Jön, jön, jön: Orbánék nagyban ötletelnek az újságíró-kamaráról

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 30.

Belpol

Az atv.hu megkérdezte az ötlet atyját, az újságírószakma megmentésére felesküdött Szöllősi Györgyöt.

És Szöllősi György, Orbán Viktor kedvenc újságírója és Orbán Viktor kedvenc lapjának, a  Nemzeti Sportnak a főszerkesztője az atv.hu-nak azt válaszolta, hogy igen, folyamatosan napirenden van az újságírói kamara kérdése, mert „szakmánk fontos ügyéről van szó”.

false

Nos, „szakmánk fontos ügyéről” eddig annyit lehetett tudni, ami még az év elején kiszivárgott, hogy Szöllősiék szorgos ötletelése szerint, ha lesz kamara – márpedig most úgy néz ki, hogy lesz –, abba minden országos médiumnak be kell lépnie és vállalnia kell, hogy csak kamaratagokat alkalmaz.

Az atv.hu információja szerint a kormányoldalon felgyorsultak az ezzel kapcsolatos egyeztetések, már maga L. Simon László is megtette  javaslatait. Mint írják, az általuk megkérdezettek közül többen is jónak látnák, ha már ősszel elkészülne az újságírói kamaráról a törvényi szabályozás.

Míg a kormányoldalon nem győzik hangsúlyozni, hogy „az érdekvédelem a cél”, és még csak véletlenül sem politikai akcióról van szó, amely a sajtó még megmaradt független részének ellehetetlenítését célozná, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége például ezt nagyon másképp látja. A MÚOSZ már az első információk kiszivárgásakor leszögezte, hogy „nem kényszertagságon alapuló, kormányzati kézi vezérléssel működtetett sajtókamarára van szükség, hanem arra, hogy az Orbán-kormány és a kormányközeli média hajlandó legyen tiszteletben tartani a magyar alkotmányt, a hazai és az európai sajtójog előírásait, tudomásul véve, hogy a közhatalmat gyakorló politikusok beszámolással tartoznak az állampolgároknak, illetve a teljes sajtó képviselőinek. Ahhoz pedig, hogy a munkaadókat tisztességes foglalkoztatói magatartásra bírják, az újságíróknak pedig az újságírói hivatás értékét kifejező juttatásokat biztosítsanak, szintén nem újságíró-kamara kell, hanem a munkaügyi jogszabályok reformja és betartatása a kormány részéről”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.