Két hónappal az 55 milliárdos üzlet előtt cserélt tulajdonost a kínai vakcinát szállító cég

Belpol

Nehezen érthető, miért kellett közvetítőt beiktatni a magyar és a kínai fél közé.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök este Facebook-oldalán közzétette az orosz és a kínai vakcinák vételi szerződéseit. A dokumentumokból kiderül, hogy míg az orosz vakcina beszerzésére közvetlenül annak forgalmazójával szerződött a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a kínai Sinopharm vakcináról egy magyar közvetítő céggel, a Danubia Pharma Kft.-vel kötött megállapodást az NNK január 29-én.

A szerződés igazolja továbbá, hogy az összes koronavírus elleni oltóanyag közül messze a kínai vakcináért fizetett a legtöbbet a magyar állam, adagonként 30 eurót. 5 millió adagot (2,5 millió ember beoltásához elegendő mennyiséget) rendeltünk a Sinopharmból, a teljes vételár tehát 150 millió euró, jelenlegi árfolyamon körülbelül 55 milliárd forint. Az uniós beszerzésből a Moderna vakcinája volt a legdrágább, de az is csak 15 euróba kerül dózisonként.

A Danubia Pharma 2009 óta létező, érvényes gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező cég, a mérete azonban nem igazán predesztinálta egy ekkora, több tízmilliárdos állami munkára. Az Opten cégadatbázisban szereplő adatok szerint jelenleg 3 munkavállalójuk van, éves árbevételük 2015 és 2019 között 1,6 milliárd forintról 362 millió forintra csökkent. (2020-ban a G7 cikke szerint aztán 3,4 milliárd forintra nőtt.)

A Danubia Pharma két hónappal az 55 milliárdos állami megrendelés előtt, 2020 november 27-én tulajdonost cserélt:

a céget 2013 óta tulajdonló Lachmann Norbert magánszemélytől ekkor egy Syntonite Med Zrt. nevű vállalat vette át a Kft.-t. A Danubia Pharmát Lachmann előtt egyébként az óceániai Vanuatuban és az Egyesült Királyságban bejegyzett társaságok birtokolták.

Jelenleg tehát a Syntonite Med az egyedüli tulajdonos, erről a cégről viszont még sokkal kevesebbet tudunk, mint a Danubia Pharmáról. A Syntonite Med Zrt.-t 2020. november 27-én jegyezték be a bíróságon, tehát ugyanazon a napon, amikor megvette a Danubia Pharmát.

Okkal feltételezhető, hogy eleve a másik cég megvásárlására hozták létre.

A Syntonite Med részvényeseiről - tehát az állami megrendelés végső kedvezményezettjeiről - jelenleg nem érhető el információ az Optenben. A cég ügyvezetője kezdetben egy Kovács József nevű személy volt, február 5-től azonban Tuza Máté igazgatja a Syntonite-ot. Ugyanő lett az ügyvezetője a Danubia Pharmának is január 20-án, azaz 9 nappal az NNK-s szerződés aláírása előtt.

Tuza Mátéról annyit tudtunk kideríteni, hogy 1985-ös születésű, és hogy pénzügyi/befektetési tanácsadóként dolgozik, szerepel például a Budapest Bank pénzügyi közvetítőinek listáján.

A szerződés alapján nem világos, miért volt szüksége a magyar államnak a Danubia Pharma bevonására, miért nem tudtak közvetlenül megállapodni a kínaiakkal.

A közvetítő cég nem vállalja át az államtól a behozatal költségeit, a szerződés szerint a szállítás, a szállítási biztosítás és a vámkezelés költségeit is az NNK-ra terhelheti a Danubia Pharma, tehát az 55 milliárdon felül is lesznek vélhetően állami kiadások a kínai vakcinával kapcsolatban. Menczer Tamás államtitkár közlése szerint pedig konkrétan a magyar állam repülőgépe hozta be az első vakcinaszállítmányt február közepén.

Felmerülhetne, hogy a Danubia Pharmánál van valamilyen speciális know-how vagy kapcsolatrendszer, ami miatt ők az államnál kedvezőbb feltételekkel tudtak megállapodni a kínaiakkal. Azonban a szerződéses feltételek nem tűnnek túl kedvezőnek - a magas ár mellett az is előnytelen a magyar félre nézve, hogy ha a szállítási határidők a kínai gyártó vagy forgalmazó hibájábol - és nem a Danubia Pharma hibájából - csúsznak, annak semmilyen szerződéses következménye nincs. 

A szerződés úgy fogalmaz, hogy a Danubia Pharma "folytatott tárgyalásokat" a kínai vakcina beszerzése érdekében,

ám hogy ennek mi volt a hozzáadott értéke, az homályos.

Az eddigi nyilvános közlésekből inkább azt szűrhettük le, hogy a magyar diplomácia tárgyalta le a kínaiakkal a beszerzés feltételeit, ha viszont ez igaz, akkor nehezen érthető a közvetítő cég beiktatása.

Néhány példa: decemberben Menczer Tamás külügyminisztériumi államtitkár azt mondta,  három kínai vakcinagyártóval állnak kapcsolatban, közvetítő cégről nem beszélt. A szerződés aláírásakor Szijjártó Péter külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy "hosszú ideje tárgyaltunk a Sinopharm vállalattal", sőt aznap a kínai külügyminiszterrel is egyeztetett a vásárlásról.

Szijjártó szavaiból úgy tűnt, mintha a magyar állam a Sinopharmmal szerződött volna, holott a valóságban a 35 éves pénzügyi tanácsadóval, Tuza Mátéval írtak alá szerződést, és az általa vezetett cég, a Danubia Pharma szerződhetett a kínaiakkal.

Hogy a Danubia Pharma a 150 millió euróból mennyit utal tovább a kínaiaknak, és mennyit tervez elkönyvelni profitként, arról a cégadatbázisban szereplő e-mail címein megkérdeztük Tuza Mátét. Arról is érdeklődtünk, milyen szerepük volt a kínaiakkal való megállapodásban, és hogy kik a Danubia Pharmát tulajdonló Syntonite Med főbb részvényesei. Ha érkezik válasz, frissíteni fogjuk cikkünket.  

Neked ajánljuk