Új jelentés a 2018-as országgyűlési választás visszásságairól

Kérdőjeles kétharmad

Belpol

A Fidesznek lejtő jogszabályi környezet mellett a szavazatszámlálás anomáliái is hozzájárulhattak a kormánypárt újabb parlamenti kétharmadához 2018 áprilisában – állítja egy friss jelentés.

„Ez a nagy baj, hogy alig vártuk, hogy kiengedjenek onnan minket, aztán amit az orrunk alá nyomnak, ki számolja, hogy úgy van vagy nincs úgy. Aláírtuk volna mi még a halálos ítéletünket is” – így panaszkodott egy Békés megyei szavazatszámláló az Unhack Democracy Europe munkatársának. Azt mondta, az informatikai rendszer leállása miatt az ő szavazóköréből éjjel fél 2-kor tudták leadni a választási eredményeket 2018. április 9-én, és mivel reggel 6 óta dolgoztak, annyira fáradt volt, hogy meg sem nézte, mit ír alá. Pedig őt egy ellenzéki párt delegálta.

A kifejezetten a 2018-as magyar parlamenti választás furcsaságainak vizsgálatára létrehozott Unhack Democracy Europe december 3-án mutatta be jelentését az Európai Parlamentben egy olyan rendezvényen, amelyet a DK-s Dobrev Klára szervezett. (Májusban az Open Democracy portál már közölt részleteket a civil szervezet megállapításaiból.) Az Unhack összesen 165, ellenzéki pártok által delegált szavazatszámláló biztossal készített interjút személyesen, illetve egy online kérdőíven keresztül.

 

Biankó jegyzőkönyvek

Banuta Zsófia és Barlai Melani, az Unhack aktivistái a Narancsnak azt mondják: rendszerszintű csalás nyomaira bukkantak, legalábbis abban az értelemben, hogy országszerte hasonló visszaélésszerű módszerekkel találkoztak, amelyeket gyakran jegyzői utasításra alkalmaztak a szavazatszámláló bizottságok. Arra nincs bizonyítékuk, hogy az egészet központilag szervezték volna, de úgy hiszik, a szavazókörökben tapasztalt szabálytalanságok hozzájárultak a kormánypárti kétharmadhoz 2018-ban. (A Fidesz–KDNP a 199-ből 133 mandátumot szerzett, így éppen hogy meglett az alkotmányozó többsége. A 134. mandátumot a német nemzetiség képviseletében vitte el Ritter Imre, aki szintén a Fidesz tagja.)

Az Unhack Democracy Europe szervezetet a tavaly áprilisi választás után alapította Banuta Zsófia Londonban élő aktivista és Garvan Walshe politikai elemző, aki korábban a brit toryk biztonságpolitikai tanácsadója volt, és a Brexit-ellenes Remain-kampányban is dolgozott. Magyarországról mások mellett Barlai Melani, a Vokskabin alkalmazás alapítója és az Andrássy Egyetem munkatársa, illetve a Taktikaiszava­zás.hu-t üzemeltető Sanyó Ádám csatlakozott a csapathoz. A jelentésük alapjául szolgáló interjúkat a szavazatszámláló bizottságokban ülő ellenzéki pártdelegáltakkal készítették, így a szavazókörök azon körülbelül 10 százalékára nézve, ahol egyetlen ellenzéki delegált sem volt – a 10 285-ből ez 1100 szavazókör –, csak áttételes következtetéseket vonhatunk le a kutatásból.

A 165 megkérdezett szavazatszámláló 16,5 százaléka észlelt valamilyen rendellenességet a szavazókörében. Gyakori panasz volt, hogy a bizottságok önkormányzat által választott tagjai – így a bizottság elnöke és elnökhelyettese – korlátozta a pártdelegáltak jogait a választási folyamatban. „Én mondtam, hogy szeretném a személyi igazolványokat az asztalnál nézni, azt mondták, hogy szó sem lehet róla. Nem engedték a névjegyzéket kezelni. Semmit nem engedtek, azt mondták nekem, hogy ott a sarokban a helyem” – mondta például egy Tolna megyei szavazatszámláló. Egy Pest megyei bizottsági tag pedig arról számolt be, hogy délelőtt 11-ig rendben ment minden, akkor viszont bejött a szavazóhelyiségbe egy önkormányzati alkalmazott, és megtiltotta a pártdelegáltaknak a névjegyzék ellenőrzését, a szavazólapok pecsételését, illetve a részvételi adatok „strigulázását”.

„Nyugtalanító, mennyire elterjedt a szabályok félreinterpretálása vagy a tudatos szabálytalanság a helyi választási irodákat vezető jegyzők, vagy legalábbis a rájuk hivatkozó önkormányzati delegáltak részéről” – mondja a jelentésről Tóka Gábor, a CEU politikatudományi tanszékének professzora. „Visszatérő tapasztalat, hogy a pártdelegáltak nem férnek hozzá a névjegyzékhez, vagy nem végezhetik a szavazólapok átadását, a mozgóurnázást, holott a törvény szerint a szavazatszámláló bizottság valamennyi tagja egyenlő jogosítványokkal rendelkezik.”

A megkérdezettek 11 százaléka mondta azt, hogy nem kapott fénymásolatot a szavazóköri eredményt papíralapon rögzítő jegyzőkönyv­ről, vagy azt javasolták neki, a másolatért másnap menjen vissza az önkormányzathoz. Többen arról is beszámoltak, hogy még a szavazatok megszámlálása előtt, esetenként a nap elején aláírattak velük egy vagy több üres jegyzőkönyvet. A jóindulatú magyarázat szerint ez a gyakorlat azért alakult ki az ország számos pontján, hogy amennyiben a jegyzőkönyv le­adása után számítási hibát fedeznek fel az eredményekben, ne kelljen minden bizottsági tagot egyesével visszahívni a kijavított jegyzőkönyvek újbóli aláírására. „A slampos eljárás azonban visszaélésekre is lehetőséget ad, különösen akkor, ha a bizottsági tagok nem kapnak jegyzőkönyvmásolatot közvetlenül a szavazatok összeszámlálása után” – véli Tóka Gábor. A CEU professzora úgy látja, a szavazatszámlálást a legtöbb településen a rendszerváltás óta ugyanazok végzik, sokan hozzászoktak ehhez a metódushoz, ezért nem látják problémának ma sem, holott a választási eljárásba vetett bizalom igencsak megcsappant a 90-es évekhez képest.

Feltételezhetnénk, hogy amennyiben szervezetten manipulálták volna az eredményeket, akkor az ellenzéki delegáltak még jegyzőkönyvmásolat nélkül is észlelték volna, hogy más eredmény került fel a hivatalos honlapra, mint amit számoltak. Ilyenre azonban csak egy példát hoz a jelentés, egy Tolna megyei delegált mondta, hogy „a jegyzőkönyvekben megváltoztatták a szavazatok számát, amikor ezt nem láthattam. Utólag kijavították, az biztos.” Az esetleges csalások kiszűrését persze nehezíthette a hosszú várakozási idő, illetve az a tény, hogy az Unhack mintájában szereplő ellenzéki delegáltak több mint 60 százaléka 55 év feletti, 29 százalékuk 65 évnél idősebb volt. Érdekesség még, hogy számos szavazatszámlálónak az informatikai rendszer leállásával magyarázták az elhúzódó várakozási időt, a Nemzeti Választási Iroda ugyanakkor azt közölte, hogy a belső informatikai rendszer hibátlanul működött, csupán a Választás.hu honlap akadozott napközben.

 

Elkallódó szavazatok

A friss jelentés is megerősíti, hogy több szavazókörben komoly gondok voltak a nemzetiségiként regisztrált szavazók kezelésével. Ők pártlistára nem szavazhattak volna, egy nemzetiségi listát és egy egyéni választókerületi szavazólapot kellett volna kapniuk, de a bizottságok ennek sokszor nem voltak tudatában. „Többször telefonált az elnök, amikor rájöttek, hogy nem jól kezelték a nemzetiségi helyzetet” – mondta egy pártdelegált Veszprém megyéből. Tóka Gábor szerint, ha nem is feltételezünk szándékosságot abban, hogy a nemzetiségi szavazóknak számos szavazókörben tévesen adtak pártlistás szavazólapot, a helyzet rendezésére érvényben lévő szabály nem old meg semmit, hiszen ha valaki csalt a többletszavazatokkal, akkor továbbra is élvezi ennek előnyét, sőt talán még inkább, hiszen nem csak tőle vonják le a többletszavazatokat, hanem mindenki mástól is. „Ha tízzel több pártlistás szavazólap van az urnában, mint kellene, akkor minden párttól le kell vonni tíz szavazatot. Egy olyan politikai felállásban, ahol van egy kormánypárti és hat ellenzéki lista, nyilvánvaló, hogy ez kinek kedvez” – mondja Tóka.

E szabály miatt jöhetett ki több szavazókörben abszurdnak tűnő eredmény: például a Baranya megyei Bogdásán minden ellenzéki párt mellett nulla pártlistás szavazat szerepelt, miközben egyéniben az MSZP–Párbeszéd és a Jobbik jelöltje is bőven kapott voksokat. Ilyen hibák miatt sehol sem ismételtették meg a választást, mondván, az apró tévedések nem befolyásolták a végeredményt. Újraszámlálás viszont több olyan esetben is volt, amikor egy-egy ellenzéki párt szavazatait „véletlenül” egy sorral „elkönyvelték”, és valamelyik kamupárthoz számolták. A legfurcsább eset talán a bajai 9-es szavazókörben történt, ahol az újraszámolás után kiderült, hogy az MSZP–Párbeszédre leadott szavazatok közül 96-ot valamiért hozzáadtak a Fidesz–KDNP 322 voksához, az ezt rögzítő jegyzőkönyvet pedig az ellenzéki delegáltak is szignózták.

Az Unhack Democracy jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy 2918 szavazatnyi különbség mutatkozik az átjelentkezéssel, illetve külképviseleten borítékba tett szavazatok és a végül megszámolt voksok között. A CEU professzora szerint a választási irodának mondania kellene valamit arról, miként lehetséges, hogy az átjelentkezéses és a külképviseleteken leadott szavazatok körülbelül 1 százaléka „elveszett”. „Aligha hihető, hogy azok a választópolgárok, akik külön regisztráltak, és adott esetben órákat álltak sorban, a többi szavazónál nagyobb arányban vágták zsebre a szavazólapokat. Az elképzelhető, hogy rossz borítékba tették vagy rosszul zárták le a borítékot, de erről semmit nem tudunk, ahogy arról sem, mely választókerületekből hiányoznak az eltűnt szavazatok. Így azt sem zárhatjuk ki, hogy a 127 szavazaton eldőlt miskolci vagy a 296 szavazatos előnnyel a Fideszhez került budakeszi választókerületben befolyásolhatták volna a végeredményt ezek a voksok” – mondja Tóka Gábor.

A jelentésben megszólaltatott szavazatszámlálók találkoztak még szavazatvásárlással, buszoztatott szavazókkal (erről lásd keretes írásunkat), a mozgóurnát igénylő választók befolyásolásával és törvénytelen mozgósítással is – ez utóbbi azt jelenti, hogy a névjegyzéket kezelő szavazatszámláló biztosok információt juttatnak el egy párthoz arról, hogy adott szavazókörből ki nem volt még szavazni.

Az Unhack-jelentésből is kiolvasható, hogy a választás tisztességességét leginkább a Fidesz képére szabott szabályok kérdőjelezik meg: számításaik szerint a győzteskompenzáció és a határon túliak választójogának együttes hatása 2018-ban 7 plusz mandátumot hozott a kormánypártoknak, a gerrymandering (a választókerületi határok politikailag motivált átrajzolása) további 2–4 mandátumot, és két olyan választókerületet is találni, ahol a kamupártokra több szavazat érkezett, mint amennyivel a fideszes jelölt győzött.

A szavazatszámlálás visszásságai is jelentősek voltak, különösen ha tudjuk, hogy becslések szerint körülbelül 540 ezer szavazatot mindennemű ellenzéki kontroll nélkül dolgoztak fel. (Az EP-választásra ez arányaiban tovább romlott, az Unhack számítása szerint a szavazókörök 25 százalékában nem volt ellenzéki delegált.) Banuta Zsófia és Barlai Melani azt mondja, jelentésükkel a szavazatszámlálás fontosságára akarták felhívni a figyelmet, és azt tartják elérendő célnak, hogy minden szavazókörben legalább két ellenzéki delegált legyen. Szeretnének továbbá tanulni a Balkánon és Törökországban működő, választási megfigyeléssel foglalkozó civil szervezetektől, a magyar választási rendszer visszásságait pedig az európai közvélemény elé tárják. Banuta Zsófia megjegyezte: „Brüsszeli rendezvényünkön ott volt Gwendoline Delbos-Cor­field francia zöld párti EP-képviselő, aki a Magyarországgal szembeni 7-es cikk szerinti eljárás jelentéstevője az Európai Parlamentben. Túlzás nélkül állíthatom, hogy sokkolták a kutatás eredményei.”

Fantomszavazók

 

Az RTL Klub tavalyi országgyűlési választások előtt készített riportja egyértelmű bizonyítékokat szolgáltatott arra, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 4-es – vásárosnaményi központú – választókerület több településén tömegesen jelentek meg a választói névjegyzékben fiktív magyarországi lakcímre bejelentett ukrán-magyar kettős állampolgárok. Nem egy ingatlanba tízes vagy akár százas nagyságrendben jelentkeztek be határon túli magyarok, a tulajdonosok hozzájárulását jellemzően az önkormányzat kényszerítette ki, például közmunka ígéretével. A jobbikos Adorján Béla – aki 2018-ban egyéni jelöltként indult a választókerületben – a 2014-es és a 2018-as névjegyzéket összehasonlítva arra jutott, hogy 5300 fővel nőtt a szavazásra jogosultak száma, miközben a demográfiai trendek csökkenést indokoltak volna.

A Hír Tv műsorából pedig világossá vált, hogy a „fantomszavazókat” a választás napján szervezetten, busszal szállították át az ukrán–magyar határon. A tévé erről a fideszes jelölt, Tilki Attila kampánystábjába beépülve szerzett tudomást; egy férfi, az ukrajnai Tiszaújlak korábbi polgármestere pedig a kamerájuk előtt ismerte el, hogy több száz szavazót hozott át a határon, akiknek arra is felhívta a figyelmüket, hogy a Fideszre szavazzanak. Ellenzéki pártok beadványa nyomán a vásárosnaményi körzetben elkövetett jogsértés tényét a Kúria is megállapította, ahhoz azonban nem látott elég bizonyítékot, hogy a szavazás megismétlését rendelje el. A hvg.hu hasonló szervezett utaztatást talált a csepeli választókörzetben, az Unhack Democracy által meginterjúvolt szavazatszámlálók pedig további két Bács-Kiskun megyei és egy Tolna megyei választókerületből számoltak be határon túli magyarok furcsa felbukkanásáról.

Az Orbán-kormány a 2010 után módosított választási törvénnyel adott szavazati jogot a határon túli magyaroknak, akik alapesetben – magyarországi lakcím híján – csak pártlistákra voksolhatnának, egyéni jelöltre nem. A fiktív lakcímbejelentés egy pluszszavazat a kettős állampolgároknak, aminek még ott is komoly jelentősége van, ahol a fantomszavazók nélkül is győzött volna a Fidesz által preferált egyéni jelölt. Vásárosnaményban például 16 224 szavazatos előnnyel nyert a fideszes Tilki. A határon túliak egyéni szavazatai azonban növelték a kormánypárti jelölt előnyét, ami aztán a győzteskompenzáció miatt a végső pártlistás elszámolásnál jöhetett jól a Fidesznek.

Hogy a fiktív lakcímbejelentés országosan mennyire elterjedt praktika volt a tavalyi választás előtt, arról egyelőre nincsenek hiteles információink. A TASZ és a Political Capital még 2018. április 5-én kérte ki a Belügyminisztériumtól a lakcímnyilvántartás alakulását 2016 elejéig visszamenően, minden egyes településre havi bontásban. „Egy gyors adatelemzéssel kiderülhetne, ha valahol egyik hónapról a másikra gyanúsan megugrott a szavazásra jogosultak száma” – mondja László Róbert, a Political Capital választási szakértője. November 6-án a két szervezet jogerősen is megnyerte a pert, de hiába járt le az adatok kiadására nyitva álló 15 napos határidő, a minisztérium továbbra sem állt elő a számokkal.

 

Neked ajánljuk