Kizárás a KDNP-ből: Tettvágy

  • Mucsányi Marianna
  • 1997. július 10.

Belpol

Visszaállt a KDNP-ben az elnökválasztás előtti "rend": Giczy Györgyé a párt, Isépy Tamásé a frakció. Július 4-én a párt etikai bizottsága Sas Attila pártügyész előterjesztése nyomán kizárta a frakcióvezetőt a KDNP-ből. Isépy csak "közjogi nonszenszként" emlegeti magát, hiszen párton kívüli nem vezetett még frakciót, mióta frakciók egyáltalán léteznek a parlamenti kupola alatt.
Visszaállt a KDNP-ben az elnökválasztás előtti "rend": Giczy Györgyé a párt, Isépy Tamásé a frakció. Július 4-én a párt etikai bizottsága Sas Attila pártügyész előterjesztése nyomán kizárta a frakcióvezetőt a KDNP-ből. Isépy csak "közjogi nonszenszként" emlegeti magát, hiszen párton kívüli nem vezetett még frakciót, mióta frakciók egyáltalán léteznek a parlamenti kupola alatt.

"Elkerülhetetlennek látszik a képviselőcsoport szakadása", összegezte a Narancs kérdésére a hét végén történteket Pálos Miklós, a KDNP alelnöke. A párt etikai és fegyelmi bizottsága július 4-én, pénteken úgy határozott, renitens magatartása miatt Isépy Tamás frakcióvezetőt kizárja a KDNP-ből. Bár a határozatot lapzártánkig Isépy Tamás nem kapta meg, a nyilatkozatokból kiderült, a frakcióvezető egy a tévéhíradóban június 21-én elhangzott mondatával érdemelte ki az egyébként amnesztiát ígérő régi-új KDNP-vezetés szigorát. A 21-22-én zajló országos választmányi ülésen ugyanis Giczy György elnöki programbeszédében a plakátgyűjtés fontossága mellett

bűnbocsánatot hirdetett

a múltbeli vétkekért. Aznap este a Híradóban Isépy Tamás felhívta a figyelmet egy függőben lévő bírósági döntésre, mondván, addig nem tekinthető legitimnek az elnökválasztás, amíg a Legfelsőbb Bíróság határozatot nem hoz a küldöttek egy részének mandátumáról. "Országomat egy lóért" - így jellemezte Pálos Miklós alelnök Isépy Tamás kijelentését: a frakcióvezető szerinte mindent odaadna azért, hogy még néhány hónapig tündököljön. "Vagy", mondta megengedőn, "Isépy megszállottja valaminek, amiről nem tudom, micsoda".

A frakcióvezető híradóbeli mondata miatt már az országos választmány másnapján felkérték a küldöttek a pártügyészt, indítson fegyelmi eljárást Isépy ellen. A pártelnök kabinetfőnöke az újságírói kérdésre kérdéssel válaszolt: "Engedné-e Lezsák Sándor vagy Orbán Viktor, hogy a párttagok megkérdőjelezzék legitimitásukat? Lássuk be, nem engednék", tette hozzá meg sem várva a választ. Múlt pénteken ennek szellemében döntött az etikai testület, miközben jól belengette az alapszabályt. A párt belső törvényét ugyanis a már sokat emlegetett júniusi választmány módosította: fegyelmi vétségként többek között megnevezte a KDNP-t lejárató nyilatkozatokat is. Mindebből, Isépy szavaival, egy dolog következik: "A KDNP - Giczy György."

A frakcióvezető kizárására válaszul a Giczy Györggyel szemben álló csoport szombaton

megalakította

a Barankovics-platformot,

és felszólította a pártvezetést, hogy vonja vissza határozatát. Mellesleg az lett volna logikus, hogy hétfőn, a frakcióülésen az elnök és köre benyújtsa a bizalmatlansági indítványt Isépy ellen. Ám az, hogy Giczy Györgyék nem kezdeményezték a frakcióvezető leváltását, egyetlen dolgot bizonyít: minden nyilatkozatuk ellenére a Giczy-pártiak kevesebben vannak a képviselőcsoportban, mint Isépyék.

A bizalmatlansági indítvány helyett Varga László, a Barankovics-mozgalom kitalálója készített javaslatot, amely az etikai bizottság döntésének elítéléséről szólt. A kereszténydemokraták, az új módi jegyében, már a frakcióülést követő percben vitatkozni kezdtek arról, hogy akkor most elfogadták-e Varga előterjesztését, vagy sem. A 23 fős képviselőcsoport 17 tagja volt jelen a megbeszélésen, 11 honatya szavazott igennel az indítványra, 6 pedig, köztük Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke, bejelentette, hogy tulajdonképpen nincs jelen, csak ez most nem úgy tűnik. Giczy György elnök, aki szintén bent ült a teremben, ezek után oda nyilatkozott, hogy határozatképtelen volt a frakció. Csépe Béla, a képviselőcsoport helyettes vezetője, az ülés levezetője, a következő percben cáfolta az elnököt, megkockáztatva ily módon a kizárást (lásd alapszabály-módosítás).

Az "ősi rend"

helyreállását mutatja, hogy ma már nemcsak az terjed a parlamentben, hogy Isépyék átülnek a Fideszbe, hanem az is, hogy Füzessyék a kisgazdákkal tárgyalnak. A szóbeszéd ellenére egyelőre egyik tábor sem mer lépni. Isépyék hallgatólagos megállapodást kötöttek: csak együtt távoznak, Füzessyék viszont nincsenek elegen a frakció feloszlatásához. (Ez szükséges ahhoz ugyanis, hogy a képviselőknek ne kelljen fél évet parkolópályán, a függetlenek csoportjában tölteniük, hanem rögvest átülhessenek valamely prosperáló frakcióba.) A szakításhoz valamely tábornak egyértelmű többséget kellene szereznie, a 23 tagú képviselőcsoportban azonban Szilágyiné Császár Terézia és Rusznák Miklós ingadozik. A patthelyzet lehetséges feoldásaként említik a képviselők az Isépy-tábor kereszténydemokrata platform néven történő testületi átülését a Fideszbe. Megtörténhet az is, hogy a Füzessy-féle csoport kéri a frakció feloszlatását. Ehhez az akcióhoz még Isépy szerint is meg tudnák szerezni a szükséges többséget, hiszen jó néhány nem Giczy-párti képviselő (Pálfi Dénes, Leitner Gábor, Rapcsák András) már alig várja, hogy távozhasson.

A nagy ötletdömpingben az is megfordult Füzessy Tibor fejében, hogy helyet cseréljen Isépy Tamással. Isépy ülhetett volna az Országgyűlés alelnöki székébe, Füzessy pedig a frakcióvezetőibe. Miután megosztotta javaslatát az akkor még nem kizárt frakcióvezetővel, Füzessy elégedetten hátradőlt, és azt nyilatkozta, vállalná a képviselőcsoport irányítását.

Mucsányi Marianna

Figyelmébe ajánljuk