Így szórakozik az ellenzéki önkormányzatokkal a kormány

Kérj kölcsön valakitől!

Belpol

A napokban több ellenzéki önkormányzattal is folytatott „kompenzációs tárgyalást” a kormány, ám pénz helyett többeknek hitelfölvételt ajánlottak. Ez azonban nem megoldás a kormányzati elvonások miatti bevételkiesés pótlására.

„Jelen állás szerint ez az egész egyeztetősdi nem volt több, mint udvariassági pofavizitek összessége” – így sommázta Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere a kijelölt miniszteri biztosokkal folytatott – a helyi ipar­űzési adó (Hipa) kormányzati elvonása miatti – kompenzációs tárgyalást. „Ez egy színjáték” – mondta ugyanerről Gémesi György, Gödöllő szintén független polgármestere. Fülöp Zsolt, Szentendre első embere pedig arról számolt be, hogy kompenzáció helyett hitelt ajánlottak fel a kormányzati illetékesek. Ő a megbeszélés után úgy fogalmazott a Klubrádiónak, hogy olyan volt a találkozó, mint amikor az iskolában feleltették: be kellett számolnia minden bevételkiesésről, illetve arról, hogy milyen beruházásaik akadtak meg. A beszélgetés végén a kormány képviselői a hitel mellett a közétkeztetés államosítását tudták segítségképpen felajánlani. Az említett önkormányzatok számára azonban nem járható út sem a feladatok átadása, sem pedig a hitelfelvétel. Egyvalamit akarnak: visszakapni azokat az állam által elvont forrásaikat, amelyeket a településeik termeltek meg.

Orbán Viktor a múlt év végén jelentette be, hogy a felére csökkentik a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók helyi iparűzési adóját januártól (lásd Elvesz, ad című keretes írásunkat). Ez a lépés lehetetlen helyzetbe hozta a településeket, kormánypártit, ellenzékit vagy független vezetésűt egyaránt. A jól viselkedő, jellemzően Fidesz vezette önkormányzatokat a kormányzat kisegítette pluszforrásokkal, ám a többségnek lassan az alapfeladatok ellátása is gondot okoz.

 
A főváros felvilágosít: óriásplakátok a Kiskörúton
Forrás: Karácsony Gergely Facebook-oldala

„Nagyjából senkinek semmilyen konkrét ígéretet nem tettek, legalábbis azoknak, akik nem fideszesek. A beszélgetés során nekem például világosan elmondták, hogy nincs felhatalmazásuk semmire, pénzt nem fognak adni úgy, mint a 25 ezer lakos alatti önkormányzatoknál, és beszéljünk inkább arról, hogy milyen fejlesztéseket szeretne a város” – mondta lapunknak a tárgyalásról Gémesi György, aki egyúttal a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöki tisztét is betölti. Több polgármesterrel egyeztetett arról, hogy kinek mit ajánlottak a kormány emberei. Gémesi már azt sem érti, miért kell különbséget tenni a 25 ezer fő alatti és a feletti települések önkormányzatai között a kompenzáció esetében. „Megkérdeztem a tárgyaláson ezt, de nem mondtak rá semmit” – idézte fel a gödöllői polgármester. Szerinte egyik önkormányzat sem szeretne a hitel lehetőségével élni azok közül, amelyeknek ezt ajánlották a kormány küldöncei.

Az önkormányzatok hitelfelvételi lehetősége amúgy is meglehetősen korlátozott 2012 óta, akármire nem vehetnek fel kölcsönt. Néhány kivételtől eltekintve (éven belüli működési vagy bizonyos összeghatár alatti hitelek) a kormányé az utolsó szó, vagyis kormányzati engedély szükséges mindehhez. Nem volt ez mindig így, elég, ha a 2010 előtti időszak hatalmas önkormányzati eladósodására gondolunk, amelyet végül az állam állt, nagyjából 1300 milliárd forintot (erről bővebben lásd Más pénzét költeni című keretes írásunkat). „Ebbe a helyzetbe nem szeretnénk még egyszer kerülni, a hitel nem megoldás, és nem alternatíva egyetlenegy önkormányzatnak sem. Akkor lenne alternatíva, ha valóban piaci alapon megtérülő beruházásokra fordíthatná az adott önkormányzat a hitelt. Nekünk nem ezeket ajánlották, hanem csatorna- és útépítésre vonatkozó kölcsönöket” – nyilatkozta korábban Szentendre polgármestere.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?