Magyarország uniós összevetésben jól halad a koronavírus elleni védőoltások beadásával. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb – összehasonlításra alkalmas – adatai szerint nálunk a felnőtt lakosság 17,9 százaléka kapta meg a Covid-19 elleni vakcina első dózisát, 5,3 százalék pedig a második adag oltást is felvette. Az uniós átlag 10,4, illetve 4,5 százalék. Magyarországot csak Málta előzi meg 18,3 százalékos átoltottsággal, míg a sor végén kullogó Bulgáriában és Lettországban a 18 év felettiek alig több mint 5 százalékát sikerült akár egyszer beoltani.
Az EU-tagállamok közötti ordító különbségeket az okozhatja, hogy bár a nyugati gyártókkal (Pfizer, Moderna, AstraZeneca) kötött közös megállapodások szerint minden ország lakosságarányosan részesedik ezekből a vakcinákból, nem minden ország hívta le a teljes keretét, néhol a drágább és nehezebben tárolható mRNS-alapú vakcinák helyett inkább az AstraZenecától rendeltek sokat, a brit–svéd gyógyszeróriás viszont az ígért mennyiségnél egyelőre lényegesen kevesebbet szállít az EU-ba. A kiugró magyar adat elsősorban persze nem az EU-n belüli elosztás egyensúlytalanságainak tudható be, hanem annak, hogy a kormány Brüsszel és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megkerülésével „keleti” vakcinákból is szép számmal vásárolt: lapzártánkig a kínai Sinopharmtól 1,1 millió, az orosz Szputnyik V oltásból 676 ezer adag érkezett. Az oroszok egyébként komoly késedelemben vannak a teljesítéssel, a január 22-én aláírt – és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Facebook-oldalán nemrég nyilvánosságra hozott – szerződés szerint már 1,6 millió dózist kellett volna Magyarországra szállítaniuk.
A beérkezett vakcinamennyiség lakosságszámhoz viszonyított arányában ezzel együtt elsők vagyunk az EU-s mezőnyben, de az oltások beadatásában kevésbé hatékony az Orbán-kormány; az ECDC legutóbbi közleménye szerint a beérkezett vakcinák 79,3 százalékát oltották el Magyarországon, ezzel az uniós középmezőnybe tartozunk. Pár hete volt egy olyan pillanat is, amikor az utolsók voltunk 56 százalékos felhasználási aránnyal. A lassúság valószínűleg csak részben tulajdonítható a kormány bénaságának, az is hozzátartozik a teljes képhez, hogy a többi ország nem kap egyszerre akkora szállítmányokat, mint mi a kínaiaktól, a keleti vakcináknál ráadásul minden gyártási tételt külön be kell vizsgálni a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumában, ami megint csak időigényes. Az sem véletlen, hogy arányaiban a Szputnyikból oltjuk el a legkevesebbet – az orosz vakcina két dózisa különböző összetételű, ezért a második adagokat ennél az oltóanyagnál több hétre félre kell tenni.
Regisztráció a semmibe
Érdekes adat, hogy bár összesített átoltottságban másodikok vagyunk Európában, a 80 év felettiek csupán 53,3 százalékát sikerült beoltani eddig, ami közepes teljesítmény – Írországban a leginkább veszélyeztetett korcsoport 87 százaléka, Finnországban 79,5 százaléka megkapta már az első adagot. A 70–79-es és a 60–69-es korosztály átoltottságában viszont Magyarország az első 48,7 és 27,6 százalékkal. Több magyarázata is lehet annak, hogy a 80 év felettiek közül mintegy 200 ezren nem kaptak még oltást. Elképzelhető, hogy az oltási kampány nálunk kevésbé fókuszál a legidősebbekre, mint más országokban, de az sem lehetetlen, hogy a központi regisztráció képez gátat az időseknél. Müller Cecília országos tiszti főorvos hétfői tájékoztatása szerint 3,3 millióan regisztráltak eddig az oltásra Magyarországon, ami a 8 milliós oltható népesség 41 százaléka. A regisztráltak életkori megoszlásáról viszont semmilyen információt nem közöl a kormány.
A regisztráció módja és az oltási kampány kormányzati kommunikálása mindenesetre biztosan nem tett jót az oltási kedvnek. A vakcinainfo.gov.hu oldal decemberi indulása után hosszú hetekig azt sem lehetett tudni, mire jó a regisztráció, a kormány illetékesei eleinte csak igényfelmérésként hivatkoztak rá. Később egyértelművé vált, hogy a háziorvosoknál nem lehet regisztrálni, így aki nincs benne valamelyik kiemelt csoportban (egészségügyi, szociális, rendvédelmi dolgozók, kritikus infrastruktúrák dolgozói), az kizárólag a központi regisztráció útján juthat oltáshoz. Sokan aggódtak azonban, mert a központi honlap a legtöbbeknek nem küld visszaigazoló e-mailt a regisztráció után, és a postai úton regisztráló idősek sem kapnak visszajelzést arról, sikeres volt-e a regisztrációjuk. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság álláspontja szerint az állampolgárok elvben kérhetnek tájékoztatást a regisztrációs adatokat kezelő Miniszterelnöki Kabinetirodától, illetve a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), ennek a válaszadási határideje azonban akár három hónapra is kitolható.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
