Iskolák járvány idején

Kiskapuzás

Belpol

A központi utasítással nyitva tartott iskolákban egyre több a fertőzött, miközben a tesztelés és a kontaktkutatás akadozik. De milyen lehetőségei vannak a szülőknek, tanároknak, iskoláknak?

Az őszi szünet alkalmas lehet arra, hogy a fertőzött intézményekből kisöprődjön a vírus – ezzel nyugtatta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár október közepén a közvéleményt, miután a tanévkezdés óta folyamatosan érkeztek a hírek az egyre több iskolai fertőzésről. Általános tapasztalat szerint a kormány által előírt iskolai védekezési szabályok nemcsak gyengék, de az oktatási intézményekben azokat nem is nagyon lehet betartani: a távolságtartás az osztálytermekben nem lehetséges, az órai maszkviselés szabályai nem egységesek, a bejárati hőmérőzéssel csak a már lázas beteg gyerekeket lehet kiszűrni.

Lapzártánkig öt tanár hunyt el koronavírus-fertőzés következtében, pontos adatok az iskolák fertőzöttségéről azonban nem ismertek, hiába követelik a nyilvánosságra hozatalukat a szakszervezetek. „Nyilvános adat kellene, hogy legyen, hány pedagógus kapta el a vírust – mondja Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi tagja –, mert a dolgozóknak is joguk van tudni, hogy biztosítottak-e az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei. Tudjuk, hogy van adatgyűjtés, mert az igazgatóknak kötelező mindent lejelenteni. Szerintem brutális adatok lehetnek.”

 

Most már zárni kellene

Orbán Viktor miniszterelnök szeptember közepén így fogalmazott: „Egyértelmű volt a konzultáció alapján, hogy a szülők azt szeretnék, (…) hogy szeptemberben normális rendben kezdje meg a működését az iskola, és hogy ha baj van, akkor az osztályokat próbáljuk inkább átszervezni, ha izolálni kell, akkor az osztályokat, és ne az egész iskolát zárjuk be”. Ez azonban még a nemzeti konzultáció szerint sem feltétlenül igaz: a kérdőív egyetlen pontja vonatkozott a digitális oktatásra, ahol a kitöltőknek azt kellett beikszelni, hogy egy második hullám esetén milyen intézkedéseket támogatnának – ebben valóban nem a digitális oktatásra áttérés kapta a legtöbb szavazatot, de a kormány által közölt adatok szerint is a többség, 61 százalék támogatta volna a bevezetését.

Miközben a tavaszi „digitális oktatás” sikere meglehetősen kérdéses (ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, lásd: A központ ellenében, Magyar Narancs, 2020. július 30.), az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete pedig a társadalmi különbségek növekedésére, a hátrányos helyzetű gyerekek lemaradására, a gyerekek lelki egészségére való hivatkozással ellenzi az iskolák bezárását, az emelkedő fertőzési és halálozási adatok fényében mégis egyre többen támogatnák azt. Egy végzős diákok indította, a felső tagozatok és a középiskolák digitális oktatásra átállítását szorgalmazó online petíciót öt nap alatt több mint 30 ezren írtak alá.

Az Online otthonoktatás nevű Facebook-csoport szavazásán 3700-an szavaztak a hagyományos oktatás fenntartása mellett, 3150-en arra, hogy felső tagozattól kezdve vezessék be a digitálist, és több mint 900-an támogatnák azt is, hogy mindenhol álljanak át online oktatásra. Ezen és a nemzeti konzultáción kívül még a Szülői Hang Közösség készített egy online felmérést, amelyre több mint 10 ezer válasz érkezett, és amelyben arra is rákérdeztek, hogy támogatnák-e a digitális oktatás újbóli bevezetését. Miklós György, a közösség alapítója lapunknak elmondta: bár a felmérés eredményeinek értékelése még zajlik, a többség egyetértett abban, hogy ha valahol megjelenik a fertőzés, akkor szélesebb körben kellene felderíteni a kontaktszemélyeket, és inkább otthon maradni. Vannak viszont olyanok is, akik nem is engednék el a gyereküket az iskolába. A távoktatásra átállást sok család azért nem tudja támogatni, mert a szülők ezt nem tudnák összeegyeztetni a munkájukkal, és a kormányzattól sem kapnak támogatást a munkahelyük védelmére, a kieső jövedelem pótlására. „Sokan reménykedtek abban – mondja Miklós György –, hogy az őszi szünet után nem kell már bemenni, de ez nem így lett. Szigorúbban kellene védekezni a járvány ellen, mert ami most van, az nagyon laza, és nem is működik rendesen. Egyrészt szigorúbb szabályok kellenének az iskolákban, másrészt egyértelmű kritériumrendszerek, legyen szélesebb körű tesztelés, és esetileg tényleg vezessék be a távoktatást.”

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) októberben azt javasolta, hogy az őszi szünet után vezessék be általánosan az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá tartozó egyes intézményekben már alkalmazott úgynevezett „hibrid oktatást” az általános iskolák felső tagozatán és a középiskolákban: vagyis az osztályokat két csoportra bontanák, amelyek hetenként felváltva három napon járnának iskolába, kettőn pedig otthon tanulnának.

A PDSZ álláspontja szerint azonban a hibrid oktatás bevezetésével elkéstek, és most már a teljes zárásra lenne szükség. „Olyan mértékben eleresztették a járványt – mondja Nagy Erzsébet –, hogy most már nincs mese, be kell zárni. Mi eredetileg azt akartuk elérni, hogy legalább az alsó tagozaton meg lehessen őrizni az iskolai oktatást, ezért kellett volna a felső tagozatot és a középiskolát digitálisra átállítani, mert az idősebb gyerekekkel nem kell annyira otthon maradnia a szülőknek. Most már az a visszajelzés jön a szülőktől is, hogy át kellene állni, mert különben a gyerek hazaviszi a fertőzést.”

 

Akadozó protokoll

Maruzsa Zoltán október közepén ismertetett adatai szerint addigra 17 iskola zárt be ideiglenesen, és 102 iskolában vezettek be tantermen kívüli digitális oktatást néhány, vírus által sújtotta osztályban. Az érintettek szerint azonban ennél súlyosabb lehet a helyzet, már csak azért is, mert jelenleg központi döntéseken múlik a digitális oktatás bevezetése – a rendszer pedig akadozik és nem hatékony. Ha megjelenik valahol a vírus, a Nemzeti Nép­egészségügyi Központ (NNK) szervezi a tesztelést, és csak az Oktatási Hivatal (OH) rendelheti el a távoktatást, az iskoláknak nincs joguk maguktól dönteni, még ha van is arra példa, hogy egyes intézmények kényszerhelyzetbe kerülve saját hatáskörben bevezetik a digitális oktatást.

„Ha van egy fertőzött gyerek, akkor mindenki szoros kontaktnak számít, aki 15 percig egy helyiségben volt vele – magyarázza Asbóth Márton, a TASZ magánszféraprojekt-vezetője –, ez egy iskolában az egész osztályt és a tanárokat is jelentené, ha szigorúan vennék. De ha ez így lenne, akkor jóval több iskolát be kellett volna zárni. A kontaktkutatást az iskolákban sem igazán végzik el, az állami iskolák pedig viszonylag rövid pórázon vannak, nagyon szigorúan ki van mondva, hogy nem dönthetnek önállóan a digitális oktatásra átállásról.”

Nagy Erzsébet szerint a köznevelési törvény alapból megadja a lehetőséget az iskoláknak és a fenntartónak is a rendkívüli oktatási szünet elrendelésére, de a szeptember elsejétől hatályos intézkedési tervben már az szerepel, hogy szünetet csak az OH rendelhet el. Hozzáteszi, a rendkívüli tanítási szünet egyébként azért sem a legjobb megoldás ilyenkor, mert ha a tananyagot nem lehet átadni, akkor pótolni kell a kiesett tanítási napokat pluszórákkal vagy hétvégi tanítási napokkal. „A digitális oktatás azért lenne jó megoldás, mert számozott tanítási napnak minősül, senkinek nem jelentkezne hiányként.”

A napokban jelent meg és terjed a Facebookon a Szülői összefogás nevű oldal felhívása is, mely arra biztatja a szülőket, hogy két hétig ne engedjék a gyereküket iskolába, hogy így akadályozzák a járvány terjedését. De mik a lehetőségei a szülőknek? „Arra, hogy valaki csak úgy otthon marad, nincs nagyon lehetőség. Az iskola rugalmasságától függ, hogy milyen indokra hivatkozva adnak lehetőséget az otthonmaradásra” – mondja Miklós György, aki úgy tudja, vannak olyan próbálkozások, hogy az egyéni hiányzóknak az iskola biztosít egyfajta távoktatást, de ez nem egységes gyakorlat.

Asbóth Márton szerint több út is van az igazolt távolmaradásra. Egyrészt az iskolák maguk szabják meg, hogy egy évben hány napot igazolhat maga a szülő, és bár ez a közismert három napnál több is lehet, mégis meglehetősen kevés. Másrészt a hiányzást igazolhatja a háziorvos is, persze csak betegség esetén. Harmadrészt létező, és a járványhelyzet idején is hasznosítható gyakorlat az, hogy a gyereket „kikérik” az iskolából, éppúgy, mint amikor például síelni megy a család – ilyenkor maga az iskola igazolja a tanuló hiányzását.

A TASZ jogásza ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy tavasszal is ugyanazok a szabályok voltak érvényesek, mint most. Akkor „az iskolák bezárását ugyan jogszabállyal rendelték el, de ezen kívül nem kellett új szabályt hozni, a tanulók oktatásának és értékelésének nem volt jogi akadálya, ebből pedig az következik, hogy most sem lenne. A tisztán jogászi válaszom az, hogy nincsen semmi akadálya az otthonmaradásnak és a távoktatásnak, a jogszabályok ezt lehetővé teszik. De valójában mégis kell hozzá egy bátor, együttműködő iskola, mert hiába a jogszabály, a kormány azt erőlteti, hogy az iskolákat nem lehet bezárni.”

 

Táppénz és kiskapuk

A pécsi virológusok Facebookon ismertetett álláspontja szerint a tünetmentes iskolás gyermekek is képesek fertőzni (bár 12–14 év alatt elvileg kevésbé), mégsem jellemző, hogy az iskolák gócpontokká alakulnának – az ott dolgozó felnőttekre viszont kockázatot jelent a vírus intézményi terjedése. A tanároknál a munka törvénykönyve kimondja, hogy a munkáltatónak kötelessége biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, így egy egészségi állapota vagy a kora miatt veszélyeztetett tanár a TASZ jogásza szerint alappal mondhatná azt, hogy számára ezek nem biztosítottak. Nagy Erzsébet azt mondja, ha egy tanár fél a vírustól, mert például maga is veszélyeztetett vagy az idős szüleit gondozza, akkor lehetősége van arra, hogy fizetés nélküli szabadságot kérjen; ám míg a veszélyhelyzet idején ilyen esetben nem kellett egészségügyi járulékot fizetni, most már igen.

Noha Kásler Miklós miniszter még szeptemberben azt ígérte, hogy minden tanár, aki az iskolában fertőződött meg koronavírussal, vagy intézménybeli fertőzés miatt kényszerül karanténba, teljes összegű táppénzt fog kapni, Nagy szerint ez koránt sincs így. „Ha megbetegszem vagy karanténba raknak, akkor sem biztos, hogy elvégzik a tesztelést – és ha nem végzik el a tesztelést, akkor szóba sem kerülhet, hogy a Covid miatt lettem beteg. Alapból keveset tesztelnek, és ezzel el lehet mismásolni ezeket a kifizetéseket, így lehet megspórolni a 100 százalékos táppénz fizetését.” Más alapja is lenne a 100 százalékos táppénz követelésének, akár utólag is, például foglalkozási megbetegedés jogcímen, csakhogy ennek hosszú az eljárásrendje, és utólag fizetnék ki a különbözetet.

A szakszervezeti vezető úgy véli, a legtöbben ugyanakkor még így is a táppénzes megoldást választhatják a tanárok közül, mert így legalább kapnak pénzt. Továbbá szerinte van még egy kiskapu az igazgatók számára: a köznevelési törvény végrehajtási rendelete alapján, ha az igazgató nem is rendelhet el digitális munkarendet, otthoni munkavégzést egy-egy pedagógusnak előírhat – ilyenkor pedig a tanár kap bért.

A különböző egyéni megoldásokkal mostanra mindenesetre úgy alakult a helyzet, hogy miközben az iskolák hivatalosan nyitva tartanak és működnek, egyre többen hiányoznak az órákról – a hiányzások kérdése azért jelentős, mert 250 elmulasztott tanóra súlyos következményekkel is járhat a tanulóra nézve. De itt is van kiskapu. „Nem feltétlenül volt egyértelmű a helyzet – mondja Asbóth Márton –, ezért állásfoglalást kértünk az Oktatási Hivataltól, amely megerősítette, amit mi is kiolvastunk a jogszabályokból. Főszabály szerint ugyanis annak a tanulónak, aki 250 óránál többet hiányzik, osztályozó vizsgát kell tennie – de fontos kitétel, hogy ez csak arra vonatkozik, aki a hiányzásai miatt nem értékelhető érdemjegyekkel. Tehát ha valaki tud érdemjegyeket szerezni, akkor le lehet zárni osztályozó vizsga nélkül is. Ez történt tavasszal, és az iskoláknak ily módon van lehetőségük arra, hogy lehetővé tegyék a távolmaradást.”

Neked ajánljuk