"Azonnal leállítani Csermelyt" - hangzott az utasítás május 28-án, pénteken a délelőtti órákban a különféle hivatalok és minisztériumok Stumpftól Áderen át Várhegyiig tartó drótjain. A tizenegy órára összehívott sajtótájékoztató előtt néhány perccel megszólalt Szabó László Zsolt, a Magyar Televízió Rt. ügyvezető elnökének mobilja: a telefonáló felszólította Szabót, hogy a kezében szorongatott sajtcéduláról felejtse el Csermely Péter és Csúri Ákos nevét. Szabó bejelentette Szenes Andrea műsorszerkesztésért felelős alelnök megbízatását, aki az eddigi két alelnököt, a politikai műsorokért felelős Feledy Pétert és a kulturális alelnökként tevékenykedő Kővári Pétert váltja fel. Bocskay Zsolt, a Híradó ´98. december elseje óta hivatalban levő főszerkesztője helyébe várhatóan Tarr Péter, az RTL Klub híradójának szerkesztője kerül. A minisztériumokban megkönnyebbült sóhaj söpör végig, nyugodt a hétvége. Hétfőn Szabó azt nyilatkozza, elgondolkodtatták az őt ért sajtótámadások a Magyar Demokrata című, erősen jobboldali hetilapban közölt szélsőséges cikkeiről ismert Csermely Péter kinevezése kapcsán, és nem biztos abban, hogy döntését a televízió jelenlegi helyzetében lehet vállalni.
Józan fideszesek
veresége
Annál nagyobb a döbbenet kedden, amikor Szabó bejelenti: a közszolgálati tévé új hírigazgatója Csermely Péter. Csermely - aki szerint a szocialisták ´94-es megválasztásával a magyar nép bebizonyította, hogy "nem érdemli meg a szabadságot" - antiszemita és homofób cikkeivel hívta fel magára a figyelmet a Pesti Hírlap, majd az Új Demokrata hasábjain. A Pálfy G.-féle híradóból ismert Csúri Ákos (a papa Fényi Tibornak, a bécsi Magyar Intézet elismert vezetőjének az utódja) viszont hiába ácsingózott A Hét és/vagy a Szabadság tér főszerkesztői posztjára: A Hét élén egyelőre marad Rér Éva, a Szabadság teret vezető Pikó András pedig Szabó szerint haladékot kap, hogy rendbe szedje a műsort. Pikó maradásához nagymértékben hozzájárult az a tény, hogy munkatársai kijelentették, Csúri érkezése az egész stáb távozását jelentené. Kedden Szabó beismeri, hogy Tarr Péter nem vállalta el a Híradó főszerkesztését, ami már az előző hétvégén is valószínű volt, hiszen Tarr június 20-tól a Napi Magyarország főszerkesztő-helyetteseként dolgozik. Tarr a hét elején úgy nyilatkozott, Csermely mellett nem látott garanciát arra, hogy maga állíthassa össze a Híradó stábját, továbbá "hozzászokott ahhoz, hogy közvetlen főnökeire felnézhetett, és erről a továbbiakban sem kíván lemondani". Világos beszéd: a Magyarország egyik legnézettebb híradóját készítő szakember nehezen viselte volna el, ha a műfajhoz egyáltalán nem értő, kérdéses íráskészségű zsurnalisztával kellett volna nap mint nap egyeztetnie. Nem beszélve Csermely személyi követeléseiről: információink szerint Csermely ragaszkodott a Pálfy G.-híradókból ismert Moldoványi Ákos és a nála szélsőségesebb nézeteket hangoztató Mátyássy Andrea híradós munkájához. A hozzáértők szerint az elődhöz, Bocskayhoz viszonyítva fideszesebb Tarr képes lett volna kimozdítani a Híradót a tíz százalék alatti nézettségi szintről - ám a kolléga a havi csaknem egymilliót visszautasítva, mégis a Napi Mao mellett döntött.
Miközben a szocialisták Csermely kinevezését követően újabb médiaháború kezdetét emlegetik, homoszexuális szervezetek tiltakoznak, a szoclib sajtó pedig háborog, Sasvári Szilárd, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke odanyilatkozik, hogy a legfontosabb az MTV versenyképessége, a felelős vezető személyi döntéseit pedig "nem illik a politikának kommentálni". A Fidesz látszatra csendes is az ügyben, a sajtó nyilvánosságától távol viszont felbolydul a párt. Szenes Andreába, a Józsi bácsi ölében ringatott sokdiplomás koalíciós feltételbe még nagyjából belenyugodtak a legnagyobb kormánypárt vezető emberei, a szélsőjobbos nézetei mellett a fiataldemokratákat folyamatosan fikázó Csermely viszont többeknek megakadt a torkán. A párt és az ország ügyeit irányító hatos fogat (Orbán, Kövér, Stumpf, Áder, Deutsch, Várhegyi) többségén és a médiaügyekben járatos Körmendi-Ékes Juditon, illetve a Miniszterelnöki Hivatal sajtóosztályát irányító Schillinger Erzsébeten kívül a Fidesz közeli értelmiségnek sem tetszett az új hírigazgató személye. A "nagyon szerény területkiigazítási" ötletéről Közép-Európa-szerte máris elhíresült Cs. István volt az egyetlen, aki látványosan üdvözölte Csermely kinevezését. Sokak szerint a Fidesz ezzel kompenzálta volna a kicsi nemzetiszocialista pártot, amiért az a tévékuratórium megválasztásánál oly hősiesen kitartott a két delegált mellett, meghiúsítva ezzel az ellenzéki megegyezést. A dolog ennél egyszerűbb.
Szadifaló történész
Egymástól független fideszes forrásaink szerint a csermelyi ötlet ugyanis "legfölülről" érkezett. Még az először kormányzati pozícióban levő fiataldemokraták erősen hierarchikus pártstruktúráját tekintve is furcsa azonban, hogy a drogtörvényhez és más ügyekhez hasonlóan itt már megint egyedül az "öregedő, korosodó" (sic!) miniszterelnök döntsön. A "legfölülről" jelen esetben a miniszterelnök egyik főtanácsadóját, Schmidt Máriát jelenti. Aki nem nyeri el az ´56-os Intézet és a Politikatudományi Intézet költségvetési támogatásának megvonásával létrejött XX. Századi Intézet igazgatójának tetszését, az mehet. A Torgyán J. kínai kommunistákkal való találkozójának hírértéke iránt tökéletes közönnyel viseltető Bocskay Zsolt és a vele egy tálból cseresznyéző Pikó András például túl liberálisok Schmidt ízlésének, annak ellenére, hogy az Aktuálist, melynek Bocskay és Pikó műsorvezetői, kormányzati és ellenzéki körökben is fideszes műsorként tartják számon. (Ezt megerősíti az Országos Rádió- és Televíziótestület műsorelemző szolgálatának legutóbbi vizsgálata, mely szerint márciusban a kormányzati-ellenzéki politikusok aránya 9:1 volt.) Az MTV-s fejcserék legfeltűnőbb vonása, hogy a távozó vezetőket a Fidesz nevezte ki, és többé-kevésbé mind lojálisan viselkedtek a fiataldemokraták iránt. Nem feleltek meg viszont a kormányfő tanácsadójának.
A korábban a demokratikus ellenzék környékén kavaró, a szabaddemokratákkal egykor jó kapcsolatot ápoló Schmidt a ´94-es koalíciókötéskor kezdett ellenszenvvel viseltetni az SZDSZ iránt. "Mi, régi fideszesek se rajongunk a libsikért, de a Schmidt Marcsi gyűlöli őket" - mondta a párt egyik képviselője. Közismert például, hogy Schmidt Mária a közszolgálati tévében még vágókép formájában sem kíván szabaddemokratákat látni; a hírműsorokat és az ORTT műsorfigyeléseit nézve megállapítható, céljától nem jár túl messze a tanácsadó. Forrásaink szerint Schmidt ötlete volt Szabó László Zsolt is, és neki köszönhető a május 28-i Fidesz-telefonok eredményeként visszaszívott hírigazgatói kinevezés néhány nappal későbbi megerősítése. A zsidóság-kutatásaival közismertségre szert tett történésznő azonban egybehangzó vélemények szerint nem ért a médiához. A Fidesz választási győzelmét megelőzően Deutsch Tamás volt a párt médiafelelőse, aki ebben a témában írta szakdolgozatát is. Miniszterségével űr maradt utána: nem volt és jelenleg sincs egy név a Fideszben, aki nemcsak illetékes, de kompetens is lenne médiaügyekben. "Olyan figurák vették át Deutsch szerepét, akik korábban labdába se rúghattak volna: Bárány Anzelm, Tóth Gy. László vagy Schmidt Mária. Ezek viszont messze a szerepükön túlmenően döntenek" - vélekedett egyik informátorunk. Több forrásunk egybehangzó véleménye szerint a Fidesznek nemhogy tudatos, de semmilyen médiastratégiája sincs. "A Duna Tv és az MTV összevonásával vagy az erőegyensúllyal kapcsolatos orbáni nyilatkozatokat úgy interpretálta a sajtó, hogy azok mögött valamilyen, a médiával kapcsolatos tudatos gondolkodás húzódik meg. De ez tévedés."
A médivezetők kinevezéséről szóló véletlen és elvtelen döntések valóban teljes átgondolatlanságra, a Fideszen belüli eltérő vélemények pedig az egyeztetés hiányára utalnak. Hámori József kultuszminiszter nemrégiben például azt nyilatkozta, amíg ő a helyén van, addig Kővári Péter is marad. Utóbbi nem maradt, előbbi igen. A nagyobbik kormánypárt közszolgálati televízióval szembeni apátiájának egyik magyarázata, hogy a némelyek által Fidesz közelinek aposztrofált RTL Klub - amelynek ugyan egy büdös fillért sem fizetünk - elegendő a Fidesznek, az általunk kitartott MTV mehet a kisgazdikhoz (Szenes), az MDF-hez (Moldoványi) és a MIÉP-hez (Csermely). Az új vezetéssel nemcsak Torgyán és Schmidt, de az Aktuálisban nyilatkozó MIÉP-es Lentner Csaba álma is megvalósult: szerinte a kereskedelmi tévék szélsőségeit a közszolgálati tévével kell egyensúlyozni. Hogy ne érhesse vád a közszolgálat háza táját se, az MTV vezetősége a napokban tárgyal Baló Györggyel, a TV 3-tól közös megegyezéssel megváló volt vezérigazgatóval, akit a 0,3 százaléknyi nézettségű Mélyvíz című műsor élén szeretnének látni. A "liberális" jelzőt bélyegként viselő Baló személyével nemcsak a szoclibek száját lehetne betömni, de hivatkozási pont is lehetne a médiatörvény kiegyensúlyozottsági követelményeit emlegetőknél.
A szüzesség elvesztése
Elvileg érthető lenne a Fidesz MTV-vel szembeni közönye, hiszen a leginkább piacképes 18-49 éves korcsoportban az MTV nézettsége 10 százalék alá zuhant, sőt ritka az az óra, amikor eléri az 5 százalékot. A Híradó nézettsége rendre alatta marad a tíz százaléknak, A Hété 6-7, az Aktuálisé pedig 2-3 százalék között mozog. Az intézménynek 10,5 milliárd forint adóssága van, amelyből 8,2 milliárd nagyjából az elmúlt évben keletkezett. A közel 11 milliárdból 5 milliárd a szállítói tartozás összege, ezen belül 400 millió a kifizetetlen fizetéseké; a tévé másfél-másfél milliárddal tartozik az Antenna Hungáriának, az APEH-nek és a társadalombiztosításnak, mely utóbbi adósság kiegyenlítésére részletfizetési kedvezményt kapott. Az 1997-es 16,5 milliárdnyi reklámbevétel 1998-ra 5,88 milliárdra csökkent, az ez évi üzleti tervben pedig mindössze 4 milliárd szerepel. A köztévé elvesztette legfontosabb sztárjait is.
A tények és számok alapján megállapítható, hogy a kereskedelmi tévék működése mellett némi túlzással lehet csak médiaháborúról beszélni: az antalli érában monopolhelyzettel bíró közszolgálati csatornákat a néző egy gombnyomással lecserélheti. Emiatt a politikailag egyre súlytalanabbá váló közszolgálati televíziót illető fideszes elképzelések is megoszlottak: az egyik elgondolás szerint a tévé helyzete annyira tarthatatlan, hogy nyugodtan csődbe mehet. A helytálló, de meglehetősen apolitikus elképzeléssel szemben a józanabb kör azzal érvelt, nem szabad hagyni a tévét, hiszen mégiscsak a legfontosabb szócső.
Szabó László Zsolt azonban azért lett elnök, hogy változtasson a gyászos nézettségi mutatókon, és gazdaságilag rendezze az intézményt. A Duna Tv korábbi gazdasági igazgatója érintetlenül érkezett a Szabadság térre, kívülálló volt, és több régi tévés véleménye szerint még bíztak is benne. "Volt erkölcsi alapja. Az ostoba személyi döntéseivel viszont minden bizalmunkat eljátszotta" - vélte egyikük. "Innentől az én szememben ő is csak egy bábu, akit úgy mozgathat a politika, ahogy neki tetszik" - mondta egy másikuk. Szabó elnöksége ráadásul kétséges: egy legutóbbi cégbírósági végzés szerint ugyanis a médiatörvényt sérti az a tény, hogy az abban előírt nyolc kurátor (négy ellenzéki, négy kormánypárti) helyett csak a négy kormánypárti működik. Márpedig a márciusi elnöki pályázaton csak épp hogy elbukott Szabót ez a csonka vezetés javasolta. A csonka kuratóriumnak azonban Petákon kívül nem volt más elnökjelöltje, Szabót csak az utolsó pillanatban találták meg. "Úgy kellett a Szabó, mint egy falat kenyér" - mondta egyik informátorunk. Szabó tehát nyerő helyzetben volt, ahonnan nyugodtan előállhatott volna saját listájával. "Gyorsan kiderült viszont, hogy nem a tévé érdekeit képviseli a kormánynál, hanem a kormányét a tévében."
A cégbírósági végzés ellen az MTV fellebbezett, ezt követően az SZDSZ a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amelynek ítéletére viszont akár egy évet is várhatunk. Több beadvány is fekszik az Alkotmánybíróság előtt, három kezdeményezője a szocialista párt. Az MSZP megfellebbezte a csonka kuratórium bejegyzését, ezért az nem emelkedett jogerőre. Az ellenzék bízhat ugyan abban, hogy valamely bíróság érvényteleníti az elnökválasztást, és így érvénytelenek lesznek a kinevezések is, ám a Legfelsőbb Bíróság határidejére akár egy évet is várni kell, az Alkotmánybíróság pedig ha június huszadika, a parlament nyári ülésszaka után dönt, akkor az ügy tovább tolódik. Amennyiben az AB igazat ad az ellenzéknek, úgy felszólítja a pártokat, hogy módosítsák a médiatörvényt, amelyhez viszont hatpárti konszenzus szükséges, ami jelen helyzetben nehezen elképzelhető, hiszen a kormánypártok nyilván a történet visszacsinálhatatlanságára játszanak.
Adónkért addig is Szenes az alelnök és Csermely a hírigazgató.
Nem jó vétel.
Varró Szilvia
