Háromszor több pénzt kapnak az egyházi iskolák, mint az államiak, de az államtitkár szerint ez természetes

  • narancs.hu
  • 2018. február 16.

Belpol

Mi más is lehetne?

Nyáron foglalkoztunk részletesen azzal, hogyan részesíti előnyben a kormány az egyházi iskolákat: egy-egy állami iskola diákjára jóval csekélyebb normatív támogatás jut, mint az egyházi intézményben tanuló fiatalokra, és az egyházi iskolák felújítására valahogy sokkal szívesebben költ a kormány. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tavaly például az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, amiért az állam súlyosan diszkriminálja a saját intézményrendszerébe járó diákjait azzal, hogy az egyházi iskolákat egyre inkább helyzetbe hozza.

Nem nehéz megtalálni ennek az aránytalanság az okát, hiszen Orbán Viktor már három évvel ezelőtt olyanokat mondott, hogy az egyházi iskolarendszer „annyi jó magyart és jó szakembert, tudóst, papot, lelkipásztort, katonát, édesanyát és édesapát adott a nemzetnek”. Vagyis elkezdett kiépülni egy elit egyháziiskola-hálozat.

Miközben az államiakat kivérezteti, az egyházi iskolákat teletömi pénzzel a kormány

Egyre több pénzt kapnak az egyházi iskolák, ahol egy tanulóra átlag 200 ezer forint jut, míg az állami iskolákban még 55 ezer se. „A mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények” – mondta tavaly év végén Lázár János, majd azt is hozzátette gyorsan, hogy a kormány szerint „a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle”.

Persze mindig érdekes, amikor a kormány egyik képviselője magyarázza meg, hogy miért is van ez így. Ma Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára tett erre egy kísérletet, bár különösebben nem erőltette meg magát, az MTI tudósítása szerint ugyanis azt mondta, teljesen természetes, hogy a kormány támogatja az egyházi iskolákat, kiváltképp akkor, amikor szerintük „a magyar emberek túlnyomó többsége fontos értéknek tartja a kereszténységet az életében”.

Bár az sajnos nem derült ki, hogy mindemellett miért is kell az állami iskolákat kivéreztetni.

Borítókép illusztráció, Czeglédi Zsolt (MTI) felvétele

Figyelmébe ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.

Keserédes felelősség

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.

Egy tipikus NER-karrier

Magyar Péter fent említett sajtótájékoztatója után egy eddig viszonylag ismeretlen informatikai vállalkozó, Vertán György is a reflektorfénybe került, mivel Magyar azt állította, hogy volt felesége, Varga Judit, illetve volt barátnője, Vogel Evelin Vertántól kap „apanázst”, az egyik átutalással, a másik készpénzben. Mindez azért zajlik így, mert az üzletember Kubatov Gábor barátja.

A kezükben robbanhat föl

Egészen elképesztő, mi zajlik itt vasárnap délután óta, amikor Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz manipulált, részben mesterséges intelligencia segítségével előállított hangfelvételekkel lejáratókampányt indít ellene.

„Sorok kígyóznak”

A színházi rendezés mellett foglalkozik képzőművészettel, irodalommal, filmkészítéssel. A kijivi alkotó egészen 2013-ig sokszor dolgozott magyarországi színházakban rendezőként és – főképp Vidnyánszky Attila rendezéseiben – díszlettervezőként. Aztán visszatért hazájába, a háború kitörése is ott érte. Az ukrajnai színházi állapotokról kérdeztük.

Mindent a 25-re

Az Orbán-kormány továbbra is töretlen lelkesedéssel várja az új amerikai kormányzat hivatalba lépését. Pedig ez nemigen fogja segíteni a 2025-ös magyar költségvetés kulcsfontosságú sarokszámainak teljesülését.