Iskolai lázmérés: mást mutatnak a tapasztalatok, mint amit az államtitkár állít

Belpol

„Nem kaptak kézzelfogható segítséget”, „az egésznek semmi értelme”, – utánajártunk, hogyan néz ki az iskolákban csütörtöktől kötelező lázmérés a valóságban.

Október elsejétől az oktatási intézményekben lázméréssel ellenőrzik a diákok testhőmérsékletét. Ezzel kívánja a kormány megakadályozni a koronavírus-járvány terjedését. Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a csütörtökön a Kossuth Rádióban azt mondta, felkészültek a köznevelési intézmények.

„Mindenhol nagy logisztikai műveletet igényel a gyermekek beléptetése az intézménybe, de nagyobb zökkenők nélkül megoldható a feladat. Ezt segíti, hogy a kormány negyvenezer digitális hőmérőt biztosított az intézményeknek, ahol pedig négyszáz gyereknél többet kell egy kapun beengedni, hőkapukat telepítettek, így egyszerre 8-10 embert tudnak ellenőrizni” – mondta az államtitkár.

Hozzátette, a lázmérést olyan helyen érdemes elvégezni, ahol nagyobb tumultus nélkül lebonyolítható, a mérésben minden dolgozó és akár a felsőbb éves tanulók is részt vehetnek. Ha egy tanulónak 37,8 Celsius-fok feletti a testhőmérséklete, el kell különíteni, majd pár perc múlva meg kell ismételni a lázmérést, ha pedig másodjára is hasonló értéket mutat, értesíteni kell a szülőt. A Narancs.hu utánajárt, mennyire eredményes és hogy működik a lázmérés a gyakorlatban.

„Merőben szimbolikus”

„Zsilipjellegű” a beengedés egy Fejér megyei kisváros egyházi iskolájában, ami azt jelenti, hogy az alsó tagozatosok szüleit arra kérik, várják meg, amíg a lázmérés megtörténik, és ha a gyereknek hőemelkedése, láza van, a szülők rögtön haza is viszik. Az iskola bejáratánál két tanítónéni méri a tanulók testhőmérsékletét, egy harmadik a kézfertőtlenítőt adagolja. Az épületben a maszkviselés kötelező, de az osztálytermekben nem.

„Szerintem merőben szimbolikus az egész. Sem az iskolák, sem az óvodák nem kapnak semmiféle kézzelfogható segítséget ahhoz, hogy megfelelő védekezési eljárásokat dolgozzanak ki” – mondta lapunknak egy szülő. Úgy véli, a testhőmérséklet mérésénél sokkal fontosabb, hogy a szóban forgó iskolában az udvart különböző területekre osztják, így nem keverednek annyira a gyerekek. A szülői munkaközösség adatai szerint egyébként az iskola 800 tanulójából jelenleg 113 diák hiányzik.

Egy diák testhőmérsékletét mérik érkezéskor a Bagaméri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola bejáratában 2020. szeptember 29-én.

Egy diák testhőmérsékletét mérik érkezéskor a Bagaméri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola bejáratában 2020. szeptember 29-én.

MTI/Czeglédi Zsolt

Értelmezhetetlen utasítások

Egy I. kerületi általános iskolában már hetek óta mérik reggelente a tanulók testhőmérsékletét. „Nem hallottam arról, hogy ezzel a módszerrel kiszűrtek volna koronavírusos gyereket” – mondta a Narancs.hu-nak egy felső tagozatos tanuló édesapja. Azt megérti, hogy próbálnak óvintézkedéseket hozni a járvány terjedésének megakadályozására, és a lázmérőzés világszerte alkalmazott módszer, ugyanakkor a szülő szerint a gyakorlati jelentősége minimális. „Akinek 37,8 fölött van a testhőmérséklete, az érzi magán, hogy beteg, és valószínűleg nem is engedik iskolába a szülei” – teszi hozzá.

Konkrét esetet is említett azzal kapcsolatosan, hogyan történik a gyerekek testhőmérsékletének mérése; ha egy tanuló reggel átfázva érkezik az iskolába, a lázmérő irreálisan alacsony értéket mutat. Ezért a gyereket félreállítják, és van, hogy 5-10 percig is várakozik, míg újra megmérik a hőmérsékletét. Csak ezután mehet az osztályába. Így viszont megesik, hogy feltorlódnak reggelente a diákok, sokan és sokat várakoznak az aulában, vagy a bejáratnál, amíg bejutnak az osztályukba. Az említett iskolába járó kisdiák édesapja megjegyezte, az igazgató által írt levelekben arról informálják a szülőket, hogy az intézmények naponta kapnak ellentmondásos és értelmezhetetlen utasításokat, amiket aztán nem is tud betartani, alkalmazni az iskola.

„Óriási a zűrzavar minden területen, de ezzel nem volt gond” – mesélte érdeklődésünkre egy szülő, akinek gyereke egy budai iskolába jár. Tapasztalatai szerint „flottul ment az egész”; két tanár állt a bejáratnál, egyikük a fertőtlenítőt nyomta a tanulók kezére, a másikuk pedig mérte a lázat. Az iskola igazgatója is kivette a részét a feladatokból, ami a szülő szerint azért lehet, hogy levegye a terhet a többi pedagógus válláról.

Leterhelt pedagógusok

„Az egésznek nincs értelme” – vélekedett egy fővárosi iskola munkatársa. Az intézmények akkor küldhetik haza a diákokat, ha a testhőmérsékletük meghaladja a 37,8 Celsius-fokot, a pedagógus szerint viszont azok, akik ennyire lázasak, már nem jönnek iskolába, így viszont nem szűrnek ki betegeket.

Az iskola két lázmérőt kapott több száz gyermek ellenőrzésére, ami úgy is nehéz feladat, hogy több bejárata van az épületnek. A tanároknak a lázmérés plusz teher, ugyanis már több pedagógust is helyettesíteni kell az intézményben, mesélte lapunknak a tanár. Eddig úgy folyt az oktatás, hogy a diákok mentek a kijelölt szaktantermekbe, de a járványhelyzetre való tekintettel már az oktatóknak kell az osztályokba menniük, cipelve a szükséges kiegészítő anyagokat, ami ugyancsak megnehezíti a munkájukat.

Egy Pest megyei óvodapedagógus szerint nem a lázmérés a legnagyobb gond, mert viszonylag problémamentesen megoldották ezt a reggel folyamán, nem kellett senkit hazaküldeni. Az viszont sokkal nagyobb nehézséget jelent, hogy az év ezen időszakában a kisgyerekek könnyebben megbetegednek, az előírások szerint pedig a súlyosabb tüneteket produkálókat haza kell küldeniük. Többször előfordult az elmúlt hetekben, hogy olyan ovisokért hívták a szüleiket, akik fújták az orrukat vagy csúnyán köhögtek. Az óvodapedagógus szerint a lázmérés a kiscsoportosoknak lehet érzelmileg nehéz, ugyanis ők még nincsenek beszokva, és már a bejárattól el kell szakadniuk a szüleiktől.

Diákok testhőmérsékletét mérik egy budapesti iskolában 2020. szeptember 28-án.

Diákok testhőmérsékletét mérik egy budapesti iskolában 2020. szeptember 28-án.

MTI/Balogh Zoltán

Kutatás: panaszkodnak a szülők

„Eltarthat néhány napig, amíg az iskolák beletanulnak az új rendszerbe, és a szülők is látják, hogy ez hogyan működik” – mondta Miklós György, a Szülői Hang munkatársa. A civil szervezetnek jelenleg fut egy online felmérése a járvánnyal kapcsolatban, ami a lázméréssel is foglalkozik. Az erre vonatkozó kérdés így szól; Van-e lázmérés, amikor a gyerekek reggel megérkeznek az iskolába?

Eddig 1494 szülőtől 2272 gyerekre vonatkozóan kapott a válaszokat szervezet, az eloszlás az alábbi;

  • Igen, jól szervezetten működik – 32%
  • Igen, de túl nagy sorban állást és tömeget eredményez – 13%
  • Nem – 49%
  • Nem tudom eldönteni – 6%

„Vagyis eddig, amíg még nem volt kötelező a reggeli lázmérés, az iskolák saját hatáskörben körülbelül felerészben végezték ezt el. Ahol pedig eddig a szülői visszajelzés szerint volt lázmérés, ott az esetek negyedében panaszkodtak a szülők sorban állásról” – magyarázta Miklós György.

Hangsúlyozta, ezek az elmúlt napokból gyűjtött adatok, és nem tükrözik a csütörtök reggeli helyzetet. Várhatóan a központi előírás következtében mindenhol lesz reggeli lázmérés, és reméli, hogy az újabb lázmérők miatt a sorban állás is csökkenhet, de erről egyelőre még nincsenek adataik.

„Úgy gondolom, hogy a lázmérés segíthet néhány esetet kiszűrni, de kisebb a jelentősége, mint a többi járványügyi előírásnak, a távolságtartásnak, a maszkviselésnek, a kézmosásnak és a fertőtlenítésnek. Sajnos ezekben nagy hiányosságok vannak, és minden bizonnyal nagyobb hatással vannak a járvány terjedésére” – mondta a Szülői Hang munkatársa.

(Címlapképünkön: Kézi digitális hőmérővel ellenőrzik az iskolába érkező egyik diák testhőmérsékletét a soproni Széchenyi István Gimnázium bejáratánál 2020. szeptember 30-án. MTI/Nyikos Péter)

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.