„Jelen állás szerint ez az egész egyeztetősdi nem volt több, mint udvariassági pofavizitek összessége” – így sommázta Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere a kijelölt miniszteri biztosokkal folytatott – a helyi iparűzési adó (Hipa) kormányzati elvonása miatti – kompenzációs tárgyalást. „Ez egy színjáték” – mondta ugyanerről Gémesi György, Gödöllő szintén független polgármestere. Fülöp Zsolt, Szentendre első embere pedig arról számolt be, hogy kompenzáció helyett hitelt ajánlottak fel a kormányzati illetékesek. Ő a megbeszélés után úgy fogalmazott a Klubrádiónak, hogy olyan volt a találkozó, mint amikor az iskolában feleltették: be kellett számolnia minden bevételkiesésről, illetve arról, hogy milyen beruházásaik akadtak meg. A beszélgetés végén a kormány képviselői a hitel mellett a közétkeztetés államosítását tudták segítségképpen felajánlani. Az említett önkormányzatok számára azonban nem járható út sem a feladatok átadása, sem pedig a hitelfelvétel. Egyvalamit akarnak: visszakapni azokat az állam által elvont forrásaikat, amelyeket a településeik termeltek meg.
Orbán Viktor a múlt év végén jelentette be, hogy a felére csökkentik a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók helyi iparűzési adóját januártól (lásd Elvesz, ad című keretes írásunkat). Ez a lépés lehetetlen helyzetbe hozta a településeket, kormánypártit, ellenzékit vagy független vezetésűt egyaránt. A jól viselkedő, jellemzően Fidesz vezette önkormányzatokat a kormányzat kisegítette pluszforrásokkal, ám a többségnek lassan az alapfeladatok ellátása is gondot okoz.
„Nagyjából senkinek semmilyen konkrét ígéretet nem tettek, legalábbis azoknak, akik nem fideszesek. A beszélgetés során nekem például világosan elmondták, hogy nincs felhatalmazásuk semmire, pénzt nem fognak adni úgy, mint a 25 ezer lakos alatti önkormányzatoknál, és beszéljünk inkább arról, hogy milyen fejlesztéseket szeretne a város” – mondta lapunknak a tárgyalásról Gémesi György, aki egyúttal a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöki tisztét is betölti. Több polgármesterrel egyeztetett arról, hogy kinek mit ajánlottak a kormány emberei. Gémesi már azt sem érti, miért kell különbséget tenni a 25 ezer fő alatti és a feletti települések önkormányzatai között a kompenzáció esetében. „Megkérdeztem a tárgyaláson ezt, de nem mondtak rá semmit” – idézte fel a gödöllői polgármester. Szerinte egyik önkormányzat sem szeretne a hitel lehetőségével élni azok közül, amelyeknek ezt ajánlották a kormány küldöncei.
Az önkormányzatok hitelfelvételi lehetősége amúgy is meglehetősen korlátozott 2012 óta, akármire nem vehetnek fel kölcsönt. Néhány kivételtől eltekintve (éven belüli működési vagy bizonyos összeghatár alatti hitelek) a kormányé az utolsó szó, vagyis kormányzati engedély szükséges mindehhez. Nem volt ez mindig így, elég, ha a 2010 előtti időszak hatalmas önkormányzati eladósodására gondolunk, amelyet végül az állam állt, nagyjából 1300 milliárd forintot (erről bővebben lásd Más pénzét költeni című keretes írásunkat). „Ebbe a helyzetbe nem szeretnénk még egyszer kerülni, a hitel nem megoldás, és nem alternatíva egyetlenegy önkormányzatnak sem. Akkor lenne alternatíva, ha valóban piaci alapon megtérülő beruházásokra fordíthatná az adott önkormányzat a hitelt. Nekünk nem ezeket ajánlották, hanem csatorna- és útépítésre vonatkozó kölcsönöket” – nyilatkozta korábban Szentendre polgármestere.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
