Karácsony Gergely Orbán Viktornak: „Budapest nem kisajátítható, Budapest nem elfoglalható”

  • narancs.hu
  • 2024. április 10.

Belpol

A főpolgármester a józsefvárosi lakókat hátrányosan érintő, épüleketeket kisajátító rendeleten húzta fel magát.

„Miniszterelnök úr! Alig pár napja, hogy azt találta mondani a parlamentben: a kormány aránytalanul sokat ad Budapestnek. Az hagyján, hogy ez az állítás tényszerűen sem igaz, de a saját szavait a saját kormányának törvényjavaslata pár nap alatt tette semmissé” – írja Karácsony Gergely a miniszterelnöknek címzett levélben, amelyben felemlíti azt a salátatörvényt is, amely szerint elvennének Józsefvárostól önkormányzati ingatlanokbat, amelyekben mintegy 200 család lakik.

„Miért van az, hogy a kormánya mindig, és már megint a legelesettebbek kárára fitogtatja hatalmát?”

– kérdezi Karácsony. „Most Önök 200 olyan család kilakoltatására készülnek, akik közül sokan rászorulók, szegény sorban élnek. Elvennék tőlük a lakhatásukat és minden gondjukat a józsefvárosi önkormányzatra hagynák. Arra az önkormányzatra, amely Pikó András polgármester vezetésével éppen felújította volna ezeket a házakat, új, emberhez méltó, kényelmes lakhatást alakított volna ki a rászoruló családok számára, fejlesztette volna a köztereiket és játszóteret épített volna. Mert ez a felelős politika. Amit a kormány művel, az pedig az embertelen, szegényellenes politika.”

A levélben kijelenti, hogy Pikó András józsefvárosi képviselővel és Jámbor András országgyűlési képviselővel mindent megtesznek „az embertelen kormányterv” megakadályozására. „Ideje, hogy megértse: Budapest nem eladó, nem kisajátítható, Budapest nem elfoglalható.”

A Diószegi utcát és környékét érintő rendeletről tegnap írtunk: egy Csák János és Semjén Zsolt által április 2-án benyújtott salátatörvény-tervezetből derült ki, hogy Józsefvárosi lakóházakat készül kisajátítani a kormány, hogy legyen helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületeinek. Az egyetem közleményében az érintett, állami tulajdonba kerülő ingatlanok „elhanyagolt, bántó tájsebként vannak jelen Budapest szívében.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.