Karácsony Gergely elmondta, milyen feltételek mellett lehetne budapesti olimpiáról gondolkodni

  • narancs.hu
  • 2024. október 25.

Belpol

Érdemi sportberuházásokra például szerinte már nincs szükség.

Budapestnek meg kell vizsgálnia, hogy mit jelentene egy nyári olimpia a város számára, ám egyelőre még nem az a kérdés, hogy most rendezzünk-e olimpiát, csak egy közös gondolkodás elkezdéséről szóló javaslat kerülne a közgyűlés elé – erről beszélt pénteki sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely a hvg.hu tudósítása szerint.

„Induljon el ez a folyamat, erre teszek javaslatot, de néhány fontos alapelvet meg kell fogalmazni azzal kapcsolatban, hogy mik azok a feltételek, amelyek egyáltalán szóba kerülhetnek”

– fogalmazott a főpolgármester, aki szerint sportberuházásból már van elég Budapesten, ezért ilyenekre érdemben nem is lenne szükség egy esetleges rendezésnél. Ehelyett a közlekedési- és a zöld infrastruktúra fejlesztését, valamint a lakhatási lehetőségek fejlesztését sürgette. Kijelentette: a Fővárosi Önkormányzat akkor tudja támogatni az olimpiáról való közös gondolkodást, ha az olimpiai falu utóhasznosítása kollégiumi vagy bérlakás lehetőségeket jelent.

A közös gondolkodáshoz Karácsony Gergely szerint „újra kell gonbolni, rendezni kell” a főváros és a kormány viszonyát, amit egyelőre a bizalomhiány nehezít, hiszen a kormány korábban számos ígéretét nem teljesítette. Mindenesetre a főpolgármester úgy véli, ki kell kérni a budapestiek véleményét az esetleges rendezésről, ez az egyik alapfeltétele annak, hogy Budapest egyáltalán részt vegyen ebben a közös gondolkodásban.

A budapesti olimpiáról való közös gondolkodásról – sajtótájékoztató

A budapesti olimpiáról való közös gondolkodásról – sajtótájékoztató

Posted by Karácsony Gergely on Friday, October 25, 2024

Kérdésekre válaszolva a főpolgármester arról is beszélt, hogy egy politikai véleménynyilvánítást, egy helyi népszavazást, de akár egy országos referendumot is elképzelhetőnek tartana a kérdésben, legkorábban jövő nyáron, legkésőbb 2026-ban, bár mint megjegyezte,

nem egy konkrét olimpiáról tárgyalunk, hanem egy jövőbeni, következő európai olimpiáról, ami lehet akár 2036-ban vagy 2044-ben is.

Szerinte 2017 óta „minden megváltozott”, felépült például a szükséges sportlétesítmények java, így most az egyébként is szükséges egyéb, például közlekedési infrastruktúra-fejlesztésére lehet koncentrálni, amelyek költségigényét a főpolgármester a már felépült sportlétesítmények töredékére becsüli.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Karácsony Gergely jövő héten terjesztené a Fővárosi Közgyűlés elé a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) arra vonatkozó felkérését, hogy a fővárosi önkormányzat vegyen részt „egy majdani budapesti olimpia megrendezésére irányuló gondolkodásban”.

(Címlapképünkön: egy látványterv a budapesti olimpiáról)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.