Jobbik: kommunisták irányítják az országot

  • narancs.hu
  • 2018. november 4.

Belpol

A párt ellenállást hirdet a diktatúra felé tartó Nemzeti Együttműködés Rendszere ellen.

A Jobbik szerint 2010-ben elindult a Kádár-rendszer restaurációja és továbbra is volt kommunisták irányítják az országot.

A párt az 56-os hősök szellemében ellenállást hirdet a diktatúra felé tartó Nemzeti Együttműködés Rendszere ellen – jelentette ki a párt szóvivője vasárnap Budapesten.

A sajtótájékoztató keretében a Fidesz-székház kerítésére egy olyan installációt helyeztek ki, amely Magyar Kommunista Párt feliratú "tagkönyvek" sorát mutatta, többek között Orbán Viktor kormányfő, Pintér Sándor belügyminiszter és Kövér László házelnök nevével és fényképével.

Kifeszítettek egy molinót is, amin olyan feliratok szerepeltek, mint "Tárjuk fel az ügynökaktákat!", "Vonjuk meg a luxusnyugdíjakat!", "Rúgjuk ki a diktatúra kiszolgálóit!".

Szilágyi György úgy vélekedett, a Kádár-rendszerhez hasonlóan ma is csak azok juthatnak előre, akik rendszerhűek, a többieket pedig ellehetetlenítik és eltapossák. Szerinte 1989-1990-ben nem rendszerváltás, csak "módszerváltás" történt, mára pedig a teljes diktatúra felé megyünk.

A volt tanácselnökökhöz hasonlóan, most a NER kiskirályai uralkodnak vidéken és a fideszes média segítségével karaktergyilkosság áldozatává válik mindenki, aki szót mer emelni a hatalom ellen – részletezte Szilágyi.

A politikus közlése szerint a Jobbik addig folytatja az ellenállást, amíg be nem teljesül az 56-os hősök álma, és újra szabad nem lesz Magyarország.

Ha lehetőségük lesz rá, nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat – tette hozzá Szilágyi György.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.