Így szórakozik az ellenzéki önkormányzatokkal a kormány

Kérj kölcsön valakitől!

Belpol

A napokban több ellenzéki önkormányzattal is folytatott „kompenzációs tárgyalást” a kormány, ám pénz helyett többeknek hitelfölvételt ajánlottak. Ez azonban nem megoldás a kormányzati elvonások miatti bevételkiesés pótlására.

„Jelen állás szerint ez az egész egyeztetősdi nem volt több, mint udvariassági pofavizitek összessége” – így sommázta Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere a kijelölt miniszteri biztosokkal folytatott – a helyi ipar­űzési adó (Hipa) kormányzati elvonása miatti – kompenzációs tárgyalást. „Ez egy színjáték” – mondta ugyanerről Gémesi György, Gödöllő szintén független polgármestere. Fülöp Zsolt, Szentendre első embere pedig arról számolt be, hogy kompenzáció helyett hitelt ajánlottak fel a kormányzati illetékesek. Ő a megbeszélés után úgy fogalmazott a Klubrádiónak, hogy olyan volt a találkozó, mint amikor az iskolában feleltették: be kellett számolnia minden bevételkiesésről, illetve arról, hogy milyen beruházásaik akadtak meg. A beszélgetés végén a kormány képviselői a hitel mellett a közétkeztetés államosítását tudták segítségképpen felajánlani. Az említett önkormányzatok számára azonban nem járható út sem a feladatok átadása, sem pedig a hitelfelvétel. Egyvalamit akarnak: visszakapni azokat az állam által elvont forrásaikat, amelyeket a településeik termeltek meg.

Orbán Viktor a múlt év végén jelentette be, hogy a felére csökkentik a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók helyi iparűzési adóját januártól (lásd Elvesz, ad című keretes írásunkat). Ez a lépés lehetetlen helyzetbe hozta a településeket, kormánypártit, ellenzékit vagy független vezetésűt egyaránt. A jól viselkedő, jellemzően Fidesz vezette önkormányzatokat a kormányzat kisegítette pluszforrásokkal, ám a többségnek lassan az alapfeladatok ellátása is gondot okoz.

 
A főváros felvilágosít: óriásplakátok a Kiskörúton
Forrás: Karácsony Gergely Facebook-oldala

„Nagyjából senkinek semmilyen konkrét ígéretet nem tettek, legalábbis azoknak, akik nem fideszesek. A beszélgetés során nekem például világosan elmondták, hogy nincs felhatalmazásuk semmire, pénzt nem fognak adni úgy, mint a 25 ezer lakos alatti önkormányzatoknál, és beszéljünk inkább arról, hogy milyen fejlesztéseket szeretne a város” – mondta lapunknak a tárgyalásról Gémesi György, aki egyúttal a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöki tisztét is betölti. Több polgármesterrel egyeztetett arról, hogy kinek mit ajánlottak a kormány emberei. Gémesi már azt sem érti, miért kell különbséget tenni a 25 ezer fő alatti és a feletti települések önkormányzatai között a kompenzáció esetében. „Megkérdeztem a tárgyaláson ezt, de nem mondtak rá semmit” – idézte fel a gödöllői polgármester. Szerinte egyik önkormányzat sem szeretne a hitel lehetőségével élni azok közül, amelyeknek ezt ajánlották a kormány küldöncei.

Az önkormányzatok hitelfelvételi lehetősége amúgy is meglehetősen korlátozott 2012 óta, akármire nem vehetnek fel kölcsönt. Néhány kivételtől eltekintve (éven belüli működési vagy bizonyos összeghatár alatti hitelek) a kormányé az utolsó szó, vagyis kormányzati engedély szükséges mindehhez. Nem volt ez mindig így, elég, ha a 2010 előtti időszak hatalmas önkormányzati eladósodására gondolunk, amelyet végül az állam állt, nagyjából 1300 milliárd forintot (erről bővebben lásd Más pénzét költeni című keretes írásunkat). „Ebbe a helyzetbe nem szeretnénk még egyszer kerülni, a hitel nem megoldás, és nem alternatíva egyetlenegy önkormányzatnak sem. Akkor lenne alternatíva, ha valóban piaci alapon megtérülő beruházásokra fordíthatná az adott önkormányzat a hitelt. Nekünk nem ezeket ajánlották, hanem csatorna- és útépítésre vonatkozó kölcsönöket” – nyilatkozta korábban Szentendre polgármestere.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.