Módosította a kormány az ukrajnai menekülteket érintő kormányrendeletet. A rendelet szerint két fontos elem változik az amúgy is kivéreztetett rendszerben: egyrészt ezentúl csak bizonyos ukrajnai régiókból lehet majd állami segítséget kapni Magyarországon, másrészt pedig a Máltai Szeretetszolgálatot kivéve minden magyar segítőszervet kiszórtak az eddigi rendszerből. A rendeletben új fogalmat vezetett be a kormány, az úgynevezett háborús területet, amely „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeit” takarja. Ezzel a kárpátaljai menekültek véglegesen kiesnek a magyar állami menekültrendszerből – írja a Telex.
Az új rendelet szerint az, hogy mi tartozik háborús övezetbe, egy havonta frissülő listából fog kiderülni.
Ezt Pál Norbert, az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos fogja összeállítani Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, illetve Szijjártó Péter külügyminiszter közreműködésével. Az így összerakott listát Navracsics Tibor közigazgatási miniszter küldi majd meg a hatóságoknak, illetve téteti közhírré a minisztérium oldalán. Az első ilyen lista a laphoz is eljutott, ebből már első ránézésre is kiderül, hogy nem tudni, mi alapján áll pontosan össze: kerültek ki olyan régiók is a listáról, amiket továbbra is érinthet az orosz offenzíva.
A lap birtokába került listán 13 ukrán megye szerepel, amelyen az látszik, hogy a frontvonal egésze beleesik a zónába, de hiányoznak belőle olyan területek, amelyek távolabb vannak attól, noha rendszeresen ki vannak téve orosz tüzérségi fenyegetésnek. Például a fronthoz közelebbi Poltava vagy az ország nyugati részén lévő Lviv.
A rendelet hivatalosan augusztus végén lép életbe, és egy másik újdonságot is tartalmaz. Innentől a Máltai Szeretetszolgálat felelőssége lenne a menekültellátás (állami szintű) megszervezése.
A módosítás értelmezhető úgy, hogy a Máltai ezentúl majd köthet új szerződéseket más szállókkal, nemcsak a sajátjait használhatja majd. Erről a Migration Aid vezetője, Siewert András úgy fogalmazott, szerinte „erre rá is lesznek szorulva, mert nincsenek olyan szabad kapacitásaik, ahol el tudnak szállásolni annyi embert, amennyi kikerül az eddigi szálláshelyekről, de jogosult marad az ellátásra”.
Az új rendeletben ezentúl változatlan, hogy milyen állami segítséget kapnak a menekültek. Továbbra is határátlépés után egyszer vehetik maximum egy hónapra igénybe az állami rendszert, kivéve, ha 65 év felettiek, kiskorúak, fogyatékossággal élnek vagy várandósok. Ők addig lehetnek a rendszerben, amíg ukrajnai lakóhelyük háború sújtotta területen található. Aki nincs a listán, annak viszont az államtól semmi nem jut.
Áprilisban adatokat kért be a kormány mindenkitől, akivel támogatási szerződésben állt arról, hogy a náluk elszállásoltak honnan érkeztek. Az adatbekérőkön az utolsó bejelentett ukrán lakcímét (megyét és várost) kérték a menekültektől, ami már önmagában zavart okozott: rengeteg ukrán volt ugyanis először belső menekült, tehát először a front elől Ukrajna nyugati régiójába ment el, majd később hagyta el az országot. Így hiába állt valakinek a szétbombázott háza a keleti fronton, az utolsó bejelentett lakcíme hivatalosan már lehetet például Kárpátalja is. „Már ekkor lehetett sejteni, hogy valami készül, korábban ilyen adatokat soha nem kértek be” – mondta el nekünk Siewert András. Mint Siewert elmondta,
„az egész szakmát sokkolta, hogy milyen arányban érinti ez a döntés a menekülteket. A teljes kárpátaljai lakosság kikerült így a menekült ellátási rendszerből”.
– Siewert szerint pont ők azok, akik jellemzően közösségi szállásokon vannak, és akiknek a rendelettel esélytelenné fog válni, hogy Magyarországon maradjanak. A magyar árak Ukrajnánál magasabbak, az ingatlanárak elszálltak. Az pedig korábban is jellemző probléma volt, hogy a magyar főbérlők amúgy sem fogadtak szívesen ukrán menekülteket. Így az itthon lévő kárpátaljai menekültek most „vagy kikerülnek az utcára, vagy visszamennek Ukrajnába” – mondta Siewert.
A Helsinki Bizottság is szerint a kormány áprilisban „még tagadta a szigorítást, hogy aztán most bármiféle egyeztetés nélkül adjon ki erről rendeletet”. Mint írják, amellett, hogy az állam kiszorítja a kárpátaljai családokat, ráadásul csak hat napot ad majd azoknak méltányossági elbírálást kérni, akik eddig állami támogatott szálláson voltak, de már nem jogosultak rá.
A kárpátaljai családok jellemzően még akkor jöttek el Ukrajnából, amikor a kettős állampolgárságú férfiak elhagyhatták az országot: az azóta megváltozott helyzetben viszont ők abba a helyzetbe kerülnek, hogy Magyarországon támogatást nem kapnak, de ha hazamennek, besorozzák őket.
