Két hónappal az 55 milliárdos üzlet előtt cserélt tulajdonost a kínai vakcinát szállító cég

Belpol

Nehezen érthető, miért kellett közvetítőt beiktatni a magyar és a kínai fél közé.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök este Facebook-oldalán közzétette az orosz és a kínai vakcinák vételi szerződéseit. A dokumentumokból kiderül, hogy míg az orosz vakcina beszerzésére közvetlenül annak forgalmazójával szerződött a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a kínai Sinopharm vakcináról egy magyar közvetítő céggel, a Danubia Pharma Kft.-vel kötött megállapodást az NNK január 29-én.

A szerződés igazolja továbbá, hogy az összes koronavírus elleni oltóanyag közül messze a kínai vakcináért fizetett a legtöbbet a magyar állam, adagonként 30 eurót. 5 millió adagot (2,5 millió ember beoltásához elegendő mennyiséget) rendeltünk a Sinopharmból, a teljes vételár tehát 150 millió euró, jelenlegi árfolyamon körülbelül 55 milliárd forint. Az uniós beszerzésből a Moderna vakcinája volt a legdrágább, de az is csak 15 euróba kerül dózisonként.

A Danubia Pharma 2009 óta létező, érvényes gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező cég, a mérete azonban nem igazán predesztinálta egy ekkora, több tízmilliárdos állami munkára. Az Opten cégadatbázisban szereplő adatok szerint jelenleg 3 munkavállalójuk van, éves árbevételük 2015 és 2019 között 1,6 milliárd forintról 362 millió forintra csökkent. (2020-ban a G7 cikke szerint aztán 3,4 milliárd forintra nőtt.)

A Danubia Pharma két hónappal az 55 milliárdos állami megrendelés előtt, 2020 november 27-én tulajdonost cserélt:

a céget 2013 óta tulajdonló Lachmann Norbert magánszemélytől ekkor egy Syntonite Med Zrt. nevű vállalat vette át a Kft.-t. A Danubia Pharmát Lachmann előtt egyébként az óceániai Vanuatuban és az Egyesült Királyságban bejegyzett társaságok birtokolták.

Jelenleg tehát a Syntonite Med az egyedüli tulajdonos, erről a cégről viszont még sokkal kevesebbet tudunk, mint a Danubia Pharmáról. A Syntonite Med Zrt.-t 2020. november 27-én jegyezték be a bíróságon, tehát ugyanazon a napon, amikor megvette a Danubia Pharmát.

Okkal feltételezhető, hogy eleve a másik cég megvásárlására hozták létre.

A Syntonite Med részvényeseiről - tehát az állami megrendelés végső kedvezményezettjeiről - jelenleg nem érhető el információ az Optenben. A cég ügyvezetője kezdetben egy Kovács József nevű személy volt, február 5-től azonban Tuza Máté igazgatja a Syntonite-ot. Ugyanő lett az ügyvezetője a Danubia Pharmának is január 20-án, azaz 9 nappal az NNK-s szerződés aláírása előtt.

Tuza Mátéról annyit tudtunk kideríteni, hogy 1985-ös születésű, és hogy pénzügyi/befektetési tanácsadóként dolgozik, szerepel például a Budapest Bank pénzügyi közvetítőinek listáján.

A szerződés alapján nem világos, miért volt szüksége a magyar államnak a Danubia Pharma bevonására, miért nem tudtak közvetlenül megállapodni a kínaiakkal.

A közvetítő cég nem vállalja át az államtól a behozatal költségeit, a szerződés szerint a szállítás, a szállítási biztosítás és a vámkezelés költségeit is az NNK-ra terhelheti a Danubia Pharma, tehát az 55 milliárdon felül is lesznek vélhetően állami kiadások a kínai vakcinával kapcsolatban. Menczer Tamás államtitkár közlése szerint pedig konkrétan a magyar állam repülőgépe hozta be az első vakcinaszállítmányt február közepén.

Felmerülhetne, hogy a Danubia Pharmánál van valamilyen speciális know-how vagy kapcsolatrendszer, ami miatt ők az államnál kedvezőbb feltételekkel tudtak megállapodni a kínaiakkal. Azonban a szerződéses feltételek nem tűnnek túl kedvezőnek - a magas ár mellett az is előnytelen a magyar félre nézve, hogy ha a szállítási határidők a kínai gyártó vagy forgalmazó hibájábol - és nem a Danubia Pharma hibájából - csúsznak, annak semmilyen szerződéses következménye nincs. 

A szerződés úgy fogalmaz, hogy a Danubia Pharma "folytatott tárgyalásokat" a kínai vakcina beszerzése érdekében,

ám hogy ennek mi volt a hozzáadott értéke, az homályos.

Az eddigi nyilvános közlésekből inkább azt szűrhettük le, hogy a magyar diplomácia tárgyalta le a kínaiakkal a beszerzés feltételeit, ha viszont ez igaz, akkor nehezen érthető a közvetítő cég beiktatása.

Néhány példa: decemberben Menczer Tamás külügyminisztériumi államtitkár azt mondta,  három kínai vakcinagyártóval állnak kapcsolatban, közvetítő cégről nem beszélt. A szerződés aláírásakor Szijjártó Péter külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy "hosszú ideje tárgyaltunk a Sinopharm vállalattal", sőt aznap a kínai külügyminiszterrel is egyeztetett a vásárlásról.

Szijjártó szavaiból úgy tűnt, mintha a magyar állam a Sinopharmmal szerződött volna, holott a valóságban a 35 éves pénzügyi tanácsadóval, Tuza Mátéval írtak alá szerződést, és az általa vezetett cég, a Danubia Pharma szerződhetett a kínaiakkal.

Hogy a Danubia Pharma a 150 millió euróból mennyit utal tovább a kínaiaknak, és mennyit tervez elkönyvelni profitként, arról a cégadatbázisban szereplő e-mail címein megkérdeztük Tuza Mátét. Arról is érdeklődtünk, milyen szerepük volt a kínaiakkal való megállapodásban, és hogy kik a Danubia Pharmát tulajdonló Syntonite Med főbb részvényesei. Ha érkezik válasz, frissíteni fogjuk cikkünket.  

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!