300 millió forintos támogatást ad az állam a Kerényi Imre nevével fémjelzett Nemzeti Könyvtár elindításához, az első 14 kötet megjelentetésére. Ez az összeg kereken 100 millió forinttal több, mint az NKA Könyvkiadás Kollégiuma által kiírt, a teljes magyar és határon túli magyar könyvkiadást megszólító idei pályázat összege.
Kerényi, a könyvosztó
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A miniszterelnöki megbízott a kezdeményezésről szólva úgy fogalmazott, hogy azokat a műveket választották ki, amelyeket a kormány ajánl hívei és leendő hívei számára, a békemenet résztvevőinek, és hogy a könyvsorozat arra tesz kísérletet, hogy megfogalmazza a nemzeti oldal saját kánonát. Kerényi szerint minden politikai rendszer törekszik arra, hogy filozófiáját megjelenítse épületekben, szobrokban, könyvsorozatokban. A könyveket a magyarság és a haza szeretete köti össze, ez a kánon nem támad senkit, más kánonokat sem – közölte, teljesen ellentmondva egy mondattal fentebb idézett állításával, miszerint a sorozat a kormány szimpatizánsai számára készül. Mint azt Kálmán C. György korábban megírta, a kánon problémája nem könnyen megválaszolható és szakértelmet igénylő kérdés, amelyeket sem hatalmi szóval, sem ideológiai hivatkozásokkal, sem baráti kedélyeskedéssel nem lehet eldönteni.
| Kerényi könyvtára Kerényi Imre, az alaptörvény terjesztésével kapcsolatos koncepció kidolgozásáért, végrehajtásának irányításáért felelős miniszterelnöki megbízott október 3-án mutatta be a tervezett huszonnégyből idén megjelent hét kötetet. A 300 milliós állami ráfordítást nem a teljes könyvsorozat, hanem ennek csak a jövő márciusig várható 14 kötete kapja. A kötetek között van Tormay Cécile A régi ház című könyve, Jókai Mór Benyovszky Móric élete, Gundel Károly A vendéglátás művészete, valamint Szigethy Gábor szerkesztésében az Október 23. című kötet. A könyvtár köteteit a 100 százalékban állami tulajdonú Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó adja ki. A kötetek tízezer példányban jelennek meg, ebből ötezer a tiszteletpéldány. A könyveket eljuttatják valamennyi közkönyvtárnak, valamennyi iskolai könyvtár számára, és azzal a feltétellel, hogy „berendezési tárgyak legyenek” iskolaigazgatóknak, valamint a jelentősebb települések polgármestereinek. A könyvek eladási ára egyébként 2500 forint. |
De legalább ekkora baj az is, hogy újabb kezdeményezés indult a szakma megkérdezése nélkül.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése kicsit megkésve ugyan, de tegnap reagált az állami százmilliókból létrejött sorozatra, amely – természetesen – nem csak a nemzeti oldalra szavazó adófizetők forintjaiból jött létre. Megítélésük szerint a versenytörvénybe, a vállalkozás szabadságának elvébe ütközik, hogy az állam körültekintés nélkül beleavatkozik a tisztán piaci szabályok szerint működő magyarországi könyvkiadás kiadási és kereskedelmi rendszerébe. Az évi 12-13 ezer új címet megjelentető hazai és határon túli kiadók saját pénzüket kockáztatva jelentetik meg könyveiket, gondoznak sorozatokat, s szigorú, esélyegyenlőséget jelentő pályázati feltételekkel kérhetnek csak állami támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól. „Méltatlannak találjuk azt is, hogy a piaci folyamatokba beavatkozó állami sorozat elindításáról a magyar könyvszakma szereplőivel nem konzultáltak. Felhívhattuk volna ugyanis a figyelmet arra, hogy 14 cím 140 000 példányban történő megjelentetéséhez nincs szükség 300 millió forintra, ez súlyos pazarlás az adófizetők pénzéből.
A kiadványok paramétereinek ismeretében bizton állíthatjuk, ez a cím- és példányszámmennyiség 100 millió forintos ráfordítást sem igényel” – írják Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek, Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottnak és L. Simon László kulturális államtitkárnak küldött levelükben. Ebben arra is felhívják a figyelmet, hogy a miniszterelnöki megbízott állításával szemben, a sorozat igenis zavarja, befolyásolja a magyar könyvpiacot, hiszen a 140 ezer példány felét ingyen osztják el közkönyvtáraknak, iskolai könyvtáraknak, politikusoknak, iskolaigazgatóknak. Így azok a kiadók, amelyek a sorozatban tervezett szerzők műveit eddig piaci körülmények között, saját üzleti kockázatukra jelentették meg, az ingyenes szétosztás „eredményeként” elveszítik a lehetőségét annak, hogy a könyvtárak rendeljenek tőlük. Méltánytalannak tartják továbbá, hogy a sorozat elindítói az érintett könyvkiadókkal sem tárgyaltak, s különösnek azt is, hogy a Közlönykiadó olyan szerző (Bánffy Miklós) művének a megjelentetését is programjába iktathatta, akinek a szerzői joga más kiadónál van.
