Káoszt okoz a járvány az iskolákban, de a kormány az őszi szünet után sem tervez változtatást

Belpol

Három pedagógus halt meg igazoltan koronavírusban, a szakszervezetek intézkedéseket követelnek.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint a november 2-ig tartó őszi szünet alkalmas lehet arra, hogy a vírus „kisöprődjön” a fertőzéssel érintett oktatási intézményekből. A nagytakarítás és az idő a felületeken valószínűleg tényleg elpusztítja a vírust, az érintettek azonban biztosra veszik, hogy megfelelő kormányzati intézkedések híján az oktatás újraindulásával a fertőzés újra terjedni kezd majd, az iskolák pedig könnyen gócpontokká válhatnak.

A csütörtöki hivatalos tájékoztatás szerint 73 óvodában és 40 iskolában rendelt el rendkívüli szünetet az Operatív Törzs, 172 osztálynál és 16 teljes iskolában pedig digitális munkarendet vezettek be a koronavírus-fertőzések miatt. A frontvonalban dolgozó pedagógusok úgy látják, ez csak a jéghegy csúcsa lehet. „A hivatalos adatok nem a reális képet mutatják. Számos visszajelzés érkezik hozzánk arról, hogy hiába lesz pozitív egy tanuló koronavírus-tesztje, a járványügyi hatóság nem lép semmit, vagy olyan későn rendeli el a karantént az adott osztálynál, hogy már nincs is igazán értelme” – mondja Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) választmányi tagja. Szerinte az is előfordul, hogy az intézményvezetők kifejezetten eltitkolják a szülők elől a fertőzés megjelenését.

A másik tanári szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) eddig három olyan pedagógusról tud, aki igazoltan koronavírus-fertőzésben halt meg. „Minden esetben krónikus beteg kollégák estek áldozatul a járványnak, ketten 60 évesnél idősebbek voltak, a harmadik jóval fiatalabb” – mondja Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke (a fiatalabb elhunyt valószínűleg az a 39 éves tanár lehet, aki a 444.hu szerint október 3-án halt meg, de valamiért csak napokkal később jelent meg a hivatalos statisztikában).

A szakszervezethez a megyei vezetőkön keresztül folyamatosan futnak be adatok a fertőzött, esetleg kórházban ápolt pedagógusokról, a három halálesetnek pedig alaposan utánajártak, az érintettek hozzátartozói is megerősítették, hogy a halál oka Covid-fertőzés volt. Azt nyilván nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a pedagógusok az iskolában kapták el a fertőzést, Szabó Zsuzsa szerint mindenesetre elengedhetetlen lenne, hogy a krónikus betegséggel küzdő tanárokat mentesítsék az iskolai munkavégzés alól, és adjanak nekik otthoni feladatokat, ahogyan azt a szakszervezet már a tanévkezdés előtt kezdeményezte.

Esetleges eljárás

„Röviden összefoglalva: káosz van” – mondja Pilz Olivér miskolci középiskolai tanár, aki csütörtöki telefonbeszélgetésünkkor maga is koronavírus-fertőzéssel volt otthon. „Teljesen véletlenszerűnek tűnik, hogy az orvosok elrendelik-e a tüneteket mutató tanulók, pedagógusok tesztelését, negatív teszt nélkül küldik vissza a diákokat, van, hogy az igazoltan fertőzött szülő gyereke simán jár iskolába” – sorolja Pilz.

„Esetleges, hogy ha találnak egy fertőzöttet, elrendelik-e a karantént a teljes osztálynak, vagy csak az adott gyereket emelik ki” – mondja egy budapesti szakgimnázium tanára, hozzátéve, hogy náluk az egyikre és a másikra is volt már példa. A nem egyértelmű eljárás szerinte nagy felelősséget ró a tanárra: „odajött hozzám egy diák, hogy fáj a füle, mit csináljon. De én nem vagyok orvos, nem tudom eldönteni.” A pedagógus azt mondja, az ő iskolájukban a termek többsége az átlagosnál is kisebb, a 1,5 méteres távolság megtartása lehetetlen, a maszkviselés mégis csak a folyosón kötelező.

A PSZ-hez beérkező információk is azt mutatják, hogy nem egyértelmű és nem is egységes az eljárásrend akkor, ha a fertőzés megjelenik egy intézményben. „Gyakran előfordul, hogy az érintett osztályt karanténba helyezik, az osztályt tanító pedagógusokat azonban nem, mert a járványügy szerint nem számítanak elsődleges kontaktnak. Szerintünk ez elfogadhatatlan, egy pedagógus naponta akár 6-8 osztállyal kapcsolatba kerülhet, így nemcsak a megfertőződés, a fertőzés továbbadásának kockázata is jelentős” – magyarázza Szabó Zsuzsanna. A szakszervezeti elnök szerint az eljárásrend abban az értelemben sem egységes, hogy az egy osztályba járó, de más háziorvosokhoz tartozó gyerekeknek a különböző orvosok gyakran mást mondanak arról, mikor mehetnek vissza az iskolába.

„Egyre több pedagógus esik ki a munkából, az iskolában maradóknak többet kell helyettesíteni, de ezt persze nem fizeti ki senki” – mondja Nagy Erzsébet. A PDSZ tapasztalatai szerint hiába ígérte meg Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter még a múlt hónapban a 100 százalékos táppénzt a karanténba kerülő tanároknak, továbbra sem garantált, hogy ezt megkapják, van, hogy sima 60 százalékos táppénzre írják be őket.

Pilz Olivér szerint a nemcsak a tanárok, a diákok távolmaradása is problémát jelent. „A szülők érthető módon már egy kis torokkaparással is inkább otthon tartják a gyerekeket, sok helyen a fél osztály nincs bent. Így sokkal lassabban lehet haladni, és  a gyerekek, szülők kooperációs képességén múlik, hogy a hiányzók megkapják-e a tananyagot." A nekünk nyilatkozó budapesti szakgimnáziumi tanár is attól tart, hogy a kialakult helyzet miatt többen maradhatnak le a tanulásban, és kérdés, hogy a pedagógusok, miközben normál tanrendben tanítanak, mennyire tudnak foglalkozni ilyen létszámú hiányzóval.

Az általunk megkérdezett pedagógusok az október elején bevezetett kötelező testhőmérséklet-mérést nem tartják hatékony intézkedésnek: Pilz elmondása alapján a náluk felállított hőkapu 35-36 fok közé mér szinte mindenkit, a budapesti tanár inkább 33 fok körüli eredményekről számol be. "37,8 a központilag előírt határ, szerintem ha valakinek ennyit mutatna a hidegről belépve, annak a valóságban legalább 40 fokos láza lenne. Ezzel senkit nem lehet kiszűrni, ráadásul a saját példám alapján is tudom mondani, hogy a láz nincs az elsőként jelentkező tünetek között" - magyarázza Pilz Olivér.

Tétlenség

A PSZ azt javasolja az oktatásirányításnak, hogy az őszi szünet után, novembertől a középiskolákban és az általános iskolák felső tagozatán vezessenek be hibrid oktatást. Ez azt jelentené, hogy két részre bontanák az osztályokat, így amíg az osztály egyik fele az iskolában tanul, a másik fele otthoni feladatokat végezne. A gyerekek az egyik héten három napot töltenének az iskolában, kettőt otthon, a következő héten két napot az iskolában, hármat otthon. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá tartozó egyes intézményekben már alkalmazzák ezt a hibrid megoldást, Szabó Zsuzsa szerint ott nagyobb biztonságban is érzik magukat a pedagógusok, az Emmi azonban egyelőre elzárkózik a tanrend módosításától. (Az ITM alá tartozó egyes intézmények az osztályokat felezik meg, de olyan megoldásról is hallottunk, amelyben teljes osztályok kapnak az egyik nap digitális, a másik nap személyes oktatást. Utóbbi módszer elsősorban a közösségi terekben csökkenti a tanulók sűrűségét.)

A PDSZ elvi szinten nem támogatja a hibrid oktatást, szerintük ez többletmunkát róna a pedagógusokra, amit aztán nem fizetnének ki. „Persze ez még mindig jobb lenne annál, hogy nem történik semmi” - mondja Nagy Erzsébet. A PDSZ inkább azt szeretné, hogy azokon a településeken, ahol jelen van a vírus, teljesen álljanak át digitális oktatásra a felső tagozattól.

A PDSZ arra is felhívta a pedagógusok figyelmét, hogy a Munka törvénykönyve szerint saját egészségük veszélyeztetettsége esetén megtagadhatják az iskolai munkavégzést, ha pedig úgy érzik, másokat veszélyeztetnének, kötelesek is megtagadni. „Ha például valaki biztosan tudja magáról, hogy kontaktszemély, de nem hajlandók tesztelni vagy karanténba tenni, szerintünk veszélyeztetné a környezetét azzal, ha bemenne az iskolába” – mondja Nagy Erzsébet. A PDSZ felhívását többen sztrájkfelhívásként értelmezték, de a választmányi tag tisztázza, nem erről van szó, az utasítás megtagadása ilyen esetekben a pedagógus egyéni joga, nem is tartozik a sztrájktörvény hatálya alá.

Arról nincs tudomása Nagy Erzsébetnek, hogy a gyakorlatban élt-e már valaki ezzel a jogával, a másik szakszervezet nevében pedig Szabó Zsuzsa úgy reagált, hogy mivel a szabályozás nem egyértelmű, érdemes ezzel óvatosan bánni. Nem akarják olyasmire buzdítani a kollégákat, aminek következtében akár az állásukat is elveszíthetik.

Abban mindenki egyetért, hogy a kormánynak valamit tenni kellene, mert a helyzet egyre súlyosabbnak tűnik az iskolákban. Gulyás Gergely azonban a csütörtöki Kormányinfón is megerősítette, hogy az őszi szünet után sem terveznek változtatást az iskolákban. Pilz Olivér azt mondja, az ő iskolájában olyan sok volt a beteg, hogy az igazgató két nappal előrehozta az őszi szünet kezdetét. „Így majdnem két hétig mindenki távol lesz az iskolától, lehet abban reménykedni, hogy utána tiszta lappal indulunk, és a téli szünetig talán kihúzzuk valahogy.”

Neked ajánljuk