Kivágták a "nehéz" témát a közrádió archív adásából

  • narancs.h
  • 2023. március 10.

Belpol

A szeretet nem gyengeség, vezette le a tanulságot a kecskeméti plébános egy nehéz helyzetben lévő tanárnő történetéből - ám a példázat a közmédia archív adásába már nem került bele. Majd mégis.

Részletesen beszélt egy fiatal tanárnő nehéz helyzetéről a február 19-i miséjén dr. Finta József általános érseki helynök, a főplébánia plébánosa. A misét a Kossuth és a Katolikus rádió is élőben közvetítette a kecskeméti nagytemplomból, az MTVA hírarchívumába viszont felkerült az adásnak egy olyan szerkesztett változata is, amelyből kimaradt a tanárnő története  – számol be a Telex, hivatkozva Hadházy Ákos független parlamenti képviselő mai facebook bejegyzésére

Finta József a misén úgy negyedórán keresztül beszélt az Orsi nevű tanárnőről, akit sajátos nevelési igényű gyerekekhez rendeltek ki, akik először csúnyán beszélve, rendetlenül fogadták őt, de a tanár szeretettel fordult hozzájuk, és így „kihozta belőlük a bennük rejlő tehetséget”.

A plébános a tanárnő történetéből levezette, hogy a szeretet nem gyengeség. „Hiszen mit tartanak sokan ma erőnek? Azt, aki képes felülkerekedni a másikon és legyőzni a másikat. Gyengeségnek tűnik azzal az erővel szemben, amit az Istentől eltávolodott ember a napjainkban erőnek tart. Hiszen mit tartanak sokan ma erőnek? Képes keresztülvinni az akaratát azokon, akik mást akarnak, másképp gondolkodnak, mást szeretnének, vagyis az erőt az erőszakkal társítják. Az az erős, aki képes legyőzni, maga alá gyűrni a másikat. Igen, ezzel szemben lehet, hogy gyengeségnek tűnik a keresztényi szeretet” – mondta Finta a misén.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő arról posztolt a Facebookon, hogy a misének ez a része a Kossuth rádió médiatárába feltöltött, egyik szerkesztett adásból kimaradt, helyette hírek hangzanak el.

Szerinte azért, mert a közmédia cenzúrázta a misét, mert az kellemetlen lehet a kormány számára.

A közmédia weboldalán, a mediaklikk.hu-n elérhető és itt visszahallgatható a teljes élő adás, ahogyan a Katolikus rádió archívumában is, de készült egy szerkesztett adás is, amelyben az evangélium, a gyónás és a mise további részei hallhatók, a tanárnő története viszont nem.

A Telex levélben kereste az MTVA sajtóirodáját, hogy megtudják, mennyire bevett gyakorlat, hogy a példatörténet kimarad a miséből és mit reagálnak Hadházy állításaira. Ha megkapják a választ, frissítjük a cikket.

Frissítés: Hadházy Ákos posztja után a közmédia visszatette a vágatlan misét, amelyen már az asszony története is hallható. Amint arra a politikus felhívja a figyelmet, a forráskód alapján látszik, hogy a teljes misét március 10-én, 11:41-kor – azaz Hadházy bejegyzése után – publikálta a közrádió.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.