Kocsis Máté belengette a média külföldi finanszírozásának törvényi betiltását

  • narancs.hu
  • 2025. március 22.

Belpol

"Talán az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem lehetne külföldről finanszírozni médiát" – írja a Fidesz frakcióvezetője.

Folytatódik a húsvéti nagytakarításnak nevezett kormányzati hadjárat a független média ellen: Kocsis Máté szombat délelőtti posztjában arról ír, egy új jogszabállyal betiltanák a média külföldi finanszírozását.

Miután Donald Trump megszüntette az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) külföldi segélyezési szerződéseinek több mint 90 százalékát, Orbánék is ráugrottak a témára. A miniszterelnök a februári évértékelő beszédében bejelentette, hogy a Magnitsky-törvény mintájára szankcionálnák a külföldi pénzeket felhasználó szervezeteket.

A „húsvéti nagytakarításnak” része az is, hogy a Fidesz kormánybiztossal tárná fel a Magyarországra érkezett amerikai támogatásokat. A kormánybiztos László András, a Fidesz EP-képviselője, a Megafon korábbi fizetett propagandistája lett, aki már ki is utazott az USA-ba, és pár napja egy videóban már a lehetséges büntetőjogi következményekről beszélt – emlékeztet a Telex.

A jól eltervezett forgatókönyv újabb eleme Kocsis Máté szombat délelőtti Facebook-posztja, amelyben a Fidesz frakcióvezetője arról ír, hogy szerinte „egyre több tény derül ki arról a nemzetközi korrupciós hálózatról, mely Magyarországon is pénzért vásárolt politikusokat, újságírókat, aktivistákat és médiafelületeket”.

A fideszes politikus szerint a nemzetközi korrupciós hálózat külföldi pénzből érvényesítette itthon más államok politikai és ideológiai érdekeit, illetve külföldi pénzből befolyásolta a közvéleményt vállalatok és tőkéscsoportok gazdasági érdekei mentén.

„Durva beavatkozások ezek Magyarország belügyeibe, ezért talán az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem lehetne külföldről finanszírozni médiát. Ideje lenne ezt a szabályt is meghozni”

– jelentette ki Kocsis Máté.

Hogy pontosan milyen szabályozásra gondol, azt nem fejtette ki a Facebook-posztjában. De jövő héten bizonyára kiderül.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.