Történelmi döntést hoztak júliusi találkozójukon az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői: a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetése mellé egy közös hitelfelvételből finanszírozott, 750 milliárd eurós helyreállítási alapot (Next Generation EU) is jóváhagytak. A mentőcsomagból az Európai Bizottság előzetes kalkulációi alapján körülbelül 7 milliárd euró (a jelenlegi árfolyamszint mellett több mint 2500 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás juthat Magyarországra, ezen felül kedvező kamatozású hitel felvételére is lesz lehetőség.
Arról azonban gyakorlatilag semmit sem tudni, hogyan tervezi elkölteni a kormány ezt a rengeteg pluszpénzt. Bár Schanda Tamás, a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára Szél Bernadett írásbeli kérdésére azt válaszolta, hogy „a kormányzati előkészítő munka az érintett ágazatok széles spektrumának bevonásával zajlik”, a nyilvánosság mellett az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat is elfelejtették tájékoztatni e munka részleteiről.
A partvonalra szorított helyzetet megelégelve Karácsony Gergely főpolgármester vezetésével egy október 17-i online eseményen több ellenzéki polgármester bejelentette: településén helyi népszavazást kezdeményez annak érdekében, hogy az önkormányzatok is hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz. Konkrétabban azt szeretné elérni a Szabad Városok Szövetsége nevet viselő kezdeményezés, hogy „a kormány az európai uniós válságkezelő támogatás legalább felét az önkormányzatokon keresztül juttassa célba az emberekhez”. A népszavazási kampányhoz keddi lapzártánkig huszonhat, zömében ellenzéki vagy független politikusok által irányított település csatlakozott; az egyetlen kivétel Törökbálint, ahol a civilekből és az ellenzéki pártok képviselőiből álló közgyűlés többségi határozattal bírta rá Elek Sándor fideszes polgármestert a kezdeményezés támogatására. Jávor Benedek, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője szerint jó érvek szólnak amellett, hogy más fideszes vezetésű önkormányzatok is beszálljanak: „A NER-ben fideszes városnak lenni sem fenékig tejfel, ők is hasonlóan kiszolgáltatottak, mint az ellenzékiek, a döntési kompetenciájuk nagyjából addig terjed, hogy megköszönhetik a kormánynak a stadiont, amit kegyként megkaptak tőle.”
A helyi népszavazások köré felhúzott kampány jól illeszkedik abba a szövetségi politikába, amelyet a Karácsony-féle városvezetés a megválasztása óta követ bel- és külföldön. Karácsony tavaly decemberben indította el a nemzetközi Szabad Városok Szövetségét a pozsonyi, a varsói és a prágai polgármesterrel. A szövetség elsődleges célja az, hogy az uniós intézményeknél lobbizzon a városokhoz közvetlenül eljutó uniós forrásokért; legutóbb október 29-én írtak levelet az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács elnökének, és e kezdeményezésükhöz Barcelona, Hannover, Lisszabon, Milánó és Párizs polgármestere is csatlakozott. A főváros emellett aktív résztvevője a hazai nem fideszes városok összefogásának, a magyarországi Szabad Városok október 23-i nyilatkozatát negyvenhat település polgármestere írta alá (ebben benne vannak a fővárosi ellenzéki kerületek vezetői is).
„A helyi népszavazások kezdeményezése belföldi akció, formálisan nem kapcsolódik a V4-es fővárosok által létrehozott szövetséghez, bár nem független attól a lobbitevékenységtől, amit Brüsszelben folytatunk” – magyarázza Jávor Benedek. A népszavazásokkal nem csupán a kormányra gyakorolnának nyomást, az uniós döntéshozatalban is erősítenék a magyar városok hangját, így Jávor szerint nagyobb esély nyílna rá, hogy a helyreállítási alap felhasználását részletező EU-s jogszabályokban a kormányok számára kötelezettségként jelenjen meg a helyi önkormányzatok és más partnerek bevonása.
Hosszadalmas folyamat
Az egyszerre számos településen benyújtandó népszavazási kérdés információink szerint így szól majd: „Egyetért-e azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés/helyi képviselő-testület a felterjesztési jogával élve kezdeményezze azt, hogy az Európai Unió által a koronavírus-járvány elleni fellépéshez szükséges sürgős uniós intézkedés keretében a tagállamoknak biztosított uniós támogatás 50 százaléka a helyi önkormányzatok gazdasági válságkezelő támogatására szolgáljon?” Jávor Benedek tájékoztatása szerint több variáció is készült, azért maradtak ennél a szövegváltozatnál, hogy a kérdés jogilag minél kikezdhetetlenebb legyen a választási bizottsági vagy bírósági eljárásokban. Bár a kampányt bejelentő eseményen az is elhangzott, hogy a települések lakosságarányosan részesedjenek az uniós pénzből, ez végül nem szerepel a kérdésben, hiszen a lakosságszám mellett egyéb szempontokat is érdemes figyelembe venni a források elosztásánál, például hogy mennyire súlyosan érintett egy települést a járvány, vagy hogy milyen volt a kiinduló anyagi helyzete.
A fővárosnál azzal számolnak, hogy a csatlakozó önkormányzatok végső listájának kialakulása után a népszavazási kérdések benyújtása még novemberben megtörténhet, a népszavazásokat azonban valószínűleg csak jövő április–május környékén lehet megtartani, mert a jogi procedúra azzal együtt is elég hosszadalmas, hogy a képviselő-testületek által elrendelt referendumoknál nincs szükség lakossági aláírásgyűjtésre. A kérdést minden településen a képviselők negyede vagy a testület egyik bizottsága adhatja be a helyi választási bizottsághoz, amely 30 napon belül határoz a kérdés hitelesítéséről. Ezt a döntést 15 napon belül lehet megtámadni, a jogorvoslatról az önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszék dönt 30 nap alatt. Ha a kérdést a bíróság jóváhagyta, a képviselő-testület elrendelheti a népszavazást, azonban ezt az elrendelő döntést is meg lehet támadni a bíróságon 15 napon belül, és a törvényszéknek megint csak 30 napja van a jogvita elbírálására. Ha a bíróság másodszorra is szabad utat ad a kezdeményezésnek, a helyi választási bizottság 15 napon belül kitűzi a helyi népszavazást úgy, hogy annak időpontja a kitűzéstől számított ötvenedik és hetvenedik nap közé essen.
A politikailag fontos momentum az eljárásban a népszavazás elrendelése, amihez közgyűlési többség kell, így minden olyan önkormányzat sikerrel csatlakozhat az akcióhoz, ahol megvan az ellenzéki többség, még akkor is, ha fideszes a polgármester (a megyei jogú városok közül Szekszárdon és Nagykanizsán jött létre ilyen felállás tavaly októberben). Mivel azonban a kérdés benyújtásához elég a képviselő-testület negyede is, az ellenzék akár ott is próbálkozhat, ahol kisebbségben van, ezzel ugyanis rákényszeríthetik a fideszes többséget, hogy leszavazza a népszavazás kiírását, azaz lényegében kimondja, hogy nem akar uniós pénzt az önkormányzatnak.
Nyitott kérdések
A megfogalmazott kérdésből és a referendumok jellegéből következik, hogy ha sikeresek is lesznek a népszavazások, jogilag csak a képviselő-testületeket kötelezik a felterjesztésre, a kormányt nem kötelezhetik semmire. Az ellenzéki vezetésű önkormányzatok ezzel az akcióval inkább politikai súlyt szeretnének állítani azon követelésük mögé, hogy nekik is jusson az uniós forrásokból. További előny lehet számukra, hogy napirenden tarthatják az önkormányzatok kormány általi kivéreztetését, a jogállamiság problémáját vagy az uniós pénzfelhasználáshoz tapadó korrupciót, és bemutathatják, ők milyen projekteket valósítanának meg az EU-s forrásokból, ha lenne rá lehetőségük.
A téma magyarországi felhangosításával a következő uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról zajló európai vitákban is hangsúlyosabban jelenhetnek meg a magyar ellenzék szempontjai. Jávor Benedek azt mondja, a népszavazási kérdés azért koncentrál a helyreállítási alapra, mert annak a felhasználási szabályai még alakíthatók, tárgyalási szakaszban vannak, míg a „rendes” hétéves költségvetésnél jórészt adottak a keretek. A helyreállítási alap legnagyobb részét kitevő Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (Recovery and Resilience Facility, RRF) részletszabályait az Európai Parlament és a Tanács által közösen megalkotandó rendelet tartalmazza majd, de az intézményközi tárgyalások erről még meg sem kezdődtek, az EP saját álláspontjának kialakítása van folyamatban. Csak az RRF-ből várhatóan 6,25 milliárd eurónyi támogatás érkezik Magyarországra, ennek felhasználásáról a kormánynak be kell nyújtania egy előzetes tervet vizsgálatra az Európai Bizottsághoz, majd jóváhagyásra a Tanácshoz.
Bár az RRF-ről még nincs kész jogszabály, a Bizottság az időszűke miatt már közzétett egy iránymutatást a tagállami kormányoknak arról, hogyan dolgozzák ki helyreállítási terveiket, sőt a tervek draft verzióját elvileg október közepe óta be is lehet nyújtani. Hogy a magyar kormány ezt megtette-e, arról nincs nyilvános információ, Jávor Benedek szerint mindenesetre velük nem kommunikált az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium. „Az Európai Parlament álláspontjában – részben a mi lobbizásunk eredményeképpen – várhatóan megjelenik majd a helyreállítási tervek társadalmi egyeztetésre bocsátásának erős követelménye. Előfordulhat tehát, hogy a Bizottság kénytelen lesz visszaküldeni a magyar terveket, ha azok megalkotásába nem vonták be az önkormányzatokat. A kormány a kifizetések csúszását kockáztatja azzal, hogy szóba sem áll velünk” – magyarázza Jávor.
Ebben a játszmában kulcskérdés lehet az időzítés is: a tárgyalások jelen állása szerint a kormányok 2021. január 1. és április 30. között nyújthatják be a végleges helyreállítási terveiket, a Bizottság ezeket két hónap alatt értékeli, ezt követően a Tanácsnak egy hónapja van a jóváhagyásra. Ha a magyar kormány siet a terv beadásával, az uniós intézmények pedig simán jóváhagyják azt, akkor előfordulhat, hogy az ellenzék helyi népszavazásai április–május tájékán már elkésettek lesznek. Ha viszont a határidő végét célozza meg a kormány, esetleg épp a társadalmi egyeztetés kapcsán vitába keveredik a Bizottsággal, akkor a helyi népszavazások alulról jövő nyomást gyakorolhatnak, és talán rábírhatják Orbánékat, hogy leüljenek az ellenzéki településekkel.
Az RRF felhasználásáról annyit már biztosan lehet tudni, hogy a támogatott reformok és beruházások többségének kapcsolódnia kell a zöld vagy a digitális átálláshoz. Ilyen projektek megvalósításában éppenséggel tudnának segíteni az önkormányzatok; Budapest az Integrált Fejlesztési Programjába is beleírta, hogy a lakásállomány energetikai korszerűsítésére használná az RRF-et, Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere pedig azt mondta a Narancsnak, hogy a károsanyag-kibocsátást csökkentő, a levegőminőséget javító fejlesztések is szerepelnek az önkormányzat igényei között. Wittinghoff egyébként azért támogatja a Szabad Városok kezdeményezését, mert „az önkormányzatok finanszírozása udvariasan szólva is tisztességtelen, az pedig tényleg példa nélküli, amit a járványhelyzetben csinál a kormány: miközben az önkormányzatok feladatai folyamatosan nőnek, különböző csatornákon pénzt von el a településektől.”
Akik már beszálltak Lapzártánkig a következő települések jelezték, hogy részt vesznek a helyi népszavazási akcióban: Ajka, Albertirsa, Baja, Balmazújváros, Budaörs, Budapest, Dunaújváros, Érd, Göd, Gödöllő, Gyöngyös, Hernádszentandrás, Hódmezővásárhely, Isaszeg, Jánoshida, Kazincbarcika, Miskolc, Nyírbátor, Pécs, Polgár, Pomáz, Salgótarján, Siófok, Szentendre, Szombathely, Törökbálint. Az ellenzéki megyei jogú városok közül a legfeltűnőbb hiányzó Szeged; a csanádi megyeszékhely még nem fejezte ki népszavazási szándékát, bár a polgármesterek október 23-i nyilatkozatát (amelyben szintén szó esik az uniós forrásokról) Botka László is aláírta. Nem csatlakozott Eger sem, mert Mirkóczki Ádám polgármester túl költségesnek tartja a népszavazást, és több értelmét látná egy európai polgári kezdeményezésnek. Tatabánya távolmaradását talán az magyarázza, hogy bár Szücsné Posztovics Ilona személyében ellenzéki polgármester nyert tavaly októberben, a testületben patthelyzet alakult ki, az ellenzéknek, illetve a Fidesz és a Mi Hazánk tandemjének is 9-9 szavazata van. |
