Elhozza-e 2019 a Fidesz-túlhatalom megroppanását?

  • B. Papp Máté
  • 2019.01.18 14:54

Belpol

Önkormányzati- és EP-választásokról, rabszolgatörvénytől, az MTA elleni harcról vitázott Szabó Tímea képviselő, Bod Péter Ákos korábbi jegybank-elnök, és Kordás László szakszervezeti elnök.

Pénteken mutatták be a Policy Solutions „Hungarian Politics 2018” című könyvét, amely a tavalyi év legfontosabb eseményeit és folyamatait elemezte a magyar bel- és külpolitika, valamint a gazdasági, társadalmi területein egyaránt, valamint azokat a trendeket is górcső alá vette, amelyekre 2019-ben érdemes lesz figyelni.

Érik a fordulat?

Bíró-Nagy András a kötet szerkesztője, valamint a Policy Solutions kutatási igazgatója szerint, a kormány sokkal biztosabb a dolgában, mint korábban, ezt jelzi az, hogy olyan helyzetekbe is beleállt, mint a CEU elüldözése vagy Nikola Gruevszki beengedése az országba, de ezt mutatják Orbán Viktor Európai Néppárton belüli csatározásai is. A 2030-ig tervező Orbán Viktor harcot folytat a civil szervezetekkel és a kritikus médiumokkal folytat harcot, de új csatákba kezdett a tudományos és a kulturális világgal is, az Állami Számvevőszéket pedig fegyverként használja a politikai ellenfelek gyöngítésére.

Bíró-Nagy azt jósolta 2019-re, hogy a Fidesz jól fog teljesíteni az európai parlamenti, valamint az önkormányzati választásokon is, de a verseny kiélezettebb lesz, hiszen a párt támogatottsága a 2018 áprilisira esett vissza. Az önkormányzati választás lehet az első olyan fordulat a hazai politikában 2010 óta, amikor a kormányzó pártok veszíthetnek a monopóliumukból, éppen ezért az ellenzékiek átlátták, hogy változtatniuk kell a stratégiájukon.

A szakember szerint a DK és a Párbeszéd-MSZP mandátumot szerezhet a májusi EP-választáson, ám az LMP nem lesz sikeres. A Momentum és még a Kétfarkú Kutya Pártnak is jó esélyei vannak, viszont a Jobbik rosszabbul fog teljesíteni, mint a 2018-as parlamenti választáson.

A legnagyobb kérdés az, hogyan lehet a passzív szavazókat mobilizálni. Hangsúlyozta: azért fontos az önkormányzati választás, mert azokon a területeken is teret nyerhet az ellenzék, ahova nem érnek el a hírek, még úgy is, hogy a korrupciós ügyekkel láthatólag nem lehet mozgósítani. Hozzátette, könnyen eldőlhet az önkormányzati választások során, hogy az ellenzéknek lesz-e esélye a 2022-es parlamenti választásokon.

Gyomor kell hozzá

Bíró-Nagy András előadását egy panelbeszélgetés követte, amelynek résztvevői Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője, Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, a jegybank volt elnöke, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapítója, valamint Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke voltak.

Szabó Tímea az ellenzéki együttműködéssel kapcsolatban azt mondta, egy törékeny partnerségről van szó, hiszen egyfelől a demokrácia versenyre épül, másfelől ehhez kénytelenek feladni az ideológiájukat. „Ésszel mindenki eljutott odáig, hogy együtt kell működni, gyomorban ez még nem biztos”, utalt ezzel például a Jobbik és Gyurcsány Ferenc kapcsolatára. Hozzátette, a rendszeressé vált egyeztetések eredménye, hogy vannak már például olyan nagyvárosok Magyarországon, ahol megvannak a polgármester-jelöltek.

Felmerült a kérdés, hogy vajon a kormány miért nem a gazdaság erősödésével kampányol? Bod Péter Ákos, az MNB volt elnöke szerint a válasz egyszerű: a negatív, tehát a migrációs üzenetek hatásosabbak, másfelől úgy látja, a gazdaság nem a kormány miatt teljesít jól. A „magyar modell” Bod szerint nem fenntartható, nem jó irányba megy, de azt „legalább” gyorsan teszi.

Gyújtópont

Kordás László szerint a szakszervezetek már tavaly júliusban az adócsomag megszavazásakor tiltakoztak, viszont de ekkor még nem volt meg a kellő erő, ugyanúgy amikor a minimálbér megállapodás is megtörtént, amit csak „cselédtörvénynek” hívtak.

Ekkor elvált a szövetségi és az ágazati politika, majd jött a rabszolgatörvény, ami már annyira sokakat érintett, hogy elindult az ellenállás. „Mindig is szeretett a Fidesz babrálni a munka törvénykönyvével, de ez volt a gyújtópont.” Kordás szerint vannak olyan munkahelyek, ahol tíz éve nem emelték a béreket, ez önmagában lehet indok, viszont vannak olyanok is, ahol 35 százalékos béremelés történt, tehát nincs mindenhol „sztrájkhangulat.”

A beszélgetésre sokan voltak kíváncsiak

A beszélgetésre sokan voltak kíváncsiak

Fotó: A szerző felvétele

Forrong a feszültség?

Bod Péter Ákos ehhez hozzáfűzte, hogy valami megváltozott, mint fogalmazott az emberek „nézelődőből aktív szakaszba léptek.” Visszatért arra, hogy a kormány miért nem kampányol azzal, hogy „milyen jól megy.” „Mert akkor megkérdeznék tőlük, hogy miért nincs WC-papír a kórházakban?” - reagált az állítására.

A korábbi jegybank-elnök szerint az emberekben forrong a feszültség. Szerinte azért vizionál Orbán Viktor „2030-as szép jövőt”, mert ő is tudja, hogy nehéz idők jönnek, tehát ez voltaképp egy védekezés.

Szabó Tímea azt mondta, a felsőközéposztály valóban jobban él, de a kormány az alsó, 3-4 millió főből álló osztályt megszorongatta. Ehhez példának a rezsicsökkentést hozta fel, ami a jobb módúaknak valóban könnyebbség, viszont például a tűzifa ára megduplázódott.

Kitért a média helyzetére is: elmondta, hogy 400 sajtó van a kormány kezében, olyanok is, mint a Mindmegette.hu. Szerinte ez nagyon veszélyes, hiszen az ember maximum nem nézi a TV2-t, mert tudja, hogy hazugságok mennek rajta, viszont így nehéz kikerülni a propagandára.

Hozzátette, éves szinten 500 milliárd forint tűnik el a korrupció miatt, viszont a pártok kevesek ahhoz, hogy ezen a helyzeten egyedül változtassanak, pedig Orbán retteg az együttműködéstől, mert pontosan tudja, hogy így leváltható. Mint elmondta, a szavazók gondolkodása átalakulóban van még a jobbikos szavazók is átszavaznának a DK-ra.

Bod Péter Ákosnál a szó

Bod Péter Ákosnál a szó

Fotó: A szerző felvétele

A lopást elnézik, a stílust már nem

Bod Péter Ákos röviden beszélt a Mindenki Magyarországa Mozgalomról, amelynek az a lényege, hogy segíti kiválasztani az esélyes jelölteket, tehát a „megfelelő emberanyagot.” Hozzátette, konzervatív emberként nehezen nyugszik bele abba, hogy ez a Magyarország-kép legyen az emberekben, ami jelenleg van, de elmondta azt is, hogy taktikai kérdésekben bizonytalan.

A szakember elmondta, hogy Magyarország egy Patyomkin-falú, hiszen hatalmas túlárazások vannak a tendereken, elverik az uniós pénzeket, ezért nem lesz versenyképes a termelés. Hozzátette, hogy ugyan a magyarok a lopást elnézik, a stílust már nem. Bod Péter Ákos megkérdezte a közönségtől, hogy tudják-e, kicsoda a Fidesz alelnöke? A sorban ülőktől halk nevetést lehetett hallani, mire a szakember elmondta: „Úgy van, Németh Szilárd.”

Az oligarchák egymásnak fognak esni

Kordás László szerint a szakszervezetek is számíthatnak vegzálásra, ugyanis – bár kevesen tudják de – ők is kapnak állami támogatást. Mindezek ellenére azt mondta, hogy nem kell kompromisszumot kötniük.

Bod Péter Ákos úgy látja, nincs jele a konszolidációnak – pedig ebbe még Kádár János is jó volt. „Harc, harc, harc” – utalt a kormány magatartására. Hozzátette, szerinte az államigazgatás borzasztó állapotban van, amit a nyugdíjak csúszása is bizonyít.

Emellett azt gondolja, hogy az oligarchák egymás torkának fognak esni, hiszen eddig mindent megnyertek, most már egymással kell szembefordulniuk, ha többet akarnak. „Magyarország érdekes hely lesz” - szögezte le. Szerinte egyébként a rabszolgatörvény körül kialakul helyzetet nem mulaszthatják el a szakszervezetek, mert lehet hogy nem lesz sok ilyen.

Szabó Tímea szerint az általános iskolák és a gimnáziumok után most az egyetemek megszállását tűzte ki célul a kormány, kevés ideje van az ellenzéknek, mert vélhetően radikális változások jönnek.

Sok néppárti politikus Orbán ellen szurkol

Az EP-választás jelentőségéről kérdeztük az MSZP képviselőjét, Ujhelyi Istvánt. A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban hosszú interjút olvashatnak Ujhelyi Istvánnal, az MSZP európai parlamenti képviselőjével. Ujhelyi elmondja, milyen ellenzéki eredménnyel és hány MSZP-Párbeszéd mandátummal lenne elégedett a májusi EP-választás után, hogyan lehet Frans Timmermansból, a szocialisták jelöltjéből az Európai Bizottság következő elnöke, de beszél arról is, vannak-e még árulók az ellenzékben.

Neked ajánljuk