Kampány-előkészületek a szocialistáknál - Székre állnak

  • M. László Ferenc
  • 2009. március 5.

Belpol

A párt további zsugorodásának és a Fidesz kétharmados győzelmének megakadályozása lesz a tét a júniusi EP-választáson, majd a rá következő országgyűlési voksoláson. Az MSZP prominensei továbbra is ragaszkodnak Gyurcsányhoz, és a ciklus kitöltésére törekednek. Lentebb viszont nő a feszültség. M. László Ferenc
A párt további zsugorodásának és a Fidesz kétharmados győzelmének megakadályozása lesz a tét a júniusi EP-választáson, majd a rá következő országgyűlési voksoláson. Az MSZP prominensei továbbra is ragaszkodnak Gyurcsányhoz, és a ciklus kitöltésére törekednek. Lentebb viszont nő a feszültség.

Göncz Kinga, Herczog Edit és Gurmai Zita - ők hárman álltak fel a pártelnök-miniszterelnök mögé az MSZP szombati választmányi ülése után tartott sajtótájékoztatón. "A EP-listánk hivatalosan hatvanhat jelöltet tartalmaz, Magyarország huszonkét helyre számíthat, jelzésértékű, hogy csak az első három helyezettet mutatták be. Ennek így nincs túl jó üzenete, legalább még három embert illett volna felvonultatni" - dohogott a pártvezetéssel hoszszabb ideje elégedetlen szocialista forrásunk, aki azonban azt is elismerte: ha júniusban ennél több mandátumot szereznek, az már sikernek tekinthető.

Az MSZP hosszú hónapok óta képtelen kitörni abból a népszerűtlenségi csapdából, amelybe még 2006-ban, a megszorító csomag bejelentése és az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatala után került. Mi több, az utóbbi időszakban a párt támogatottsága tovább zuhant. Pedig a miniszterelnök mindennel próbálkozott már: a népszavazás után szakított a radikális reformpolitikával, tavaly nyáron baloldali programot hirdetett, a pénzügyi válság begyűrűzése után válságmenedzserként lépett fel, most pedig adóátrendezéssel, az eurózónához csatlakozás felgyorsításával próbálja

a szakadék széléről

visszarántani a gazdaságot. Ám a közvélemény-kutatások szerint a választópolgárok eddig - némi kilengést leszámítva - nem díjazták az erőfeszítéseit. A Medián felmérései szerint februárban az MSZP teljes népességre vetített támogatottsága 19, a Tárki és a Századvég-Forsense szerint 12 százalék volt. A biztos pártválasztók körében sem állnak túl jól: a Medián a két nagy párt között 33, a Tárki 43 százalékot mért a Fidesz javára.

Egyik forrásunk szerint a középvezetők többsége teljes letargiába zuhant, és a totális bukástól tart. Mások igyekeznek menteni a menthetőt: kihasználják a most zajló tisztújítást, hogy minél magasabb posztra jussanak, hátha így a víz fölött maradhatnak 2010 után is. Arra ugyanis senki nem számít, hogy a kormány nem tölti ki a ciklusát. Elnökségi forrásaink szerint a pártvezetés egyáltalán nem kalkulál az előre hozott választásokkal. Állítólag a "modellezés szintjén" ez korábban felmerült, hiszen többen attól tartottak, hogy a válság mélyülésével a szocialistákkal szimpatizáló középrétegekben tovább veszít a párt, és ha a kormány ismét szorít a szociális kiadásokon, akkor az alsóbb rétegek támogatása is csökken. Ám ha előbb dobnák be a törülközőt, az pánikot gerjeszthetne a piacokon, földre küldené a forintot, amit a választók újfent az MSZP nyakába varrnának. Sokat elárul, hogy a múlt héten, amikor egy hírügynökség félreértelmezte a miniszterelnök szavait, a magyar deviza órák alatt négy forintot gyengült az euróval szemben.

Míg tavaly az elbukott referendum után többen bírálták Gyurcsányt (lásd: Szőrmentén, Magyar Narancs, 2008. március 20.), most senki nem akarja a pártelnök távozását: a március 21-i tisztújító kongresszuson nem lesz kihívója - bár Nógrád megyéből érkezett jelölés Szekeres Imrére és Lendvai Ildikóra, az akció elszigetelt maradt. Az új csomag parlamenti beterjesztése előtt a kormányfő megszavaztatta a tervezetről a kabinetjét, az elnökséget és a frakciót is - egyetlen markáns ellenvetés sem akadt, legfeljebb a minisztériumi költségvetések megcsipkedését kifogásolták, vagy a devizahiteleseket cserbenhagyó bankokat ostorozták.

Csakhogy a talpasok körében egyre erőteljesebb az elitellenesség: úgy vélik, a jelenlegi pártvezetés kollektíve felelős a helyzetért. "Elolvadtak a horizontok, senki nem képes alternatívát mutatni, a válságról sincs több mondanivaló, mint hogy 'kezeljük'. A 2010-es bukás után lesz majd nemulass!" - fakadt ki egy Pest megyei politikus. Sokan úgy látják, az elnökség csak a túléléséért küzd, összekapaszkodtak az egyre népszerűtlenebb Gyurcsánnyal. Nyíltan viszont csak az örök ellenzéki szerepben tetszelgő, marginális társadalompolitikai tagozat kritizál, esetleg Karsai József szólja el magát időnként (egy televíziós interjúban azt mondta, legfeljebb három mandátumot szereznek az EP-választásokon). Elnökségi forrásaink ennyire nem pesszimisták. "Semmi rendkívüli nincs abban, ha egy párt nyolc év kormányzás után ellenzékbe megy, esetleg zsugorodik. A 2010-es önkormányzati választás lesz a vízválasztó: ha ott elveszítjük a bázisainkat, valóban középpárttá válunk" - elemezte a helyzetet az MSZP egyik prominense.

Bár az elitellenesség a népszerűségvesztéssel arányosan nő, a tisztújítás eddig nem hozott különösebb meglepetéseket, és forrásaink szerint a kongresszusig hátralévő időben sem várható komolyabb fordulat, legfeljebb néhány helycsere. Az EP-listán a befutó helyeket azok kapták, akik az előző ciklusban jól teljesítettek Strasbourgban (Herczog, Gurmai, Tabajdi Csaba, Hegyi Gyula). Az új embereket hátrébb sorolták: a miniszterelnököt támogató Progresszív Platform alelnöke, Cserey Gyula a hetedik, Kökény Mihály a nyolcadik helyre szorult. A megyék többsége újraválasztotta vezetőjét, páran - korábbi ígéretüket betartva - visszaléptek (Kiss Péter Vasban, Szabó György Borsodban), Baranyában az elhunyt Tasnádi Péter helyét Puch László örökölte. Somogyban némi csetepaté után Kolber István meglepetésre legyőzte kihívóját, Lamperth Mónikát.

Az elnökhelyettesi (Lamperth, Juhász Ferenc, Szekeres Imre) és az alelnöki (Kiss, Juhász, Ujhelyi István, Mesterházy Attila, Hiller István) posztokért, illetve a szimpla elnökségi helyekért (közel két tucat jelölt) már nagy a tülekedés - a mostani vezetők közül egyedül Gráf József jelezte, nem folytatja a munkát. Két volt pártpénztárnok - Puch és Boldvai László - is az elnökségbe tart. Ezt alant - epés megjegyzések kíséretében - úgy értelmezik, hogy a süllyedő hajón

a fejesek az árbocokra

menekülnek. Nem véletlen, állítják, hogy Ujhelyi - aki a pártvezetőséget bírálva tavaly mondott le államtitkári posztjáról - is igen hamar visszatért. "Attól nem kell félni, hogy valaki kiesik: a jelöltek többnyire mindig magasra törnek, ha nem ugorják át a lécet, legfeljebb visszacsorognak egy alacsonyabb szintre" - mondta a Narancsnak egy elnökségi tag.

Lapunk úgy tudja, a kampányban elsősorban arra törekednek, hogy semlegesítsék a Fidesz kormánybírálatát. Ahogy egy informátorunk fogalmazott: a racionális narratívának is meg kell jelennie a kampányban, az unióhoz való viszonyt helyezve a középpontba, mert a legnagyobb ellenzéki párt irracionális propagandájával, ígéreteivel nincs mit kezdeni. Legfeljebb arról fognak beszélni, hogy Gyurcsány jobb válságmenedzser, és több mindent tud kilobbizni az országnak Brüsszelben, mint Orbán, akinek nincs kézzelfogható programja. "Elsődleges cél átmozgatni a saját bázist. Fel kell rázni, bátorítani kell őket" - állítja egy befolyásos forrásunk. A EP-listavezető Göncz Kinga kiválasztásában jelentős szerepet játszott, hogy ő a legnépszerűbb tagja a kabinetnek (a hetedik a Szonda-Ipsos listáján, a második helyen álló Szili Katalin a pécsi polgármesteri székért küzd majd). Népszerű a liberálisok körében is, jelölése akár új szavazókat is hozhat. Forrásaink szerint ezzel nem az SZDSZ-t támadják, ám olyan hangok is vannak az MSZP-ben, amelyek szerint a liberális párt kivérzett, és a szavazóit nem kellene parlagon hagyni.

Neked ajánljuk