak januárban, és tavaly egyetlen hónapban sem volt ilyen alacsony a menedékkérelmek száma.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a januári érdemi döntések 45 százaléka pozitív volt. A hozzánk érkezők közel fele tehát papírt kapott arról, hogy valóban menekült, és hogy az ő esetében Szerbia nem tekinthető biztonságos harmadik országnak. Ehhez képest a kormány a Stop Soros-törvényjavaslattal épp azokat a civileket lehetetlenítené el, akik biztonságos harmadik országon keresztül érkező migránsoknak segítenek.
