Jávor Benedek: "A kormány kihagyná a fővárosi önkormányzatot az uniós fejlesztésekből"

Belpol

Belátták, hogy Budapestet nem lehet kizárni a pénzosztásból, de újabb trükkel próbálkoznak.

Az e heti nyomtatott Magyar Narancsban interjút olvashatnak Jávor Benedek korábbi EP-képviselővel, a főváros brüsszeli képviseletének vezetőjével. Néhány részlet a beszélgetésből:

Magyar Narancs: A célegyenesbe fordultak az EU következő, 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésének tárgyalásai. Önt decemberben nevezték ki a főváros brüsszeli képviseletének élére, vannak már konkrét eredményeik?

Jávor Benedek: Január 1-jén kezdtem a brüs­szeli munkát, miközben a 2020 utáni költségvetés előkészítése 2017 óta zajlik – nem könnyű ilyen helyzetben érdemi módosításokat elérni. Viszont új fejleményként, a koronavírus-járványra reagálva az EU egy teljesen új pénzügyi csomagot jelentett be, amelynek 750 milliárd eurós keretösszege az ezermilliárd eurós alapköltségvetéshez mérhető. A végső megállapodás sem a hétéves költségvetésről, sem a helyreállítási csomagról nem született még meg, de már most is látjuk a munkánk több fontos hozadékát. A helyreállítási csomag és a Green Deal részét képező Igazságos Átállási Alapnál az Európai Parlament álláspontjában megjelent egy általunk javasolt bekezdés, amely szerint biztosítani kell az önkormányzatok közvetlen hozzáférését. A React EU eszköznél is a mi módosítónk alapján erősítené meg a Parlament a városok szerepét a döntéshozatalban, a pénzügyi tervezésben, az elosztásban és az ellenőrzésben. (...)

false

 

Fotó: Járdány Bence

MN: Arról van információjuk, hogy a magyar kormány hol tart az előkészítésben? Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak év elején nyilvánosságra került egy prezentációja, amelynek láttán többen arra következtettek, hogy a kormány leradírozná Budapestet az ország fejlesztési térképéről.

JB: Látjuk azokat a kormányzati törekvéseket, amelyek a magyar költségvetési források mellett az uniós pénzektől is elzárnák a fővárost és más ellenzéki településeket, erre egyértelműen rávilágított a januárban kiszivárgott elképzelés a következő uniós büdzsé operatív programjairól. Az azóta elvégzett munkánk nem volt teljesen hiábavaló, ismereteink szerint a kormány módosította a Bizottság elé terjesztett javaslatát az operatív programokról, az új dokumentumban hangsúlyosabb a területi elv, és szerepel egy kifejezetten a fővárost célzó program is. Viszont attól tartunk, hogy a kormány újabb trükkel próbálja meg kihagyni a fővárosi önkormányzatot az uniós fejlesztésekből, ez pedig a Fürjes Balázs-féle Budapesti Fejlesztési Központ pozícióba hozása a fővárosi fejlesztéseket felügyelő intézményként. Belátták, hogy a fővárost nem lehet kihagyni az uniós pénzosztásból, ezért a fejlesztéseket olyan intézményhez telepítenék, amelyet a kormány teljes mértékben irányítani tud.

A Magyar Narancs október 1-jei lapszámában olvasható teljes cikkben Jávor Benedek a jogállamisági mechanizmusról és az európai városok erősödő szövetségéről is beszél. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy fizessen elő itt!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Neked ajánljuk

A gyöngy

  • Halasi Zoltán

A király elküldi fiát messze földre, hozza el a kígyótól a kincset. Mielőtt a fiú útnak indul, meg kell válnia ruhájától. Megérkezik, elvegyül az ottaniak között. Ételüktől azonban mintegy álomba merül, megfeledkezik királyfi voltáról, küldetéséről. Apja levele téríti magához. Megigézi a kígyót, megszerzi a kincset. Hazatér, megdicsőül.

Máshogy mutatja ki

  • SzSz

„Az utolsó túlélő halálával Auschwitzot beveszi a kirakatból a történelem. Lomtárba kerül, ott porosodik majd a sötétben a tatárjárás és a waterlooi csata közt” – nyilatkozta Röhrig Géza egy interjúban a Saul fia diadalmenetének egyik állomásán –, a Born in Auschwitz egyszerre igazolja és cáfolja e kijelentést azzal, hogy bemutatja, hogyan hatja át a tragédia háromgenerációnyi család életét.

„A vérfürdő nem vonz”

A Star Trek-filmek Spockja jelenleg az AMC horrorsorozatában, a NOS4A2 második évadában adja a Charlie Manx nevezetű gonoszt, de élőben nincs benne semmi fenyegető. A Rhode Island-i forgatáson értük el.

„Gátlástalanul húzogatjuk ki egymás sorait”

  • Láng Dávid

Több mint ezer induló közül ők nyerték tavaly az Öröm a Zene tehetségkutató országos döntőjét, nem sokkal később pedig Lovasi András is kiválasztotta őket a raktárkoncertes gázsiját szétosztó pályázaton. A duóval arról beszélgettünk, mivel győzhették meg a zsűrit, milyen köztük a dalszerzői dinamika, és terveznek-e teljes zenekarrá bővülni.

Ülő ováció

  • Nagy István

Nyolcvanegy éves korában elhunyt minden idők egyik legnagyobb hatású zenei producere, akinek a jelentősége egyedül talán George Martinéhoz fogható; mindketten a modern zenerögzítési technika úttörőinek, lényegében megteremtőinek számítanak.

A földön kívüli selyemszörny

  • Vida Virág

Amióta online térbe kényszerült a színház, új, alkalmazott műfaj jelent meg a művészetek palettáján, amelyet leginkább „előadás-közvetítésnek” lehetne nevezni, és abban különbözik a korábbi színházi közvetítésektől, hogy eddig soha nem látott nyomatékot kap benne az operatőri munka.

Megtalálva

  • Dékei Kriszta

A művészet történetében komoly hagyománya van a nagy elődök másolásának, a témák és a stílusok újradolgozásának.

Eladó, kiadó

Hérodotosz óta sokat változott a közmeg­egyezés azzal kapcsolatban, mik is lehetnek a történetírás elfogadott témái és alkalmatos forrásai.