Majdnem 21 ezer olyan idős ember él az országban, akinek nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot havonta – tudta meg a Népszava közérdekű adatigénylés nyomán a Magyar Államkincstártól. A több mint kétmillió öregségi nyugellátásban részesülő közül mindössze 250 ezren kapnak 200 ezer forintnál magasabb összeget, miközben megjelentek a 2 millió fölötti álomnyugdíjak.
Először 2016-ban bukkant fel egy ilyen szerencsés, aki ekkora havi járadékra jogosult, ma már 9 ember kap Magyarországon 2 millió forint fölötti havi kifizetést. Ez hetvenszeres különbség a legkisebb és legnagyobb magyar nyugdíj között. De vélhetőleg még ennél is több lehet, mivel a kincstár „az adatvédelmi szabályok szerint a 2 000 000 forintot elérő ellátásban részesülők számát összevontan” közölte. 2014-ben még csak 870 ezer forint volt a legmagasabb kifizetés, 2015 januárjában már 1,3 millió, 2016-ban megjelent az első 2 milliós nyugdíj. Közben az 1 millió fölötti, de 2 millió alatti nyugdíjasok klubjába 2016-ban még csak öten, egy évvel később már hatan tartoztak, ma pedig már 23 főre bővült a létszám.
A medián nyugdíj 2018 januárjában 117 505 forint volt, míg az átlag 128 400. A Policy Agenda számolta ki, hogy tavaly a medián bér 242 ezer forintra jött ki, a különbség tehát több mint kétszeres. Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az éveknek klubhálózat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a 100 ezer forintnál kevesebb pénzből élőknek nem jut mindenre: vagy a rezsit fizetik, vagy élelmiszert vesznek, vagy pedig gyógyszert. Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke szerint az a legnagyobb baj, hogy ha valaki nagyon alacsony összeggel lép be a nyugdíjasok táborába, onnan nem tud elmozdulni, mert nincs kompenzációs rendszer és nincs szolidaritási alapon működő segítség.
Az országos nyugdíjas szervezetek támogatásával Karácsony Mihály magánemberként öt népszavazási kezdeményezést nyújt be a Nemzeti Választási Irodához. A kérdések egy igazságosabb kifizetési rendszer megteremtése mellett az idősotthonok térítési díjaira, az idősek ellen elkövetett bűncselekmények szigorúbb megítélésére és arra vonatkoznak, hogy a túlórákat is vegyék figyelembe a nyugdíjak kiszámításánál.
