Iskolai lázmérés: mást mutatnak a tapasztalatok, mint amit az államtitkár állít

Belpol

„Nem kaptak kézzelfogható segítséget”, „az egésznek semmi értelme”, – utánajártunk, hogyan néz ki az iskolákban csütörtöktől kötelező lázmérés a valóságban.

Október elsejétől az oktatási intézményekben lázméréssel ellenőrzik a diákok testhőmérsékletét. Ezzel kívánja a kormány megakadályozni a koronavírus-járvány terjedését. Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a csütörtökön a Kossuth Rádióban azt mondta, felkészültek a köznevelési intézmények.

„Mindenhol nagy logisztikai műveletet igényel a gyermekek beléptetése az intézménybe, de nagyobb zökkenők nélkül megoldható a feladat. Ezt segíti, hogy a kormány negyvenezer digitális hőmérőt biztosított az intézményeknek, ahol pedig négyszáz gyereknél többet kell egy kapun beengedni, hőkapukat telepítettek, így egyszerre 8-10 embert tudnak ellenőrizni” – mondta az államtitkár.

Hozzátette, a lázmérést olyan helyen érdemes elvégezni, ahol nagyobb tumultus nélkül lebonyolítható, a mérésben minden dolgozó és akár a felsőbb éves tanulók is részt vehetnek. Ha egy tanulónak 37,8 Celsius-fok feletti a testhőmérséklete, el kell különíteni, majd pár perc múlva meg kell ismételni a lázmérést, ha pedig másodjára is hasonló értéket mutat, értesíteni kell a szülőt. A Narancs.hu utánajárt, mennyire eredményes és hogy működik a lázmérés a gyakorlatban.

„Merőben szimbolikus”

„Zsilipjellegű” a beengedés egy Fejér megyei kisváros egyházi iskolájában, ami azt jelenti, hogy az alsó tagozatosok szüleit arra kérik, várják meg, amíg a lázmérés megtörténik, és ha a gyereknek hőemelkedése, láza van, a szülők rögtön haza is viszik. Az iskola bejáratánál két tanítónéni méri a tanulók testhőmérsékletét, egy harmadik a kézfertőtlenítőt adagolja. Az épületben a maszkviselés kötelező, de az osztálytermekben nem.

„Szerintem merőben szimbolikus az egész. Sem az iskolák, sem az óvodák nem kapnak semmiféle kézzelfogható segítséget ahhoz, hogy megfelelő védekezési eljárásokat dolgozzanak ki” – mondta lapunknak egy szülő. Úgy véli, a testhőmérséklet mérésénél sokkal fontosabb, hogy a szóban forgó iskolában az udvart különböző területekre osztják, így nem keverednek annyira a gyerekek. A szülői munkaközösség adatai szerint egyébként az iskola 800 tanulójából jelenleg 113 diák hiányzik.

Egy diák testhőmérsékletét mérik érkezéskor a Bagaméri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola bejáratában 2020. szeptember 29-én.

Egy diák testhőmérsékletét mérik érkezéskor a Bagaméri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola bejáratában 2020. szeptember 29-én.

MTI/Czeglédi Zsolt

Értelmezhetetlen utasítások

Egy I. kerületi általános iskolában már hetek óta mérik reggelente a tanulók testhőmérsékletét. „Nem hallottam arról, hogy ezzel a módszerrel kiszűrtek volna koronavírusos gyereket” – mondta a Narancs.hu-nak egy felső tagozatos tanuló édesapja. Azt megérti, hogy próbálnak óvintézkedéseket hozni a járvány terjedésének megakadályozására, és a lázmérőzés világszerte alkalmazott módszer, ugyanakkor a szülő szerint a gyakorlati jelentősége minimális. „Akinek 37,8 fölött van a testhőmérséklete, az érzi magán, hogy beteg, és valószínűleg nem is engedik iskolába a szülei” – teszi hozzá.

Konkrét esetet is említett azzal kapcsolatosan, hogyan történik a gyerekek testhőmérsékletének mérése; ha egy tanuló reggel átfázva érkezik az iskolába, a lázmérő irreálisan alacsony értéket mutat. Ezért a gyereket félreállítják, és van, hogy 5-10 percig is várakozik, míg újra megmérik a hőmérsékletét. Csak ezután mehet az osztályába. Így viszont megesik, hogy feltorlódnak reggelente a diákok, sokan és sokat várakoznak az aulában, vagy a bejáratnál, amíg bejutnak az osztályukba. Az említett iskolába járó kisdiák édesapja megjegyezte, az igazgató által írt levelekben arról informálják a szülőket, hogy az intézmények naponta kapnak ellentmondásos és értelmezhetetlen utasításokat, amiket aztán nem is tud betartani, alkalmazni az iskola.

„Óriási a zűrzavar minden területen, de ezzel nem volt gond” – mesélte érdeklődésünkre egy szülő, akinek gyereke egy budai iskolába jár. Tapasztalatai szerint „flottul ment az egész”; két tanár állt a bejáratnál, egyikük a fertőtlenítőt nyomta a tanulók kezére, a másikuk pedig mérte a lázat. Az iskola igazgatója is kivette a részét a feladatokból, ami a szülő szerint azért lehet, hogy levegye a terhet a többi pedagógus válláról.

Leterhelt pedagógusok

„Az egésznek nincs értelme” – vélekedett egy fővárosi iskola munkatársa. Az intézmények akkor küldhetik haza a diákokat, ha a testhőmérsékletük meghaladja a 37,8 Celsius-fokot, a pedagógus szerint viszont azok, akik ennyire lázasak, már nem jönnek iskolába, így viszont nem szűrnek ki betegeket.

Az iskola két lázmérőt kapott több száz gyermek ellenőrzésére, ami úgy is nehéz feladat, hogy több bejárata van az épületnek. A tanároknak a lázmérés plusz teher, ugyanis már több pedagógust is helyettesíteni kell az intézményben, mesélte lapunknak a tanár. Eddig úgy folyt az oktatás, hogy a diákok mentek a kijelölt szaktantermekbe, de a járványhelyzetre való tekintettel már az oktatóknak kell az osztályokba menniük, cipelve a szükséges kiegészítő anyagokat, ami ugyancsak megnehezíti a munkájukat.

Egy Pest megyei óvodapedagógus szerint nem a lázmérés a legnagyobb gond, mert viszonylag problémamentesen megoldották ezt a reggel folyamán, nem kellett senkit hazaküldeni. Az viszont sokkal nagyobb nehézséget jelent, hogy az év ezen időszakában a kisgyerekek könnyebben megbetegednek, az előírások szerint pedig a súlyosabb tüneteket produkálókat haza kell küldeniük. Többször előfordult az elmúlt hetekben, hogy olyan ovisokért hívták a szüleiket, akik fújták az orrukat vagy csúnyán köhögtek. Az óvodapedagógus szerint a lázmérés a kiscsoportosoknak lehet érzelmileg nehéz, ugyanis ők még nincsenek beszokva, és már a bejárattól el kell szakadniuk a szüleiktől.

Diákok testhőmérsékletét mérik egy budapesti iskolában 2020. szeptember 28-án.

Diákok testhőmérsékletét mérik egy budapesti iskolában 2020. szeptember 28-án.

MTI/Balogh Zoltán

Kutatás: panaszkodnak a szülők

„Eltarthat néhány napig, amíg az iskolák beletanulnak az új rendszerbe, és a szülők is látják, hogy ez hogyan működik” – mondta Miklós György, a Szülői Hang munkatársa. A civil szervezetnek jelenleg fut egy online felmérése a járvánnyal kapcsolatban, ami a lázméréssel is foglalkozik. Az erre vonatkozó kérdés így szól; Van-e lázmérés, amikor a gyerekek reggel megérkeznek az iskolába?

Eddig 1494 szülőtől 2272 gyerekre vonatkozóan kapott a válaszokat szervezet, az eloszlás az alábbi;

  • Igen, jól szervezetten működik – 32%
  • Igen, de túl nagy sorban állást és tömeget eredményez – 13%
  • Nem – 49%
  • Nem tudom eldönteni – 6%

„Vagyis eddig, amíg még nem volt kötelező a reggeli lázmérés, az iskolák saját hatáskörben körülbelül felerészben végezték ezt el. Ahol pedig eddig a szülői visszajelzés szerint volt lázmérés, ott az esetek negyedében panaszkodtak a szülők sorban állásról” – magyarázta Miklós György.

Hangsúlyozta, ezek az elmúlt napokból gyűjtött adatok, és nem tükrözik a csütörtök reggeli helyzetet. Várhatóan a központi előírás következtében mindenhol lesz reggeli lázmérés, és reméli, hogy az újabb lázmérők miatt a sorban állás is csökkenhet, de erről egyelőre még nincsenek adataik.

„Úgy gondolom, hogy a lázmérés segíthet néhány esetet kiszűrni, de kisebb a jelentősége, mint a többi járványügyi előírásnak, a távolságtartásnak, a maszkviselésnek, a kézmosásnak és a fertőtlenítésnek. Sajnos ezekben nagy hiányosságok vannak, és minden bizonnyal nagyobb hatással vannak a járvány terjedésére” – mondta a Szülői Hang munkatársa.

(Címlapképünkön: Kézi digitális hőmérővel ellenőrzik az iskolába érkező egyik diák testhőmérsékletét a soproni Széchenyi István Gimnázium bejáratánál 2020. szeptember 30-án. MTI/Nyikos Péter)

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.