Kérdőjelek a magyar oltási program körül

Versenyfutás félhomályban

Belpol

Az Orbán-kormány mindent a keleti vakcinák beszerzésére tett fel, az oltási kampány megszervezésére és a lakosság tájékoztatására kevesebb energiát fordít. A sebtében postázott védettségi igazolványok is okozhatnak még kellemetlen meglepetéseket.

Magyarország uniós összevetésben jól halad a koronavírus elleni védőoltások beadásával. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb – összehasonlításra alkalmas – adatai szerint nálunk a felnőtt lakosság 17,9 százaléka kapta meg a Covid-19 elleni vakcina első dózisát, 5,3 százalék pedig a második adag oltást is felvette. Az uniós átlag 10,4, illetve 4,5 százalék. Magyarországot csak Málta előzi meg 18,3 százalékos átoltottsággal, míg a sor végén kullogó Bulgáriában és Lettországban a 18 év felettiek alig több mint 5 százalékát sikerült akár egyszer beoltani.

Az EU-tagállamok közötti ordító különbségeket az okozhatja, hogy bár a nyugati gyártókkal (Pfizer, Moderna, AstraZeneca) kötött közös megállapodások szerint minden ország lakosságarányosan részesedik ezekből a vakcinákból, nem minden ország hívta le a teljes keretét, néhol a drágább és nehezebben tárolható mRNS-alapú vakcinák helyett inkább az AstraZenecától rendeltek sokat, a brit–svéd gyógyszeróriás viszont az ígért mennyiségnél egyelőre lényegesen kevesebbet szállít az EU-ba. A kiugró magyar adat elsősorban persze nem az EU-n belüli elosztás egyensúlytalanságainak tudható be, hanem annak, hogy a kormány Brüsszel és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megkerülésével „keleti” vakcinákból is szép számmal vásárolt: lapzártánkig a kínai Sinopharmtól 1,1 millió, az orosz Szputnyik V oltásból 676 ezer adag érkezett. Az oroszok egyébként komoly késedelemben vannak a teljesítéssel, a január 22-én aláírt – és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Facebook-oldalán nemrég nyilvánosságra hozott – szerződés szerint már 1,6 millió dózist kellett volna Magyarországra szállítaniuk.

Koronavírus - Vakcinák átadása a háziorvosoknak Kecskeméten

 
A sok sem elég
Fotó: Bús Csaba/MTI

A beérkezett vakcinamennyiség lakosságszámhoz viszonyított arányá­ban ezzel együtt elsők vagyunk az EU-s mezőnyben, de az oltások beadatásában kevésbé hatékony az Orbán-kormány; az ECDC legutóbbi közleménye szerint a beérkezett vakcinák 79,3 százalékát oltották el Magyarországon, ezzel az uniós középmezőnybe tartozunk. Pár hete volt egy olyan pillanat is, amikor az utolsók voltunk 56 százalékos felhasználási aránnyal. A lassúság valószínűleg csak részben tulajdonítható a kormány bénaságának, az is hozzátartozik a teljes képhez, hogy a többi ország nem kap egyszerre akkora szállítmányokat, mint mi a kínaiaktól, a keleti vakcináknál ráadásul minden gyártási tételt külön be kell vizsgálni a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumában, ami megint csak időigényes. Az sem véletlen, hogy arányaiban a Szputnyikból oltjuk el a legkevesebbet – az orosz vakcina két dózisa különböző összetételű, ezért a második adagokat ennél az oltóanyagnál több hétre félre kell tenni.

Regisztráció a semmibe

Érdekes adat, hogy bár összesített átoltottságban másodikok vagyunk Európában, a 80 év felettiek csupán 53,3 százalékát sikerült beoltani eddig, ami közepes teljesítmény – Írországban a leginkább veszélyeztetett korcsoport 87 százaléka, Finnországban 79,5 százaléka megkapta már az első adagot. A 70–79-es és a 60–69-es korosztály átoltottságában viszont Magyarország az első 48,7 és 27,6 százalékkal. Több magyarázata is lehet annak, hogy a 80 év felettiek közül mintegy 200 ezren nem kaptak még oltást. Elképzelhető, hogy az oltási kampány nálunk kevésbé fókuszál a legidősebbekre, mint más országokban, de az sem lehetetlen, hogy a központi regisztráció képez gátat az időseknél. Müller Cecília országos tiszti főorvos hétfői tájékoztatása szerint 3,3 millióan regisztráltak eddig az oltásra Magyarországon, ami a 8 milliós oltható népesség 41 százaléka. A regisztráltak életkori megoszlásáról viszont semmilyen információt nem közöl a kormány.

A regisztráció módja és az oltási kampány kormányzati kommunikálása mindenesetre biztosan nem tett jót az oltási kedvnek. A vakcinainfo.gov.hu oldal decemberi indulása után hosszú hetekig azt sem lehetett tudni, mire jó a regisztráció, a kormány illetékesei eleinte csak igényfelmérésként hivatkoztak rá. Később egyértelművé vált, hogy a háziorvosoknál nem lehet regisztrálni, így aki nincs benne valamelyik kiemelt csoportban (egészségügyi, szociális, rendvédelmi dolgozók, kritikus infrastruktúrák dolgozói), az kizárólag a központi regisztráció útján juthat oltáshoz. Sokan aggódtak azonban, mert a központi honlap a legtöbbeknek nem küld visszaigazoló e-mailt a regisztráció után, és a postai úton regisztráló idősek sem kapnak visszajelzést arról, sikeres volt-e a regisztrációjuk. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság álláspontja szerint az állampolgárok elvben kérhetnek tájékoztatást a regisztrációs adatokat kezelő Miniszterelnöki Kabinetirodától, illetve a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), ennek a válaszadási határideje azonban akár három hónapra is kitolható.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.