Helyi népszavazásokat indítanának a települések országszerte azért, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő európai uniós segélyalap legalább felét az önkormányzatok kapják meg lakosságszám-arányosan, jelentette be szombaton a főpolgármester.
Karácsony Gergely, a Szabad Városok nevű szervezet online rendezvényén több vidéki településvezetővel közösen bejelentette, a helyi testületek novemberben írhatnak ki népszavazásokat az uniós források "helyes felhasználása" érdekében, a jövő év tavaszán pedig - nagyjából egy időben - meg is tarthatják ezeket a referendumokat.
A főpolgármester úgy fogalmazott, "helyi népszavazási forradalommal" kívánják megmutatni, hogy a nép szava a legerősebb.
Kiemelte, a magyarországi települések bajban vannak, ezért nagy szükségük van az uniós segélyalap pénzére. A helyi polgármestereknél pedig senki nem tudja jobban, mire kell fordítani az európai támogatást - tette hozzá.
Karácsony Gergely hangsúlyozta, a helyi népszavazási mozgalmuk nem csak a koronavírus-járvány okozta válságból segíthet kiutat találni, hanem történelmi esélyt jelenthet egy olyan "új Magyarország" felépítésére, amely a jelenleginél sokkal igazságosabb, demokratikusabb és zöldebb.
A főpolgármester kifejtette, Magyarország 2500 milliárd forintos pluszforráshoz jut az unió segélyalapjából. Elmondta, a kormánnyal ellentétben ők nem maguknak, vagy a "haverjaiknak" szeretnének ebből a keretből forrást szerezni, hanem a budapestiek életminőségét javítanák különböző beruházásokkal.
Példaként említette, hogy a főváros nagyobb mértékben kihasználná a geotermikus energiát a távfűtés fejlesztésére, lakossági energiahatékonysági programot indítanának, valamint korszerű közösségi közlekedési járműveket vásárolnának.
Karácsony Gergely szólt arról is, hogy 36 európai nagyváros, köztük a visegrádi országok főpolgármesterei is szövetséget kötöttek annak érdekében, hogy az európai döntéshozókat rávegyék: az önkormányzatok több uniós forrásra pályázhassanak közvetlenül. (MTI)
