Washingtonig mentek Orbánék, hogy eltüntessék a Heti Választ

  • M. L. F.
  • Keller-Alánt Ákos
  • 2018. augusztus 30.

Belpol

„A választás után természetesen elégtételt fogunk venni” – fenyegetőzött a kormányfő a kampányban, amikor a média több fideszes politikus szennyesét kiteregette. Április 8. után először azokra csaptak le, akik jobbról merészelték bírálni Orbán Viktor politikáját. Ízelítő a Magyar Narancs friss számából.

„Az észszerű kétkedésre képes gondolkodás, a kritikai hangtól való félelem meghaladása a feltétele Kádár végső és igencsak időszerű elhantolásának. Szerintünk bár G. Fodor a mai hu­szon­éveseken véli érzékelni a kádárizmus szagát, éppen a szellemtelen, pusztán hatalomtechnikai machinációkat és cinikus szövegelést alkalmazó kultúra rejti a kádári DNS átörökítésének kockázatát” – ezt a választ adták 2012-ben az ifjú konzervatívok G. Fodor Gábor kormánypárti politológusnak, aki számon kérte rajtuk, hogy nem elég lojálisak a Fideszhez, túl kritikusak.

A 2012-es vitát a két jobboldali irányzat közt látszólag a fiatal konzik nyerték: Orbán Viktor ellátogatott a Tranzit nevű fesztiváljukra, ahol azt hangsúlyozta, fontos a kritika és a lázadás. Mára a Heti Válasz, a Mandiner és a Kommentár körül csoportosuló értelmiségiek teljes vereséget szenvedtek, lapjaikat vagy elvették, vagy beszántották.

Ablonczy Bálint és Orbán Viktor a 2012-es Tranzit fesztiválon

Ablonczy Bálint és Orbán Viktor a 2012-es Tranzit fesztiválon

Fotó: MTI

 

De miért haragudott meg rájuk Orbán, miért utálta meg az egykor támogatásával létrehozott Heti Választ és hogyan zajlott le a lap bezárása, milyen kavarások mentek a háttérben?

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban arról olvashat, hogy a Heti Válasz ügyére még az amerikai republikánusok is felfigyeltek, a leggazdagabb – Donald Trumpot támogató – magyar kész lett volna megmenteni, de a Fidesz vezetése közbeszólt, és kikényszerítette a csődeljárást.

Bónusz: a cikkünkből kiderül, hogy ki volt az a személy, aki a bevezető sorokat, a G. Fodornak frappáns választ adó cikket 2012-ben megírta. Annyit elárulhatunk: régi elveit feladva ma ő a kultúrharc egyik fő ideológusa.

A lap a standokon, vagy itt előfizethet rá.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szüksége lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetők el online és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elő egy évre, fél évre, negyedévre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.