Kiszivárgott a terv: augusztusban erővel venné el a kormány az MTA-tól a kutatóhálózatot

  • narancs.hu
  • 2019. május 28.

Belpol

Lényegében államosítják az MTA-t, ha törvénybe iktatják a tervezetet.

Már a látszattal sem törődik tovább Palkovics és a kormány az MTA-ügyével kapcsolatban, írja az Index, akikhez eljutott az MTA és kutatóhálózatainak sorsáról készült törvénytervezet.

Ahogy attól sokan tartottak Palkovics minisztériuma csak az EP-választásig várt, hogy bekeményítsen az magyar tudományosság sorsáról szóló, hónapok óta húzódó vitában. Bár a vita nem a legjobb megfogalmazás: egy rövid ideig úgy tűnt, hogy az MTA sikerrel tudja képviselni saját érdekeit a kormányakarattal szemben, de az utóbbi hetekben Palkovics újfent kivonta őket az egyeztetések alól, a most kiszirvágott tervezet az MTA és a kutatóintézetek bevonása és minden egyeztetés nélkül készült.

A kikerült tervezet mindenféle információ és egyeztetés nélkül teljesen átalakítaná a kutatóintézeti rendszert: augusztus 1-ével a kormány törvényi erővel elvenné a kutatóintézet-hálózatot az MTA-ról, ráadásul az Akadémiát köteleznék arra, hogy vagyonát ingyenes használatba adja át a kormánynak. Ez gyakorlatilag államosítást jelent, írják.

A kutatóintézeti rendszer teljes átalakítás tervezetét napokon-heteken belül be akarják nyújtani az Országgyűlésnek, és kétharmados többséggel választanák le a kutatóintézeteket egy új, ún. egy újonnan létrehozandó intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba, amelyben irányításában a kormány kapna döntő szerepet. Ezzel a törvénnyel akarják kötelezni emellett az Akadémiát arra, hogy a kutatóintézetekhez kapcsolódó teljes akadémiai vagyont ingyenes használatba adja oda, vagyis az intézetek mellett az MTA vagyonának meghatározó részét is elvennék - teszik hozzá.

A kiszivárgott tervezett fő pontjai az Index összefoglalása szerint:

  • Az MTA-ról leválasztják mind a 15 kutatóintézetét.
  • Létrehoznak egy új állami kutatóhálózatot: ez lesz az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a 15 akadémiai intézet és kutatóközpont ide kerül át.
  • Ezt egy 13 fős testület fogja irányítani, amelybe hat tagot a kormány, hatot az Akadémia jelöl majd, az elnökét közös javaslat alapján Orbán Viktor fogja kinevezni. Ez azt jelenti, hogy teljes mértékben Palkovics akarata érvényesül, és az MTA és kutatóhálózatai által javasolt arányt (1/3 kormány-, 1/3 MTA-, 1/3 kutatóhálózat-jelölt) elutasítják.
  • A testületnek fontos feladata lesz, ugyanis ők döntenek a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről vagy újak csatlakozásáról, és a kutatóhelyek vezetőinek személyéről is.
  • Felállítanak egy Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot (NTT): az elnöke Palkovics László lesz, a tagokat is ő javasolja majd, tehát ez teljesen egy kormányszervezet lesz, amelyben az MTA-nak egy képviselője lesz. Ez a testület tesz majd javaslatokat a támogatandó kutatási főirányokra.
  • AZ MTA-t törvényerővel kötelezik, hogy adja át ingyenes használatba a kutatóintézetek épületeit, infrastruktúráját, teljes eszközparkját, tulajdonát.

 

Az Index emlékeztet arra, hogy Palkovics László és Orbán Viktor nemrég még azt állította, hogy nem államosítják a kutatóintézeteket, a tulajdon szent és sérthetetlen. De a tervezet ennek ellentmond: bár nem veszi el a tulajdont, gyakorlatban államosításnak felel meg.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.