Belvárosi mutyimérleg: a Rogán-botrány után még nagyobb tempóval adja el ingatlanjait a fideszes kerület

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2019. június 3.

Belpol

A Rogán-éra vagy a mostani belvárosi vezetés ingatlanprivatizációja tempósabb? Miről árulkodnak a számok? Kik a legnagyobb nyertesek? Meglepő és sokkoló válaszok összesítésünkben.

Rohamtempóban értékesítette ingatlanjait a Rogán Antal vezette belvárosi önkormányzat 2014 őszéig, amikor nem várt események is bekövetkeztek az V. kerületben. Az októberi önkormányzati választáson, miután Rogán az országgyűlési képviselőséget választotta, nemcsak annyi változás történt az V. kerületben, hogy az új polgármester Szentgyörgyvölgyi Péter lett, de bekerültek olyan ellenzéki képviselők is a testületbe, akik piszkálni kezdték a kerület ingatlanprivatizációs gyakorlatát. Az ügyeket nagy lendülettel Juhász Péter kezdte nyilvánosságra hozni, de az LMP új képviselője, Csonka Krisztián is tárt fel eseteket. Az eladások pofonegyszerű forgatókönyvének lényege ez volt: egy cég pár hónapra kivett egy üzlethelyiséget, hogy azután 30 százalékos kedvezményért megvásárolja azt. Megesett, hogy az üzlethelyiségben a három hónap alatt az égvilágon semmi nem történt, mindez csak ürügy volt arra, hogy igénybe lehessen venni a 30 százalékos engedményt, ami – például – 50 milliós árnál máris 15 milliót jelentett. Nem egy esetben a céget csak kevéssel az elidegenítés előtt jegyezték be.

Előd és utód (Rogán és Szentgyörgyvölgyi 2014 októberében)

Előd és utód (Rogán és Szentgyörgyvölgyi 2014 októberében)

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A Népszabadság 2014 decemberében összesítette, hogy a Rogán vezette önkormányzat mennyi nem lakáscélú ingatlant, azaz üzlethelyiséget adott el. Kemény adatok születtek: a 2008 és 2013 év vége közötti hat év alatt összesen 155 darab ingatlant kedvezményes áron vásárolhattak meg a bérlők, az így eladott üzlethelyiségek forgalmi értéke 17,5 milliárd forint volt, de az önkormányzat ennél 3,9 milliárd forinttal kevesebb bevételhez jutott a bérlőknek tett engedmények miatt. Az alacsony négyzetméterárak is szembeszökők voltak, előfordult, hogy egy belvárosi ingatlant a kedvezmény után 200 ezer forintnál is kisebb négyzetméteráron értékesítettek.

Áron alul

Miután 2014 végétől a sajtóban egyre szaporodtak az ilyen meredek eseteket feltáró cikkek, illetve Juhász Péter több feljelentést is tett, számos ingatlannal kapcsolatban nyomozás indult – mire 2015 januárjában az önkormányzat hirtelen befagyasztotta a kétes ingatlanértékesítéseket. Érdekes adalék, hogy az Átlátszó 2015 áprilisában megszerezte az ügyben eljáró Fővárosi Főügyészség határozatát, amely a belvárosi ingatlanértékesítésekről ilyen megállapításokat tett: „A bérlet valójában formálisnak tűnik, amelynek egyetlen célja, jelenleg nem kizárhatóan kizárólag a vé­tel­árkedvezmény megszerzése lehetett.” A dokumentumból kiderült az is, hogy az ügyészség komoly hiányosságokat talált a rendőrségi nyomozásoknál, amelyek során például „még az ingatlanok tulajdoni lapjait sem” szerezték be, valamint nem vizsgálták, hogy „a vevők fizettek-e egyáltalán”. Mindez ugyanakkor csak arra volt elég, hogy 2016 augusztusában a belvárosi ingatlanmutyik ügyében az ügyészség által kritizált Nemzeti Nyomozó Iroda lezárja a nyomozást, mondván, nem keletkezett vagyoni hátrány azzal, hogy az ingatlanokat áron alul adták el Rogán regnálása alatt. (A „áron alul” nem zsurnalizmus: a Kúria is kimondta, jogos azt írni, hogy a Belváros áron alul adta el ingatlanjait.)

Az ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a Belváros 2015 októberében akkora elánnal kezdte újra az eladásokat, mintha éppen semmiféle nyomozás nem zajlana. Ezeket az ügyleteket jártuk körbe a közelmúltban lapunk hasábjain, most pedig elkészítjük ezen időszak mutyimérlegét.

false

Ahhoz, hogy összevessük a „Rogán-” és a „Rogán utáni” korszak eladási mutatóit, több száz oldal önkormányzati dokumentációt néztünk át. (Nem volt más választásunk: hiába értékesít milliárdos nagyságrendben ingatlanokat a Belváros, összefoglaló táblázatot valamiért mégsem tesz ki erről.) A 2015 októbere és 2019 márciusa közötti periódust vizsgálva a következőkre jutottunk.

Összesen 99 darab kedvezményes eladást tett lehetővé az önkormányzat. (Ez ennél több helyrajzi számot takar, mert akadt olyan privatizálás, ahol egy döntéssel egy cím alatt egyszerre több helyrajzi számon bejegyzett ingatlant is eladtak. Ennek ellenére 99 darab eladással számolunk, és azokat az ingatlanokat, amelyeket a földhivatalban szúrópróbaszerűen ellenőriztünk, meg is vették.)

Ezek forgalmi értéke csaknem 6,571 milliárd forint volt. Ebből 4,6 milliárd bevétel keletkezett, mivel közel 1,971 milliárd volt a kedvezmény.

Összesen 18 027 négyzetméterről beszélünk.

Ez átlagosan 256 ezer forintos négyzetméterárat jelent.

Mindez egy olyan kerületben történik, ahol már az elmúlt években is egymillió forint volt a piaci ár, de nem ritka a másfél milliós vagy az ennél is magasabb négyzetméterár sem.

Találtunk még egy beszédes adatot – ezt külön diagramon is ábrázoltuk. A Népszabadság összesítésében hat évre ugyan több értékesítés jön ki, ám ha ezt összevetjük a Narancs által feltérképezett utóbbi három és fél év privatizációival, azt látjuk, hogy az elmúlt időszakban éves átlagban több eladás történt, mint Rogán Antal alatt. Azaz megállapíthatjuk, hogy a ciklus eleji botránysorozat és az azt követő nyomozás az ingatlankiárusítást nem befolyásolta, az ugyanolyan, sőt, bizonyos tekintetben még nagyobb tempóban zajlott – ami persze távolról sem véletlen.

false

 

Összeszokott csapat

Ugyanis botrány ide vagy oda, szinte kivétel nélkül ugyanazok szervezik az ingatlanmutyit, mint korábban – ebből a szempontból annak sincs nagy jelentősége, hogy a polgármestert Szentgyörgyvölgyi Péternek hívják. Az önkormányzat erős embere – a személyét érintő gyanús ügyletek és az ingatlanbotrányok ellenére – továbbra is Kertész Balázs. Az ingatlanügyekben megkerülhetetlen figura, a Belvárosi Vagyonkezelő Zrt. igazgatótanácsának az elnöke. Ez a cég készíti elő és terjeszti fel, hogy melyik ingatlant kinek adják el; ezek az iratok először a tulajdonosi és elidegenítési és lakásbizottsághoz kerülnek, amely azokat – olykor a kisebbségi ellenszavazat ellenére – rendre továbbküldi a képviselő-testület elé, ahol a fideszes képviselők sima többséggel meg is szavazzák az áron aluli eladást. A „lakásbizottságot” időtlen idők óta a fideszes Pásztor Lajos vezeti, a kerület „főingatlanosa”. Kertészhez hasonlóan az ő pozíciója sem gyengült meg az elmúlt időszakban, és ugyanezt elmondhatja magáról Sándor Zsolt ügyvéd is, aki a szerződéseket készíti és intézi az adásvételek ügyes-bajos dolgait. Posztját az sem kezdte ki, hogy 2015-ben neki is sikerült a piaci ár majd harmadáért egy 237 négyzetméteres, freskókkal, stukkókkal díszített lakáshoz jutnia a Deák Ferenc utcában (az ingatlanokról lásd térképünket), ahogy magát Kertészt sem gyengítette az, hogy az ingatlanügyekben érintettsége ellenére a cége birtokába került egy, a kerületi árakhoz képest bagóért értékesített Aulich utcai lakás. Ennek az adásvételi szerződése egyébként érdekes módon „elveszett” a kerület irattárából, és az önkormányzat nem is akarja pótolni azt (lásd: Hát nem elvitte a cica!, Magyar Narancs, 2016. november 24.). A lakásügyekben érintett volt a kerület kormánypárti alpolgármesterének apja, néhai Rubovszky György KDNP-s képviselő, aki a 2000-es évek közepétől szakértőként havi 300 ezer forintot kapott, és több lakás értékbecslése kötődött hozzá.

Hát nem elvitte a cica! - Újabb gyanús Rogán-közeli belvárosi lakásszerzés

Eltűnt egy korábbi önkormányzati ingatlan szerződése a Belváros irattárából. A lakást előbb Rogán Antal fogorvos ismerőse vette meg igen jó áron, hogy aztán az Rogán bizalmasához kerüljön. Az önkormányzat elképesztő érveket hoz fel, hogy ne kelljen kiadni a szerződést. Rogán Antal, Habony Árpád és Kertész Balázs ügyvéd bemegy az V.

 

Korábban az ingatlanügyekben eljáró vagyonkezelő cég ügyvezetője Sélley Zoltán, a kerület jelenlegi jegyzője volt. Egyszer azzal keltett föltűnést a nyilvánosságban, hogy egy 980 eurós cipőben fotózták le, mire Sélley azzal mentegetőzött, hogy a drága holmi csak ajándék volt. Sélley Kertész évfolyamtársa volt a Pázmány jogi karán, és csak azután lehetett belőle jegyző, hogy elődjét, Rónaszéki Lászlót bíróság elé állították. A Rónaszéki ellen felhozott egyik ügy éppen Habony Árpád nagynénjéhez, Pápa Marianne-hoz köthető: ez a Károly körút 26. szám alatti gyanús eladás volt. És ha már Habony: róla annak idején külön cikket írtunk (lásd: Belvárosi históriák, Magyar Narancs, 2014. május 21.), miután rendszeresen láttuk megfordulni a Szerb utca 9. szám alatti, műemléki védettségű házban.

Ennek egy Habony-rokon örülhet ((Károly krt. 26.)

Ennek egy Habony-rokon örülhet ((Károly krt. 26.)

Fotó: Sióréti Gábor

Nemcsak a számokból és árakból vonhatók le következtetések a Rogán-éra, illetve az eladások új időszaka összevetésekor. A legfigyelemreméltóbb változás az, hogy az utóbbi években megszaporodtak az ismert, politikaközeli vállalkozók és üzletemberek.

Hírhedt esetek

Korábban is voltak politikai kapcsolattal rendelkező új tulajok. Az Átlátszó Rack László, Pintér Sándor korábbi üzlettársa komoly Váci utca környéki térnyerését térképezte fel több ízben, de Giró-Szász András is felbukkant egy Dorottya utcai ingatlan körül, amelyet eredetileg egy rejtélyes hátterű cég vásárolt meg, hogy aztán időlegesen a volt kormányszóvivő is beszálljon az üzletbe. A belvárosi ingatlanmutyira ugyanakkor legalább annyira az ismert nevek, Hajas László Erzsébet téri szalonja vagy a tévéből ismert, olasz éttermet futtató Gianni Annoni, illetve Habony Árpád korábbi felesége, Kaminski Fanny (Váci utca) irányították a figyelmet, mint a meghökkentően alacsony négyzetméterárak. Az egykori Jaguar-szalont a József Attila utcában alig 230 ezer forintos négyzetméteráron vehette meg egy ciprusi offshore cég, de Szentgyörgyvölgyi Péter jelenlegi polgármester korábban a már említett Szerb utca 9. alatt egy 110 négyzetméteres felújított lakást 174 ezer forintos egységáron vehetett meg – 25 éves részletfizetési lehetőséggel. A Mérleg utcában Rogán Antal titkáránál is landolt egy lakás, de jutott az ellenzéknek is ingatlan, amely nem is verte az asztalt az alacsony négyzetméterárak miatt. A 2014-ig az MSZP színeiben politizáló Pásztor Tibor 176 ezres négyzetméteráron jutott lakáshoz a Balassi Bálint utcában. Az egyik legalacsonyabb – 159 ezer forintos – ár azonban a Károly krt. 22–24. esetében fordult elő. Ezt csak egy hajszállal előzte meg a CBA által bérelt Sas utca 17. 166 ezer forintja, amelyet aztán az élelmiszerlánc átengedett kedvezményestül egy olyan kft.-nek, amely hamarosan nyolcszoros (!) áron kezdte el árulni. (Az ingatlan azonban máig e cég tulajdonában van.) A CBA-hoz köthető Arany Élelmiszer tavaly újabb érdekeltségre tett szert: az Arany János utca 27–29.-ben több mint 1700 négyzetmétert vásárolhattak a környék áraihoz képest alacsony, mint­egy 216 ezer forintos négyzetméteráron. A CBA – derül ki az önkormányzat weboldalának Üvegzseb menüpontjába feltöltött szerződéslistából – legalább háromszor kapott megbízást az V. kerülettől összesen 32,5 millió forint értékben. Ezért húsvéti és karácsonyi csomagokat szállítottak.

 

Már arccal vállalják

Sőt arra is van példa, hogy kormánypárti politikus viszonylag gyorsan előbújik a vásárláskor eljáró „segítők” mögül. A korábban feltételezett rejtőzködés ma már a múlté, egyre több ismert szereplő vállalja nyíltan a kedvezményes ingatlanszerzését.

Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő a családi cégén keresztül trükkösen jutott több értékes belvárosi ingatlanhoz a Múzeum körúton és a Váci utcában. Azokat előbb bérlőként egy fodrászszövetkezet megvásárolta (nem tudtuk kideríteni, hogy honnan szereztek közel 100 millió forintot erre), majd gyorsan el is adta – így juttatva vaskos közvagyonhoz Szatmáryékat. Ez a történet azért volt újdonság a kerületi ingatlanmutyik sorában, mert példát szolgáltatott a gyanúra, miszerint a privatizációk egy részében valójában strómanok ügyködnek valakik helyett (lásd: Képviselő úrnak jó lesz!, Magyar Narancs, 2019. február 21.).

Belvárosi ingatlanmutyi: Trükkös vásárlás után, először lépett fényre egy Fidesz-képviselő

Nem szűnt meg a Rogán Antal alatti gyakorlat, és az elmúlt években is rengeteg ingatlant értékesítettek a piaci ár töredékéért Budapest egyik legdrágább kerületében. Az egyik ügy szálai egyenesen a Fidesz parlamenti frakciójába vezetnek. Sorozatunk első része.

A már említett Kertész Balázs alakja legalább két friss ügylet mögött is felsejlik egy Duó Consulting nevű cég fedésében, amelynek élén Kertész (volt?) sógora található, és amúgy ő a tulajdonos is. A Gerlóczy utcában és a Belgrád rakparton található érdekeltsége, utóbbi különösen speciális, hiszen ezt Leisztinger Tamással közösen próbálják felfuttatni – jelentsen ez bármit is az 1400 négyzetméteres ingatlan esetében. Leisztinger, a baloldaliként elkönyvelt milliárdos-oligarcha évekkel ezelőtt, a Vértanúk terén is lepörgetett egy sikeres adásvételt az önkormányzattal. Ez az üzlet azonban nemcsak mérete miatt érdemel külön figyelmet, hanem azért is, mert a legnagyobb ellenzéki napilap, a Népszava friss tulajdonosa nem mással, mint a kerületi ingatlanügyekben megkerülhetetlen Rogán-bizalmashoz, Kertész Balázshoz közeli figurával üzletel, ami a nagykoalíciós mutyiktól kicsit elszokott hazai köz­életben régi-új, fanyar ízekre emlékeztet (lásd: A főnök, a sógor és az oligarcha, Magyar Narancs, 2019. március 21.). Mindez arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a nagy ingatlanosztogatás nem korlátozódott csupán fideszes, kormányközeli elemekre – és nemcsak balos oligarcha kaphat belőle, hanem Csányi Sándor is.

A belvárosi mutyi legsötétebb szeglete: a szoci pénzember, Rogán bizalmasa és egy híres épület kalandja

Két friss ingatlanügy mögött is felsejlik Rogán Antal titokzatos bizalmasának, Kertész Balázsnak az alakja az V. kerületben. Miközben a Belvárosban Kertész ma is meghatározó szereplő, épp az ő családi körénél landolnak önkormányzati ingatlanok. És feltűnik: Leisztinger Tamás. Amikor 2006-ban Rogán Antal először lett polgármester a Belvárosban, T.

A megkerülhetetlen

Két másik körről érdemes még beszélnünk: a bankokról, illetve az ingatlanos cégekről, lévén mindkét csoport óriásit szakított a Belvárosban. Az orosz állami Sberbankról megírtuk, milyen gáláns volt 2016-ban, amikor átengedte Schimicsek Tibor ingatlanosnak a kedvezményt is magába foglaló elővásárlási jogot az Egyetem tér 5. szám alatti 644 négyzetméteres irodára (lásd: Ügynökök és cinkosok, Magyar Narancs, 2019. február 28.). A Raiffeisen Bank sem volt szűkkeblű, amikor a Ferenciek tere 2. szám alatti bérleményéről volt szó: annak ellenére, hogy a testület a számukra biztosította a lehetőséget a kedvezményes vásárlásra 2015-ben, a vételárat már a Namma Kft. szurkolta le. A cég tulajdonosai jól ismertek: az érdemrenddel is kitüntetett Szamir Hamdan és Zuhair Avad, ők a kormány kedvenc szállodaüzemeltető Mellow Mood-csoportjának jordániai tulajdonosai. (Akik nem először szereztek jó áron lakást a Belvárosban: 2015-ben a Petőfi Sándor utca 3. szám alatt 260 ezer forintos négyzetméteráron vehettek meg egy 357 négyzetméteres helyiséget.)

Orosz állami bank lett a belvárosi ingatlanmutyi új trendjének szimbóluma

Átruházás: ez az új jelszó a Rogán Antal utáni idők V. kerületében. Évek óta lehet átpasszolni alacsonyra értékelt ingatlant, a vásárláshoz ma már nem is kell bérlőnek lenni. A hasznot rendre ingatlanügynökök húzzák, az ellenzék nyílt visszaélésről beszél.

Csányi Sándor OTP-je viszont nem engedte át sem a 2016-ban megvásárolt Nádor utcai 1431 négyzetméteres (197 ezer forint/ négyzetméter), sem a Zrínyi utca 9. alatti 203 négyzetméteres (256 ezer forint/négyzetméter) ingatlanját senkinek. Ha hozzávesszük ezekhez a szintén az OTP-hez került Vigyázó Ferenc utca 6. alatti 655 négyzetmétert, valamint a Kossuth téri Pick-üzlet 313 négyzetméterét, úgy az jön ki, hogy a Csányi érdekeltségébe tartozó cégek közel 2600 négyzetmétert vehettek ki az önkormányzati vagyonból egyetlen, 2015 decemberében tartott képviselő-testületi ülés után, meglehetősen alacsony áron.

Csányi Sándor

Csányi Sándor

Fotó: MTI

A bankokon kívül az ingatlanos cégek sikere feltűnő. A Rogán-érában például az OS17 szereplése; erről az Index részletezésében megtudhattuk, hogy összesen hét ingatlant vettek 550 millióért.
A Hercegprímás utca 17. alatt 177 ezer forintos négyzetméteráron bővülhetett az OS17, a nemrég bennfentes kereskedelem miatt elítélt Fintha-Nagy Ádám érdekeltsége. A Vim-Mobil közel 2800 négyzetméternyi ingatlant vásárolt, ennek csaknem háromnegyedét a Báthory u. 8.-ban, míg az Alkotmány utca 21.-ben összesen hét darab, összesen 840 négyzetméternyi ingatlanért kért az önkormányzat 159,9 milliót a szintén ingatlanban utazó Collina DM-től; ez kicsivel több mint 190 ezer forintos négyzetméterár. A nyomott árat a rossz állapottal indokolták.

false

Tanulság?

Többféle következtetésre juthatunk vizsgálatunk alapján. Évente közel 30 darab ingatlant értékesítenek újabban, és tekintettel arra, hogy információink szerint a százat bőven meghaladó piacképes üzlethelyisége van még az önkormányzatnak, a kiárusítás még évekig eltarthat. Az eddigi feljelenté­sek alapján indított nyomozásokat rendre megszüntették „bűncselekmény hiányában”, nem beszélve arról, hogy a cikkünkben felidézett számos eset vagy már el­évült, vagy hamarosan elévül. Mindeközben az önkormányzat egy olyan rendelet alapján jár el, amely azt foglalja jogi keretbe, hogy miként lehessen úgy eladni önkormányzati vagyont, hogy azon a kerület sok milliárdot bukjon. Mert miért is lenne életszerű, logikus vagy igazságos az, hogy ha valaki egy évig bérel egy 100 milliós üzlethelyiséget, azt úgy vegye meg 12 hónap elteltével 70 millióért, hogy ott még a villanyt sem kapcsolta fel? A baráti ár kikalkulálásához van értékbecslő, akad a papírmunkára megbízható ügyvéd, a rendszer tetején pedig a svájci lakcímmel rendelkező (és egy gellérthegyi, szintén offshore tulajdonban lévő luxusvillában is feltűnő), amúgy elérhetetlen ügy­véd (Kertész Balázs) áll; hogy a szavazásnál csont nélkül biztosított fideszes önkormányzati többséget ne is említsük. Ráadásul semmi nem mutat arra, hogy ez a szisztéma bármit is változzon a jövőben. Juhász Péter távozásával ugyan nem tűnt el az ellenzéki munka a kerületből, de a médiafigyelem egyértelműen csökkent: úgy tűnik, mindenki beletörődött abba, hogy az V. kerületben ezek a dolgok így mennek – az elmúlt években a sajtó már nem is követi a testületi üléseken kiárusított ingatlanok sorsát. Mindezt képes volt nemrég a baloldali ellenzék azzal megfejelni, hogy a kerületben mélyebb beágyazottsággal nem rendelkező, Budán politizáló Tüttő Katát jelölné az őszi polgármester-választásra – aki nemcsak helyi ismeretlensége miatt indul majd hátrányból, hanem mert az a Leisztinger Tamás az élettársa, aki benne van a kerületi ingatlanügyekben. Ezek alapján nehezen elképzelhető, hogy Tüttő Kata az ingatlanmutyi témájával szántaná fel a kerületet ősszel.

Megtalálta a baloldal a tökéletes jelöltet a Belvárosban: az MSZP-s, aki családilag érintett a sötét ingatlanügyekben

Tüttő Kata ott lenne polgármester, ahol Leisztinger Tamás ingatlanozik a fideszes kerülettel. A zuglói Fidesz-MSZP-s nagykoalíciós parkolási mutyihoz hasonló történet van kibontakozóban a 2014-ig Rogán Antal vezette V. kerületben, miután szombaton bejelentették: az MSZP-s Tüttő Katát indítanák a körzetben a baloldal jelöltjeként. Leisztinger-Fidesz-tengely? Tüttőnek ugyan nincs túl sok köze Belváros-Lipótváros Önkormányzatához, lévén jelenleg a XII.

A tények eközben mégis azt mutatják, távolról sem elveszett hely a Belváros az ellenzék számára: tavaly áprilisban az ellenzék közös jelöltje (történetesen az LMP-s Csárdi Antal) a kerület szavazóköreiben közel 700 szavazatot vert a helyi médiában agyonreklámozott fideszes jelöltre. Talán a milliárdos ingatlanmutyi törte meg a kerületi narancsuralmat? Biztosan nem állíthatjuk, bár más ok hirtelen nem jut az eszünkbe.

A Mellow Mood és a propagandista

Az elmúlt fél év ingatlaneladásainál három csoportra érdemes figyelni. A Most Mint Kft. a Belgrád rakparton vásárolt meg tavaly egy 574 négyzetméteres helyiséget (253 ezer forintos négyzetméter-átlag­árért). A cég tulajdonosa Berta György, míg a lakókkal Berta Márta tartja a kapcsolatot – a kapcsolattartásra pedig azért van szükség, mert a cég éttermet készül építeni a ház földszintjén, és emiatt feszültség alakult ki a lakókkal. Berta Márta a Mellow Mood-csoport vezető beosztású munkatársa és a már említett Namma Kft. tagja is volt korábban. Helyi forrásunk szerint ő tűnik a valódi főnöknek, a lakóknak vonakodva, de megerősítette: a cég tulajdonosa valójában a fia.

A Sas utca 6.-ban jutott 260 négyzetméternyi ingatlanhoz nemrég az Impress Régió Kft. 285 ezer forintos négyzetméteráron. Ez a cég adja ki a Mai Belváros nevű, a fideszes vezetés érdekeit kiszolgáló, közpénzen tartott propagandakiadványt. És ez az a cég, amelyik a Habony Árpád lakcímeként megadott Aranykéz utcai lakás tulajdonosa is.

Egy egymással összefüggésbe hozható ingatlanos csoport az elmúlt fél évben 1487 négyzetmétert vásárolhatott kedvezményesen. A három cégnél – az egykor Száraz István tulajdonában álló 3P Promóciós Kft.-nél (Falk Miksa utca, 1105 négyzetméter), a Király 13 Bar Kft.-nél (Zoltán utca, 148 négyzetméter), illetve a Klauzál 34 Estate Kft.-nél (Báthory utca, 234 négyzetméter) – több alkalmazotti és tulajdonosi átfedést találtunk.

 

A cégek adatai az Optenből, az ingatlanokéi a földhivatali nyilvántartásokból származnak. Köszönöm Németh Dánielnek a sorozat elkészítéséhez nyújtott segítségét.

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

99 éven át

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

Prés alatt

  • Fleck Zoltán

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Az embert látni

Kultúrát közvetíteni – ez volt a népművelő feladata. Miközben a kultúraközvetítés kifejezés és a népművelő szó egyaránt kérdéseket vet fel, egy olyan szakma tűnt el, illetve alakult át, amelynek hetvenes évekbeli virágkora máig hatással van az életünkre.