Kiszivárgott a terv: augusztusban erővel venné el a kormány az MTA-tól a kutatóhálózatot

  • narancs.hu
  • 2019. május 28.

Belpol

Lényegében államosítják az MTA-t, ha törvénybe iktatják a tervezetet.

Már a látszattal sem törődik tovább Palkovics és a kormány az MTA-ügyével kapcsolatban, írja az Index, akikhez eljutott az MTA és kutatóhálózatainak sorsáról készült törvénytervezet.

Ahogy attól sokan tartottak Palkovics minisztériuma csak az EP-választásig várt, hogy bekeményítsen az magyar tudományosság sorsáról szóló, hónapok óta húzódó vitában. Bár a vita nem a legjobb megfogalmazás: egy rövid ideig úgy tűnt, hogy az MTA sikerrel tudja képviselni saját érdekeit a kormányakarattal szemben, de az utóbbi hetekben Palkovics újfent kivonta őket az egyeztetések alól, a most kiszirvágott tervezet az MTA és a kutatóintézetek bevonása és minden egyeztetés nélkül készült.

A kikerült tervezet mindenféle információ és egyeztetés nélkül teljesen átalakítaná a kutatóintézeti rendszert: augusztus 1-ével a kormány törvényi erővel elvenné a kutatóintézet-hálózatot az MTA-ról, ráadásul az Akadémiát köteleznék arra, hogy vagyonát ingyenes használatba adja át a kormánynak. Ez gyakorlatilag államosítást jelent, írják.

A kutatóintézeti rendszer teljes átalakítás tervezetét napokon-heteken belül be akarják nyújtani az Országgyűlésnek, és kétharmados többséggel választanák le a kutatóintézeteket egy új, ún. egy újonnan létrehozandó intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba, amelyben irányításában a kormány kapna döntő szerepet. Ezzel a törvénnyel akarják kötelezni emellett az Akadémiát arra, hogy a kutatóintézetekhez kapcsolódó teljes akadémiai vagyont ingyenes használatba adja oda, vagyis az intézetek mellett az MTA vagyonának meghatározó részét is elvennék - teszik hozzá.

A kiszivárgott tervezett fő pontjai az Index összefoglalása szerint:

  • Az MTA-ról leválasztják mind a 15 kutatóintézetét.
  • Létrehoznak egy új állami kutatóhálózatot: ez lesz az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a 15 akadémiai intézet és kutatóközpont ide kerül át.
  • Ezt egy 13 fős testület fogja irányítani, amelybe hat tagot a kormány, hatot az Akadémia jelöl majd, az elnökét közös javaslat alapján Orbán Viktor fogja kinevezni. Ez azt jelenti, hogy teljes mértékben Palkovics akarata érvényesül, és az MTA és kutatóhálózatai által javasolt arányt (1/3 kormány-, 1/3 MTA-, 1/3 kutatóhálózat-jelölt) elutasítják.
  • A testületnek fontos feladata lesz, ugyanis ők döntenek a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről vagy újak csatlakozásáról, és a kutatóhelyek vezetőinek személyéről is.
  • Felállítanak egy Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot (NTT): az elnöke Palkovics László lesz, a tagokat is ő javasolja majd, tehát ez teljesen egy kormányszervezet lesz, amelyben az MTA-nak egy képviselője lesz. Ez a testület tesz majd javaslatokat a támogatandó kutatási főirányokra.
  • AZ MTA-t törvényerővel kötelezik, hogy adja át ingyenes használatba a kutatóintézetek épületeit, infrastruktúráját, teljes eszközparkját, tulajdonát.

 

Az Index emlékeztet arra, hogy Palkovics László és Orbán Viktor nemrég még azt állította, hogy nem államosítják a kutatóintézeteket, a tulajdon szent és sérthetetlen. De a tervezet ennek ellentmond: bár nem veszi el a tulajdont, gyakorlatban államosításnak felel meg.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.