Háromszor több pénzt kapnak az egyházi iskolák, mint az államiak, de az államtitkár szerint ez természetes

  • narancs.hu
  • 2018. február 16.

Belpol

Mi más is lehetne?

Nyáron foglalkoztunk részletesen azzal, hogyan részesíti előnyben a kormány az egyházi iskolákat: egy-egy állami iskola diákjára jóval csekélyebb normatív támogatás jut, mint az egyházi intézményben tanuló fiatalokra, és az egyházi iskolák felújítására valahogy sokkal szívesebben költ a kormány. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tavaly például az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, amiért az állam súlyosan diszkriminálja a saját intézményrendszerébe járó diákjait azzal, hogy az egyházi iskolákat egyre inkább helyzetbe hozza.

Nem nehéz megtalálni ennek az aránytalanság az okát, hiszen Orbán Viktor már három évvel ezelőtt olyanokat mondott, hogy az egyházi iskolarendszer „annyi jó magyart és jó szakembert, tudóst, papot, lelkipásztort, katonát, édesanyát és édesapát adott a nemzetnek”. Vagyis elkezdett kiépülni egy elit egyháziiskola-hálozat.

Miközben az államiakat kivérezteti, az egyházi iskolákat teletömi pénzzel a kormány

Egyre több pénzt kapnak az egyházi iskolák, ahol egy tanulóra átlag 200 ezer forint jut, míg az állami iskolákban még 55 ezer se. „A mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények” – mondta tavaly év végén Lázár János, majd azt is hozzátette gyorsan, hogy a kormány szerint „a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle”.

Persze mindig érdekes, amikor a kormány egyik képviselője magyarázza meg, hogy miért is van ez így. Ma Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára tett erre egy kísérletet, bár különösebben nem erőltette meg magát, az MTI tudósítása szerint ugyanis azt mondta, teljesen természetes, hogy a kormány támogatja az egyházi iskolákat, kiváltképp akkor, amikor szerintük „a magyar emberek túlnyomó többsége fontos értéknek tartja a kereszténységet az életében”.

Bár az sajnos nem derült ki, hogy mindemellett miért is kell az állami iskolákat kivéreztetni.

Borítókép illusztráció, Czeglédi Zsolt (MTI) felvétele

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.