Washingtonig mentek Orbánék, hogy eltüntessék a Heti Választ

  • M. L. F.
  • Keller-Alánt Ákos
  • 2018. augusztus 30.

Belpol

„A választás után természetesen elégtételt fogunk venni” – fenyegetőzött a kormányfő a kampányban, amikor a média több fideszes politikus szennyesét kiteregette. Április 8. után először azokra csaptak le, akik jobbról merészelték bírálni Orbán Viktor politikáját. Ízelítő a Magyar Narancs friss számából.

„Az észszerű kétkedésre képes gondolkodás, a kritikai hangtól való félelem meghaladása a feltétele Kádár végső és igencsak időszerű elhantolásának. Szerintünk bár G. Fodor a mai hu­szon­éveseken véli érzékelni a kádárizmus szagát, éppen a szellemtelen, pusztán hatalomtechnikai machinációkat és cinikus szövegelést alkalmazó kultúra rejti a kádári DNS átörökítésének kockázatát” – ezt a választ adták 2012-ben az ifjú konzervatívok G. Fodor Gábor kormánypárti politológusnak, aki számon kérte rajtuk, hogy nem elég lojálisak a Fideszhez, túl kritikusak.

A 2012-es vitát a két jobboldali irányzat közt látszólag a fiatal konzik nyerték: Orbán Viktor ellátogatott a Tranzit nevű fesztiváljukra, ahol azt hangsúlyozta, fontos a kritika és a lázadás. Mára a Heti Válasz, a Mandiner és a Kommentár körül csoportosuló értelmiségiek teljes vereséget szenvedtek, lapjaikat vagy elvették, vagy beszántották.

Ablonczy Bálint és Orbán Viktor a 2012-es Tranzit fesztiválon

Ablonczy Bálint és Orbán Viktor a 2012-es Tranzit fesztiválon

Fotó: MTI

 

De miért haragudott meg rájuk Orbán, miért utálta meg az egykor támogatásával létrehozott Heti Választ és hogyan zajlott le a lap bezárása, milyen kavarások mentek a háttérben?

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban arról olvashat, hogy a Heti Válasz ügyére még az amerikai republikánusok is felfigyeltek, a leggazdagabb – Donald Trumpot támogató – magyar kész lett volna megmenteni, de a Fidesz vezetése közbeszólt, és kikényszerítette a csődeljárást.

Bónusz: a cikkünkből kiderül, hogy ki volt az a személy, aki a bevezető sorokat, a G. Fodornak frappáns választ adó cikket 2012-ben megírta. Annyit elárulhatunk: régi elveit feladva ma ő a kultúrharc egyik fő ideológusa.

A lap a standokon, vagy itt előfizethet rá.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szüksége lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetők el online és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elő egy évre, fél évre, negyedévre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.