Kiszivárgott a terv: augusztusban erővel venné el a kormány az MTA-tól a kutatóhálózatot

  • narancs.hu
  • 2019. május 28.

Belpol

Lényegében államosítják az MTA-t, ha törvénybe iktatják a tervezetet.

Már a látszattal sem törődik tovább Palkovics és a kormány az MTA-ügyével kapcsolatban, írja az Index, akikhez eljutott az MTA és kutatóhálózatainak sorsáról készült törvénytervezet.

Ahogy attól sokan tartottak Palkovics minisztériuma csak az EP-választásig várt, hogy bekeményítsen az magyar tudományosság sorsáról szóló, hónapok óta húzódó vitában. Bár a vita nem a legjobb megfogalmazás: egy rövid ideig úgy tűnt, hogy az MTA sikerrel tudja képviselni saját érdekeit a kormányakarattal szemben, de az utóbbi hetekben Palkovics újfent kivonta őket az egyeztetések alól, a most kiszirvágott tervezet az MTA és a kutatóintézetek bevonása és minden egyeztetés nélkül készült.

A kikerült tervezet mindenféle információ és egyeztetés nélkül teljesen átalakítaná a kutatóintézeti rendszert: augusztus 1-ével a kormány törvényi erővel elvenné a kutatóintézet-hálózatot az MTA-ról, ráadásul az Akadémiát köteleznék arra, hogy vagyonát ingyenes használatba adja át a kormánynak. Ez gyakorlatilag államosítást jelent, írják.

A kutatóintézeti rendszer teljes átalakítás tervezetét napokon-heteken belül be akarják nyújtani az Országgyűlésnek, és kétharmados többséggel választanák le a kutatóintézeteket egy új, ún. egy újonnan létrehozandó intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba, amelyben irányításában a kormány kapna döntő szerepet. Ezzel a törvénnyel akarják kötelezni emellett az Akadémiát arra, hogy a kutatóintézetekhez kapcsolódó teljes akadémiai vagyont ingyenes használatba adja oda, vagyis az intézetek mellett az MTA vagyonának meghatározó részét is elvennék - teszik hozzá.

A kiszivárgott tervezett fő pontjai az Index összefoglalása szerint:

  • Az MTA-ról leválasztják mind a 15 kutatóintézetét.
  • Létrehoznak egy új állami kutatóhálózatot: ez lesz az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a 15 akadémiai intézet és kutatóközpont ide kerül át.
  • Ezt egy 13 fős testület fogja irányítani, amelybe hat tagot a kormány, hatot az Akadémia jelöl majd, az elnökét közös javaslat alapján Orbán Viktor fogja kinevezni. Ez azt jelenti, hogy teljes mértékben Palkovics akarata érvényesül, és az MTA és kutatóhálózatai által javasolt arányt (1/3 kormány-, 1/3 MTA-, 1/3 kutatóhálózat-jelölt) elutasítják.
  • A testületnek fontos feladata lesz, ugyanis ők döntenek a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről vagy újak csatlakozásáról, és a kutatóhelyek vezetőinek személyéről is.
  • Felállítanak egy Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot (NTT): az elnöke Palkovics László lesz, a tagokat is ő javasolja majd, tehát ez teljesen egy kormányszervezet lesz, amelyben az MTA-nak egy képviselője lesz. Ez a testület tesz majd javaslatokat a támogatandó kutatási főirányokra.
  • AZ MTA-t törvényerővel kötelezik, hogy adja át ingyenes használatba a kutatóintézetek épületeit, infrastruktúráját, teljes eszközparkját, tulajdonát.

 

Az Index emlékeztet arra, hogy Palkovics László és Orbán Viktor nemrég még azt állította, hogy nem államosítják a kutatóintézeteket, a tulajdon szent és sérthetetlen. De a tervezet ennek ellentmond: bár nem veszi el a tulajdont, gyakorlatban államosításnak felel meg.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.