Karácsony benyújtotta indítványát a Kúriához, új választást akar

  • narancs.hu
  • 2024. június 17.

Belpol

Még egy darabig nem lehet eredményt hirdetni a főpolgármesteri versenyben. 

„Ahogy ígértem, a mai napon beadtam a Kúriának azt az indítványt, amelyben a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítését, és a szavazásnak az egész városban való megismétlését kérem” – írja Karácsony Gergely a Facebookon. A főpolgármester szerint sokan belefáradtak már a hosszúra nyúlt kampányba, de a választás demokratikus legitimitása nem múlhat azon, ki nyert és ki veszített.

„Nem az újraszámlálás tényét kifogásolom. Jó, ha szoros eredménynél még egyszer meggyőződünk arról, hogy biztosan jól számoltunk-e? Az érvénytelen szavazatok újraszámolása során azonban az derült ki, hogy a budapesti szavazókörök közel felénél nem volt garantálva az, hogy az újraszámolásra úgy érkezzenek meg a szavazólapok, ahogyan a választás éjjelén a szavazatszámláló bizottság azokat bekötegelte. Több kerületben az urna felbontásánál sem voltak jelen a helyi választási bizottság tagjai. Nem állítom azt, hogy történt bárhol visszaélés. Azt állítom, hogy sérültek azok a törvényi garanciák, amik kizárnák a választási visszaélést” – fogalmazott. 

Mint ismert, Karácsony Gergely a választáson 324 szavazattal nyerte meg a választást, azonban Vitézy Dávid kifogásai nyomán újraszámolták az érvénytelen szavazatokat. Az újraszámolás után csökkent a különbség az indulók között, de továbbra is Karácsony jött ki győztesen.

Egyébként Vitézynek is van egy fellebbezése, ugyanis korábban a IV. és a VII. kerületben a választás megismétlését indítványozta csalást gyanítva, mert szerinte megtévesztő volt, hogy vékony vonallal húzták ki az ő javára visszalépett fideszes jelölt, Szentkirályi Alexandra nevét, ami sokakat megtévesztett a vélelmezése szerint – de ezt első körben elutasította az NVB.

Vitézy reagált Karácsony bejelentésére: mint írta a Facebookon, amennyiben a főpolgármester új választást akar, azt a lemondásával is el tudja érni. 

A hvg.hu megkeresésére a Nemzeti Választási Iroda (NVI) azt válaszolta, a Kúriának ezt követően 8 napja van a benyújtott felülvizsgálati kérelemről dönteni. A Kúria döntése ellen szintén 3 napon belül lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani az Alkotmánybírósághoz. 

Az Alkotmánybíróságnak pedig összesen 6 nap áll rendelkezésre a döntés meghozatalára: a testület a befogadásról az alkotmányjogi panasz beérkezéstől számított 3 napon belül dönt, a befogadott alkotmányjogi panasz érdemi elbírálására pedig további 3 nap áll rendelkezésre. Vagyis minden jogi lehetőség kimerítése esetén 

arról, hogy ki a főpolgármester októbertől, a jogerős döntés akár július 4-ig is várathat magára. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.