A KLIK-en kívül – A gyakorlóiskolák helyzete és kilátásai

  • Vári György
  • 2013. május 11.

Belpol

A közoktatást (újmagyarul: köznevelést) fenekestül felforgató átalakítások legtöbbet tárgyalt eleme az önkormányzati iskolák "államosítása" volt, de sok szó esett az egyházi iskolák súlyának növekedéséről és a magániskolák nehézségeiről is. A felsőoktatási intézmények gyakorlóiskoláinak helyzetére viszont kevesebb figyelem jutott.

A gyakorlóiskolák rendszere a dualizmus idejére nyúlik vissza; Európában az elsők között nyílt meg Magyarországon ez az iskolatípus, 1872-ben nyitotta meg kapuit az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolájának jogelődje, abban az évben, amikor mai névadója közoktatási és vallásügyi miniszter lett. Ezek az iskolák azóta is mindig - Horthy, Rákosi, Kádár alatt is - az egyetemekhez tartoztak financiális és irányítási szempontból. Csak a jelenlegi kormányzatnak jutott eszébe, hogy átalakítsa e struktúrát, és "bevigye" a gyakorlóiskolákat az általa felállított Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) alá, amint erről lapunk tavaly júniusban elsőként hírt adott.

A 2002-ben alakult Gyakorlóiskolák Iskolaszövetségének jelen pillanatban 30 tagja van, ehhez hozzájönnek az egyházi felsőoktatási intézmények többségében nem tag gyakorlói, valamint a speciális képzést nyújtó szakok hallgatóit kiszolgáló szakiskolák, például a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karához tartozó Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola. Az állami fenntartású iskolák közül csak a gyakorlókat nem nyelte el még a KLIK.

Bert Sakman a szegedi Ságvári Gyakorlóban


Bert Sakman a szegedi Ságvári Gyakorlóban

Fotó: Császár Imre

 

Közvetlen állami fenntartásba kerülésük lehetőségének tavaly nyári híre mellett sok szó esett még az ELTE több gyakorlójának a felsőoktatási elvonások nyomán súlyossá vált anyagi helyzetéről is: tavaly a Trefort és - még inkább - a Radnóti került bajba, az idei év elején pedig a Kiss János altábornagy utcai gyakorlóiskola gimnáziumi részének bezárásáról volt kénytelen döntést hozni az ELTE szenátusa (lásd erről: Pokorni és Hoffmann közös műve, magyarnarancs.hu, 2013. január 5.).

Az elvonás stációi

A gyakorlók problémái nem a 2010-es kormányváltással kezdődtek. A gyakorlóiskolák közoktatási feladataik ellátása mellett a tanár-, tanító-, óvó- és gyógypedagógus-képzésben is részt vesznek: ez az eszközöket, továbbá a tanárjelölt hallgatók felkészítésével és értékelésével foglalkozó szakvezető tanárok munkaidejét egyaránt jobban igénybe veszi az átlagosnál (az órákon bemutatandó természettudományos kísérleteket például előzőleg a "kistanároknak" és vezetőjüknek alaposan be kell gyakorolni stb.). Ezért ezek az iskolák kettős feladatuk ellátásáért cserébe több pénzt, "dupla normatívát" kaptak, a vezetőtanároknak pedig órakedvezményt számolnak el. A jelenlegi köznevelési törvény szerint is csak 12 órát kell tanítaniuk középiskolákban és 14-et az általánosban a többiek számára előírt 22, legfeljebb 26 helyett.

2007 szeptemberétől viszont valamelyest megváltozott a közoktatás finanszírozása. A költségek kiszámításakor azzal is kalkuláltak, hogy adott számú osztály óráinak leadásához hány pedagógusra van szükség - azzal ellenben nem számoltak, hogy a gyakorlók oktatóinak jelentős része lényegesen kevesebb órát tartó vezetőtanár (akik amúgy szakvizsgázott pedagógusként magasabb kategóriába tartoznak a közalkalmazotti bértáblán). Ami a lényeg: jóval kevesebb költséget "állítottak be" e feladatokra, mint ameny-nyit a gyakorlóknak ténylegesen ki kellett fizetniük a tanáraiknak. "Próbáltuk jelezni, hogy ez így nagyon nem lesz jó, de a dupla normatívára hivatkozva - ami rég nem stimmelt már - lesöpörték az asztalról az igényeinket" - meséli Bácsi János, a szegedi Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola igazgatója, egyúttal a gyakorlóiskolák szövetségének elnöke. Az ELTE - kivételképpen - akkoriban még megengedhette magának, hogy úgy könnyítsen gyakorlóiskolái terhein, hogy a közüzemi számlák fizetését átvállalja tőlük, de vidéken többnyire ezt is ki kellett gazdálkodniuk a gyakorlóknak a költségvetésükből. Tavaly viszont - immár a jelenlegi kormány brutális felsőoktatási megszorításai miatt - az ELTE pluszpénze is elfogyott, nem tudta egészben hozzátenni a rezsiköltségeket iskolái költségvetéséhez: ez billentette meg a Radnótit és a Trefortot. Ráadásul mindez év közben vált csak világossá a pesti gyakorlók számára, menet közben kellett volna további tízmilliókat keresni a költségvetésükben. Ezt a Radnóti csak a szülők segítségével tudta előteremteni: vagyis előállt az a képtelen helyzet, hogy egy kettős (köz- és felsőoktatási) állami feladatot ellátó intézmény részben magánfinanszírozásból volt kénytelen fedezni a működését egy olyan oktatási kormányzat regnálása alatt, amely nemcsak közszolgáltatásnak, de egyenesen a köz "szolgálatának" tekinti az iskolarendszer működtetését - bármit jelentsen is ez a megkülönböztetés. Fentiek magyarázzák azt is, hogy a vidéki gyakorlókat, amelyeknél előbb köszöntött be a hét szűk esztendő, a felsőoktatási elvonások kevésbé súlyosan érintették, ha nem is maradtak ott sem egészen következmények nélkül a megszorítások.

Amikor tavaly nyáron szóba került, hogy a gyakorlóiskolákat is hozzácsapják az idén januárban felálló KLIK-hez, a Rektori Konferencia és maguk az érintett iskolák is többször és erőteljesen világossá tették, hogy ezt nagyon rossz felvetésnek tartják. Gloviczki Zoltán közoktatási államtitkár-helyettes (maga is egykori gyakorlóiskolai - apáczais - diák) végül vissza is vonult, és az államtitkárság átmenetileg, egy tanévre jegelte az ötletet. Mi több, olyannyira jegelték, hogy a gyakorlóiskolák működésének szabályozásával sem kezdtek semmit, aminek eredményeként most nemcsak az oktatásigazgatás rendszerében betöltött helyük nem tisztázott, hanem például finanszírozásuk jövendőbeli módja sem. "Hoffmann Rózsa ekkor megígérte nekünk - így is lett -, hogy a most folyó, átmeneti tanévre nominálértéken ugyanannyi pénzből gazdálkodhatnak a gyakorlók, mint tavaly. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) gazdasági vezetője összehívott bennünket, és arról tájékoztatott, hogy ebből az egyetem egyetlen fillért sem von el, de hozzátenni sem tud, úgyhogy maradjunk meg szigorúan a költségvetési keretek között. Így legalább lehetett tervezni, kénytelenek is voltunk felemelni a szakvezetőink óraszámát, 14 óra helyett 18-ban tanítanak, egyfajta kettős foglalkoztatás bevezetése révén. Félállásban szakvezetők, félállásban pedagógusok, így jön ki az óraszámuk" - magyarázza a Narancsnak Bácsi János. Más szegedi iskolák is immár több éve kénytelenek ilyen megoldásokat alkalmazva nagyobb óraszámban, túlórapénz nélkül foglalkoztatni vezetőtanáraikat, a Ságvári Gyakorlógimnáziumban is 17 órában tanítanak 12 helyett a vezetőtanárok, de "a helyzetre tekintettel" egyes pesti gimnáziumokban is önként vállalnak pluszórákat, ha nem is annyit, mint Szegeden. Pécsett a Babits Mihály Gyakorlógimnázium és Szakközépiskolában Magasi András igazgató beszámolója szerint bár járna, de nem jut cafeteria a pedagógusoknak, ahogyan azt sem tudják fizetni, ha a versenyekre elkísérik az általuk felkészített diákokat; sőt a versenyek nevezési díját sem tudja kifizetni az iskola az utóbbi években. A pályázaton elnyert pénzből épülő természettudományos labor fenntartásának forrásait sem látja egyelőre az igazgató, aki másokkal együtt azt is megemlíti, hogy a köznevelési törvény mindezeken felül olyan többletfeladatokat ró az iskolákra (így a gyakorlókra is), amelyeket a mostani működési költségeikből képtelenek finanszírozni. Noha szeptembertől végezniük kellene a többletfeladatokat, ebben a költségvetési évben szinte biztosan nem jutnak pluszpénzhez. "Az egyetem gazdasági vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy szeptembertől is hozzávetőleg ugyanakkora összegből gazdálkodhatunk majd, mint az előző évben. Csakhogy nekem elsejével a törvény szerint fel kell vennem 100 gyerekenként egy pedagógiai asszisztenst, legalább még egy vagy két testneveléstanárt a napi egy testnevelésórához, könyvtárosi, laboránsi állásokat létesítenem. Ennyi pluszstátuszt képtelenség lesz finanszírozni ugyanennyi pénzből" - sorolja lapunknak egy gyakorlóiskola igazgatója. Szerinte "ugyanúgy lesz, ahogy most, a csoportlétszámok 20 százalékos megnövelésének engedélyezésével" - a kötelező óvodáztatáshoz ugyanis nincs elég hely, ezért mindenkit, akár iskolaérett, akár nem, be kell íratni az iskolába. Vagyis a kormánypártok várhatóan az utolsó pillanatban megint csak kénytelenek lesznek törvényt módosítani, mert nem lesz pénz arra, amit előírnak a törvényben. Sem a gyakorlókban, sem máshol.

Hova álljanak?

A gyakorlókra nézve további súlyos fenyegetés, hogy a Fidesz- KDNP szemmel láthatóan eredményesen mérsékeli a felsőoktatásba belépők számát, ezen belül a leendő tanárokét is. Balog Zoltán miniszter a parlament oktatási bizottságának ülésén néhány hete az origo tudósítása szerint megerősítette, hogy "a képzendő pedagógusok számát ugyanakkor csökkenteni fogják, hiszen itt a legnagyobb a pályaelhagyók aránya". (A minisztérium azt feltételezi, hogy a központosítás eredményeként pontosan fogják tudni, pontosan hány és milyen szakos tanárra lesz szükség az egyes iskolákban, így aztán éppen annyit is képeznek csak, amennyi kell.) Ha pedig kevesebb a tanárjelölt, értelemszerűen kevesebb gyakorlóiskolára lesz szükség. Nemrég már a Sárospataki Tanítóképző Főiskola Árvay József Gyakorló Általános Iskolája is megszűnt gyakorlóiskolaként működni, fenntartását átvette a katolikus egyház. Többen úgy gondolják, hogy a bajai Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolája is veszélybe kerülhet a közeljövőben. A természettudományos szakokon viszont egyre kevesebben jelentkeznek tanárnak, ami amellett, hogy általában is súlyos probléma (egyre komolyabb a tanárhiány ezen a területen, forrásaink szerint néhol már az is előfordul, hogy képesítés nélkül oktatják a reáltárgyakat), a gyakorlók működését is nehezíti. A természettudományokat és a matekot tanító vezetőtanároknak alig akad hallgatójuk, vagyis nem tudnak szakvezetőként dolgozni, elvileg nem volna mire igénybe venniük - önhibájukon kívül - az órakedvezményüket. Balog Zoltán ezen a mimimálbér nettó összegét közelítő összegű ösztöndíjjal tervez segíteni. Ez önmagában helyes kezdeményezés, de kérdés, hogy elég vonzóvá teszi-e azok számára a tanári pályát, akik természettudományos képzettségükkel más pályán öszszehasonlíthatatlanul több pénzt kereshetnek; másrészt e lépés nem ad választ azoknak a felvetéseire sem, akik szerint komoly probléma, hogy a magyar közoktatásban a reáltárgyak tanítása gyakran nem képes felkelteni az érdeklődést a természettudományok iránt.

A tanárképzés átalakításának immár jogszabályba is öntött kormányzati szándékához alkalmazkodni további megoldandó feladat a gyakorlóiskolák számára. (A tanárképzést kiveszik a "bolognai" képzési rendszerből, osztatlanná teszik, elválasztják egymástól az általános és a középiskolai tanárok képzését: az egyik 4+1, a másik 5+1 éves lesz, a pluszév a meghosszabbított, egyévesre tervezett gyakorlat éve lenne. Azt, hogy az egyéves gyakorlatot ki és miből finanszírozná, nem tudni. A tárca elképzelései szerint a bolognai átállás felel azért, hogy nagyon kevesen jelentkeztek a természettudományos mesterszakokra - mások inkább a fentebb jelzett problémákat látják mindennek a hátterében.)

Kapaszkodókra várva

Mindeközben még mindig nem tudni biztosan azt sem, hogy ki lesz az iskolák fenntartója szeptembertől. Tavaly decemberben az oktatási államtitkárság - meglehetős késéssel - észbe kapott, és felállította a gyakorlóiskolákat fenntartó egyetemek és a gyakorlók képviselőiből álló 12 tagú bizottságot, amelynek a gyakorlóiskolákkal kapcsolatos szabályozást kell kidolgoznia, majd e hónap végéig az oktatási kormányzat elé tárnia. Első számú javaslatuk ismét az lesz, hogy a gyakorlók megmaradhassanak kivételnek az állami iskolarendszerben, ne kelljen csatlakozniuk a KLIK-hez. Feltehető, hogy a változatlanul egységes véleménnyel szembesülve Hoffmannék képesek lesznek ez alkalommal felülemelkedni a központosítás iránti szenvedélyükön. "Butaság lenne, hogy miközben az egyetemről származnak a feladataink, más legyen a fenntartónk: az egyetemekhez van közünk, nem a Klebelsberg Intézethez" - indokol Bácsi, aki maga is tagja a bizottságnak. Némelyek úgy tudják, hogy az államtitkárság már csak azon gondolkozik, hogy a szakmai irányítást az egyetemeknél hagyva a béreket központilag, ne az egyetemeken keresztül fizessék a jövőben a gyakorlók dolgozóinak (a bérköltség az iskolák költségvetésének hozzávetőleg 80-85 százalékát teszi ki), bár a szereplők ennek sem látnák sok értelmét. Bácsi szerint viszont érdemes felvetni, hogy az életpályamodell tervezett bevezetését kísérő pedagógusminősítési rendszer működtetésében a vezetőtanárok rutinjára érdemes lenne támaszkodni, hiszen úgyis a tanárjelöltek óráit értékelik kinevezésük óta, vagyis minősítéssel foglalkoznak, mi több, sokuk az egyetemen is dolgozik szakmódszertani oktatóként.

Majd mindegyik működő gyakorlóiskola kihasználtsága közelíti a 100 százalékot, és az irántuk megnyilvánuló érdeklődést a KLIK létrehozása csak tovább fokozza forrásaink szerint. (A minden óriási átalakítással együtt járó bizonytalanság és e konkrét átszervezés kaotikussága egyaránt magyarázza ezt.) Az, hogy a gyakorlók kívül maradtak a rendszeren, a stabilitás látszatát kölcsönzi nekik, már csak azért is, mert az önkormányzati vagy az állami fenntartó - szemben az egyetemmel - közvetlenül kitett a pártpolitikai érdekeknek, továbbá a legtöbb szülő úgy gondolja, hogy az egyetemi fenntartás garantálja a megbízható minőséget. Az államtitkárság az esélyegyenlőségre hivatkozva forszírozta a közvetlen állami fenntartásba vételt, ahogyan általában is erre hivatkozik az erőltetett centralizáció, egységesítés magyarázatakor, miközben számos intézkedése mintha éppen ennek az ellenkezőjét célozná.

Mindenesetre sürgős volna minél előbb tisztán látni a szabályozási kérdésekben, mert az órarendeknek a gyakorlókban májusra készen kell lenniük, mivel előzetesen egyeztetni kell az egyetemmel: a tanárjelölteknek ugyanis mindkét intézményben vannak kötelezettségeik. Az órarend elkészítéséhez viszont tudni kell a gyakorlókban, hogy milyen óraszámokkal dolgozhatnak a vezetőtanáraik beosztásakor. Vagyis legfőbb ideje volna, hogy ha már a múlt végképp eltöröltetik, legalább a jövő (tan)év rendben elkezdődhessék.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.