Két MSZP-s polgármester is elhagyja pártját

  • narancs.hu
  • 2020. február 20.

Belpol

Szaniszló Sándor és Kiss László a DK-hoz csatlakozik.

Óbuda és Pestszentlőrinc MSZP-s polgármesterei úgy döntöttek, hogy kilépnek pártjukból és a DK-hoz csatlakoznak – tudta meg az Index. A két politikus mindezt megerősítette a portálnak. „A polgármesteri programunk végrehajtásához a DK politikai közösségétől kaptunk megfelelő garanciákat és politikai támogatást. Másrészt az európai politikát illetően az a vonal áll hozzánk a legközelebb, amelyet a Dobrev Klára vezette EP-delegáció képvisel például az európai minimálbér, minimálnyugdíj és családi pótlék kérdésében” – írják közös válaszukban.

Döntésükkel jelentős szerephez jut a fővárosi közgyűlésben a DK, ugyanis jelenleg az MSZP-nek 7, a DK-nak 4 fős frakciója van. A jövőben ez az arány 5-6-ra módosul a DK javára. Ez azt is jelenti, hogy a főpolgármester számára megkerülhetetlen lesz a DK minden közgyűlést érintő döntésben.

Az MSZP-től név nélkül nyilatkozó források nem pánikolnak, mint mondják „ezt is túl fogjuk élni”.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.