Elhozza-e 2019 a Fidesz-túlhatalom megroppanását?

  • B. Papp Máté
  • 2019. január 18.

Belpol

Önkormányzati- és EP-választásokról, rabszolgatörvénytől, az MTA elleni harcról vitázott Szabó Tímea képviselő, Bod Péter Ákos korábbi jegybank-elnök, és Kordás László szakszervezeti elnök.

Pénteken mutatták be a Policy Solutions „Hungarian Politics 2018” című könyvét, amely a tavalyi év legfontosabb eseményeit és folyamatait elemezte a magyar bel- és külpolitika, valamint a gazdasági, társadalmi területein egyaránt, valamint azokat a trendeket is górcső alá vette, amelyekre 2019-ben érdemes lesz figyelni.

Érik a fordulat?

Bíró-Nagy András a kötet szerkesztője, valamint a Policy Solutions kutatási igazgatója szerint, a kormány sokkal biztosabb a dolgában, mint korábban, ezt jelzi az, hogy olyan helyzetekbe is beleállt, mint a CEU elüldözése vagy Nikola Gruevszki beengedése az országba, de ezt mutatják Orbán Viktor Európai Néppárton belüli csatározásai is. A 2030-ig tervező Orbán Viktor harcot folytat a civil szervezetekkel és a kritikus médiumokkal folytat harcot, de új csatákba kezdett a tudományos és a kulturális világgal is, az Állami Számvevőszéket pedig fegyverként használja a politikai ellenfelek gyöngítésére.

Bíró-Nagy azt jósolta 2019-re, hogy a Fidesz jól fog teljesíteni az európai parlamenti, valamint az önkormányzati választásokon is, de a verseny kiélezettebb lesz, hiszen a párt támogatottsága a 2018 áprilisira esett vissza. Az önkormányzati választás lehet az első olyan fordulat a hazai politikában 2010 óta, amikor a kormányzó pártok veszíthetnek a monopóliumukból, éppen ezért az ellenzékiek átlátták, hogy változtatniuk kell a stratégiájukon.

A szakember szerint a DK és a Párbeszéd-MSZP mandátumot szerezhet a májusi EP-választáson, ám az LMP nem lesz sikeres. A Momentum és még a Kétfarkú Kutya Pártnak is jó esélyei vannak, viszont a Jobbik rosszabbul fog teljesíteni, mint a 2018-as parlamenti választáson.

A legnagyobb kérdés az, hogyan lehet a passzív szavazókat mobilizálni. Hangsúlyozta: azért fontos az önkormányzati választás, mert azokon a területeken is teret nyerhet az ellenzék, ahova nem érnek el a hírek, még úgy is, hogy a korrupciós ügyekkel láthatólag nem lehet mozgósítani. Hozzátette, könnyen eldőlhet az önkormányzati választások során, hogy az ellenzéknek lesz-e esélye a 2022-es parlamenti választásokon.

Gyomor kell hozzá

Bíró-Nagy András előadását egy panelbeszélgetés követte, amelynek résztvevői Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője, Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, a jegybank volt elnöke, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapítója, valamint Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke voltak.

Szabó Tímea az ellenzéki együttműködéssel kapcsolatban azt mondta, egy törékeny partnerségről van szó, hiszen egyfelől a demokrácia versenyre épül, másfelől ehhez kénytelenek feladni az ideológiájukat. „Ésszel mindenki eljutott odáig, hogy együtt kell működni, gyomorban ez még nem biztos”, utalt ezzel például a Jobbik és Gyurcsány Ferenc kapcsolatára. Hozzátette, a rendszeressé vált egyeztetések eredménye, hogy vannak már például olyan nagyvárosok Magyarországon, ahol megvannak a polgármester-jelöltek.

Felmerült a kérdés, hogy vajon a kormány miért nem a gazdaság erősödésével kampányol? Bod Péter Ákos, az MNB volt elnöke szerint a válasz egyszerű: a negatív, tehát a migrációs üzenetek hatásosabbak, másfelől úgy látja, a gazdaság nem a kormány miatt teljesít jól. A „magyar modell” Bod szerint nem fenntartható, nem jó irányba megy, de azt „legalább” gyorsan teszi.

Gyújtópont

Kordás László szerint a szakszervezetek már tavaly júliusban az adócsomag megszavazásakor tiltakoztak, viszont de ekkor még nem volt meg a kellő erő, ugyanúgy amikor a minimálbér megállapodás is megtörtént, amit csak „cselédtörvénynek” hívtak.

Ekkor elvált a szövetségi és az ágazati politika, majd jött a rabszolgatörvény, ami már annyira sokakat érintett, hogy elindult az ellenállás. „Mindig is szeretett a Fidesz babrálni a munka törvénykönyvével, de ez volt a gyújtópont.” Kordás szerint vannak olyan munkahelyek, ahol tíz éve nem emelték a béreket, ez önmagában lehet indok, viszont vannak olyanok is, ahol 35 százalékos béremelés történt, tehát nincs mindenhol „sztrájkhangulat.”

A beszélgetésre sokan voltak kíváncsiak

A beszélgetésre sokan voltak kíváncsiak

Fotó: A szerző felvétele

Forrong a feszültség?

Bod Péter Ákos ehhez hozzáfűzte, hogy valami megváltozott, mint fogalmazott az emberek „nézelődőből aktív szakaszba léptek.” Visszatért arra, hogy a kormány miért nem kampányol azzal, hogy „milyen jól megy.” „Mert akkor megkérdeznék tőlük, hogy miért nincs WC-papír a kórházakban?” - reagált az állítására.

A korábbi jegybank-elnök szerint az emberekben forrong a feszültség. Szerinte azért vizionál Orbán Viktor „2030-as szép jövőt”, mert ő is tudja, hogy nehéz idők jönnek, tehát ez voltaképp egy védekezés.

Szabó Tímea azt mondta, a felsőközéposztály valóban jobban él, de a kormány az alsó, 3-4 millió főből álló osztályt megszorongatta. Ehhez példának a rezsicsökkentést hozta fel, ami a jobb módúaknak valóban könnyebbség, viszont például a tűzifa ára megduplázódott.

Kitért a média helyzetére is: elmondta, hogy 400 sajtó van a kormány kezében, olyanok is, mint a Mindmegette.hu. Szerinte ez nagyon veszélyes, hiszen az ember maximum nem nézi a TV2-t, mert tudja, hogy hazugságok mennek rajta, viszont így nehéz kikerülni a propagandára.

Hozzátette, éves szinten 500 milliárd forint tűnik el a korrupció miatt, viszont a pártok kevesek ahhoz, hogy ezen a helyzeten egyedül változtassanak, pedig Orbán retteg az együttműködéstől, mert pontosan tudja, hogy így leváltható. Mint elmondta, a szavazók gondolkodása átalakulóban van még a jobbikos szavazók is átszavaznának a DK-ra.

Bod Péter Ákosnál a szó

Bod Péter Ákosnál a szó

Fotó: A szerző felvétele

A lopást elnézik, a stílust már nem

Bod Péter Ákos röviden beszélt a Mindenki Magyarországa Mozgalomról, amelynek az a lényege, hogy segíti kiválasztani az esélyes jelölteket, tehát a „megfelelő emberanyagot.” Hozzátette, konzervatív emberként nehezen nyugszik bele abba, hogy ez a Magyarország-kép legyen az emberekben, ami jelenleg van, de elmondta azt is, hogy taktikai kérdésekben bizonytalan.

A szakember elmondta, hogy Magyarország egy Patyomkin-falú, hiszen hatalmas túlárazások vannak a tendereken, elverik az uniós pénzeket, ezért nem lesz versenyképes a termelés. Hozzátette, hogy ugyan a magyarok a lopást elnézik, a stílust már nem. Bod Péter Ákos megkérdezte a közönségtől, hogy tudják-e, kicsoda a Fidesz alelnöke? A sorban ülőktől halk nevetést lehetett hallani, mire a szakember elmondta: „Úgy van, Németh Szilárd.”

Az oligarchák egymásnak fognak esni

Kordás László szerint a szakszervezetek is számíthatnak vegzálásra, ugyanis – bár kevesen tudják de – ők is kapnak állami támogatást. Mindezek ellenére azt mondta, hogy nem kell kompromisszumot kötniük.

Bod Péter Ákos úgy látja, nincs jele a konszolidációnak – pedig ebbe még Kádár János is jó volt. „Harc, harc, harc” – utalt a kormány magatartására. Hozzátette, szerinte az államigazgatás borzasztó állapotban van, amit a nyugdíjak csúszása is bizonyít.

Emellett azt gondolja, hogy az oligarchák egymás torkának fognak esni, hiszen eddig mindent megnyertek, most már egymással kell szembefordulniuk, ha többet akarnak. „Magyarország érdekes hely lesz” - szögezte le. Szerinte egyébként a rabszolgatörvény körül kialakul helyzetet nem mulaszthatják el a szakszervezetek, mert lehet hogy nem lesz sok ilyen.

Szabó Tímea szerint az általános iskolák és a gimnáziumok után most az egyetemek megszállását tűzte ki célul a kormány, kevés ideje van az ellenzéknek, mert vélhetően radikális változások jönnek.

Sok néppárti politikus Orbán ellen szurkol

Az EP-választás jelentőségéről kérdeztük az MSZP képviselőjét, Ujhelyi Istvánt. A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban hosszú interjút olvashatnak Ujhelyi Istvánnal, az MSZP európai parlamenti képviselőjével. Ujhelyi elmondja, milyen ellenzéki eredménnyel és hány MSZP-Párbeszéd mandátummal lenne elégedett a májusi EP-választás után, hogyan lehet Frans Timmermansból, a szocialisták jelöltjéből az Európai Bizottság következő elnöke, de beszél arról is, vannak-e még árulók az ellenzékben.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.