Jávor Benedek: Mondjunk búcsút a magyar cégek részvételének a paksi bővítésnéll!

  • narancs.hu
  • 2018. január 30.

Belpol

Elintézték.

„Nagyjából elszállt a magyar beszállítói részarány jelképesnél nagyobb aránya a paksi bővítésben, az erre vonatkozó pontos számokat azonban titkolják. A kormány persze nem volt ennyire szemérmes, amikor 40 százalékos magyar részvétellel hitegette az országot, ami ugyan már akkor sem volt hihető, de politikai propagandaeszközként megetették vele az országot. A valóságban ezt a 40 százalékot még az orosz–magyar szerződésbe is csak úgy írták bele, hogy »törekedni kell a minél magasabb, lehetőség szerint 40 százalékot elérő magyar beszállítói részarányra«. Tudjuk, hogy az ilyen törekvések a valóságban mennyire tarthatók be. Az élet azóta azonban mindezt teljesen felülírta. Az EU úgy hagyta jóvá azt, hogy verseny nélkül az oroszoknak ajándékoztuk a projektet, hogy a Roszatom által elvégzett 45 százaléknyi munkán felül mindenre átlátható, nemzetközi közbeszerzést kell kiírni. Ami szinte teljes egészében ki fogja szorítani a magyar cégeket, a legegyszerűbb építési munkákat leszámítva. Örülhetünk, ha 10 százalék fölé tornázható a magyar részvétel” – áll Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselőjének blogjában.

„Paks 2 valójában szinte semmilyen pozitív hatással nem lesz a magyar gazdaságra, nem teremt sem piacot a magyar cégeknek, sem magyar munkahelyeket – szemben azzal, ha ezt a pénzt megújuló energiaforrásokra és épületszigetelésekre költenénk. Az eladósodás és a magas energiaárak, amiket okozni fog, viszont komoly terhet jelent majd, és súlyosan rontani fogja a magyar gazdaság versenyképességét.”

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.