Kedvezményes adórendszert dolgoztak ki Rogánék olyan digitális cégeknek, ahol több vendégmunkás dolgozik, mint magyar munkavállaló
– derül ki a 24.hu cikkéből. A Miniszterelnöki Kabinetiroda azt találta ki egy új törvényjavaslat keretében, hogy mentesítenék a digitális cégeket a közterhek és a helyi iparűzési adó fizetése alól.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatottak, valamint a társaságok vezetői a jövedelmük utáni közteherfizetési kötelezettségüket a különleges közteherviselési hozzájárulással (kükho) teljesíthetnék.
Az adó mértéke 15 százalék,
- ha az alkalmazott magánszemély nem nyugdíjas,
- nem minősül harmadik állam állampolgárának,
- vagy EGT-állam (az Európai Unió tagjai mellett Izland, Norvégia és Liechtenstein tartozik ide) polgáraként nem biztosított.
A teher pedig csak 9,5 százalék,
- ha a magánszemély nyugdíjas,
- harmadik állam állampolgára,
- vagy EGT-államban biztosított.
A magánszemélyt terhelő, 9,5 százalékos mértékkel levont kükhót személyi jövedelemadóként tartanák nyilván, míg a 15 százalékos kükho összegéből 63,3 százalékot szja-ként, 36,7 százalékot társadalombiztosítási járulékként, vagyis ennek fizetője biztosítottnak minősülne.
A trükk az egészben annyi, hogy csak azok a cégek élhetnének ezen kedvezményekkel, amelyekben "a teljes létszámhoz viszonyítva a harmadik országbeli állampolgárok és az EGT-államban nem biztosított személyek együttes aránya eléri legalább a 60 százalékot".
Ha egy cég ily módon foglalkoztat munkavállalókat, még akkor sem biztos, hogy részesülhet a kedvezményekből, mindehhez ugyanis megfelelő minősítést is kell szereznie, amit úgy tűnik, Rogán tárcája alapítványi körbe szervezne ki: a kormány rendeletben jelölheti ki a pályázat kiírására és elbírálására hivatott alapítványt, míg a digitális társaság a minősítést követően a később kijelölendő hatósággal szerződhetne, határozott időre.
A törvénytervezet azért is figyelemreméltó, mert
a digitális társasággal szerződő hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.
A javaslat rögzíti a digitális cégek lehetséges tevékenységi köreit is, ezek az alábbiak:
- elektronikai alkatrész gyártása (2611)
- elektronikai áramköri kártya gyártása (2612)
- számítógép, perifériás egység gyártása (2620)
- híradás-technikai berendezés gyártása (2630)
- elektronikus fogyasztási cikk gyártása (2640)
- elektronikus orvosi berendezés gyártása (2660)
- mágneses, optikai információhordozó gyártása (2680)
- háztartási villamos készülék gyártása (2751)
- egyéb villamos berendezés gyártása (2790)
- irodagép gyártása, kivéve: számítógép és perifériái (2823)
- számítógépes programozás (6201)
- információ-technológiai szaktanácsadás (6202)
- számítógép-üzemeltetés (6203)
- egyéb információ-technológiai szolgáltatás (6209)
- adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás (6311)
- világháló-portál szolgáltatás (6312)
A lapnak küldött válaszában a Miniszterelnöki Kabinetiroda a jogszabály szükségességét azzal indokolta, hogy ezzel kívánná Magyarországra csábítani a programozókat, informatikusokat, hiszen ezekből hiány van.
A 24.hu által megkérdezett szakértők viszont a részletes tevékenységi köri lista alapján úgy vélik, hogy ebben az esetben sem a magasan képzett munkaerő idecsábítása lehet a fő cél, hanem az olcsó vendégmunkásoké. A zárójelben lévő TEÁOR számok nagyobbik része ugyanis nem olyan digitális tevékenységet jelöl, melyek elvégzéséhez programozókra lenne szükség, hanem összeszerelést, gyártást, amire a képzetlen, olcsó munkaerő is képes.
