Kordondöntés a Szabadság téren, belülről – Bárdos Deák Ági naplója

  • Bárdos Deák Ágnes
  • 2014. május 14.

Belpol

Tegnap bedöntöttük a kordont. Teljesen váratlanul. És épp a Besúgók és provokátorok című Kontroll-szám alatt. Ez a fajta, Jöjj drágám, Lili kommandó. Mire menetrendszerűen megszólalt egy Bródy-szám, már túl is voltunk az egészen.
false

 

Fotó: Lendvai Ádám

Épp az Olé-Olá dallamára készülődtünk az élőlánchoz – amikor kiderült, hogy sehol a rendőrsorfal, szabad a pálya! Ki tudott volna a csábításnak ellenállni? – idézték fel később azok, akik leggyorsabban kapcsoltak, akik – míg kéz a kézben ácsorogtunk az élőlánc felpörgésére várva – a maguk számára is váratlanul, próbaképpen meglökdösték a kordonra feszített takaróvásznat.

Azt hitték, hogy cuki birkák vagyunk, akik beérik egy rutin körtánccal? Körberakják a székeket és hablatyolnak, elvannak, ennyi? Vagy mit gondolhattak, hogy egyáltalán nem álltak sorfalat az építkezés körül? A civilrendőrök mintha felkapták volna a fejüket az „Európai egyesült állatok, jól fogom magam érezni nálatok” ritmusára, de az egyenruhások többsége az eső miatt, vagy csak kicsit lazítva behúzódott a volt tévészékház előtt veszteglő mikrobuszokba, legalábbis onnan kerültek elő, futólépésben – és némileg hüledezve a történtek miatt.

Annyira azért nem vagyunk cukorból, tudhatták volna, de mégsem tudták, nem gyanakodtak, bíztak bennünk, ami kicsit ciki: azt hitték, kiismertek minket, pedig épp fordítva.

false

 

Fotó: Lendvai Ádám

Mire előkerültek, már feltárult, mint Óz paravánja mögött, a nagy semmi, kicsit rendetlenül, szétszórva hagyott szerszámok közül egy munkás nézett ránk meglepetten bentről, vagyis már nem volt benn és kinn, úgyhogy a nyílt színen kicsit még pakolászott, aztán szem elől vesztettük. Hirtelen felállt a rendőrsorfal is, minden a helyére került: igazoltatták azt a néhány embert, akiket a nyomozók lecsekkoltak. Mindent láttak, de valahogy lefagytak. Két kamerával vették az egészet, a HírTv viszont, bi-bi-bííí, lemaradt a hetek óta várt eseményről, feladták, pedig már kezdtük megszokni mi is őket. A sorainkban. Álhírtévé, ahogy az előző napok egyik szónoka, Karsai László mondta.

false

 

Fotó: Lendvai Ádám

Nem szivárgott ki semmi; nem terveztünk előre, alkalom szülte a tolvajt meg a spontaneitás.

Délelőtt a történészek konferenciáján (MTA) felszólaló Mécs Imrét a tüntetők egy része elkísérte, este Magyar Fruzsina a Szabadság téren is felolvasta a beszédét, miután sikeres akciózásunkat a szokásos élőlánccal megfejeltük.

Az Európai Unió himnusza, azaz Beethoven Örömódája alatt lecövekelünk, farkasszemet nézünk a rendőrökkel, akik tegnap biztos nem kaptak dicséretet – bár a kordon helyreállítása egy karmozdulatba tellett nekik, de akkor is: mulasztás történt, keresik majd a felelősöket.

false

 

Fotó: Lengyel Ádám

Bónuszként Szaki bácsi, a kordonbontók brigádvezetője pikk-pakk fenntermett az emlékmű falán, melle előtt kifeszített lobogó, rajta a kedvenc orbánozása: saját szlogen. Két és fél méter magasból nézett le a rendőrökre, mind tudtuk, polgári engedetlenkedik éppen, az neki joga, sőt kötelessége, ezt már a rendőrök nálunk is jobban tudják, mintha fogott volna rajtuk valamit a hetek óta tartó civil- és történelmi  gyorstalpaló. Igazoltatnak, beidéznek – és akkor mi van? Szaki bácsit senki ne nézze gyereknek, tudja, mit csinál.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.