Kövér nem tűz EU-zászlót a Parlamentre

Belpol

Mivel a törvény nem kötelezi, a házelnök nem helyezi ki az EU zászlaját az Országgyűlés épületére. A székely zászló viszont – törvényektől függetlenül – addig lobog, ameddig Románia nem megengedi, hanem bünteti a kitűzését – közölte Kövér László hivatala.

Az Európai Unió legtöbb tagállamában a kormányzati épületeken kitűzik az EU-zászlót, a nemzeti parlamenteken viszont nem – közölte a Naranccsal az Országgyűlés Hivatala, miután azt firtattuk, miért nincs kint az EU lobogója az Országházon. A hivatal idézte az európai zászló és az európai lobogó használatáról a 2004. évi XXIX. törvényt, amely az Országgyűlés épületét is kiemeli az EU-lobogóval felzászlózandó intézmények közül.

Az Országgyűlés sajtóirodája hivatkozott a 308/2004-es, az EU-lobogóval kapcsolatos kormányrendeletre, ami – meglehetős engedékenységgel – nem kötelezi a közintézmények vezetőit a lobogó használatára. Csak akkor, ha van hozzá zászló, de azt is csak akkor, ha nem veszélyezteti az intézményt feladatai ellátásában. „A kitűzött nemzeti zászlóval azonos szélességű, szövetből készült európai zászlót minden olyan esetben ki kell tűzni, amikor ennek tárgyi feltételei a középület és környezete építészeti sajátosságaira tekintettel biztosítottak, és az azzal járó kiadások a középület fenntartásáért felelős költségvetési szerv elemi költségvetésében a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül biztosíthatóak.”

Azt is megkérdeztük, miért látható az Országgyűlés épületén a Székely Nemzeti Tanács lobogója folyamatosan, miközben az alaptörvény szerint ez a zászló nem tartozik Magyarország állami jelképei közé. Kövér László munkatársai a románok magatartásától tette függővé annak bevonását. „A székely zászló nem a Székely Nemzeti Tanács, hanem a székelyföldi magyar közösség lobogója. A nemzeti szolidaritás jeleként a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának plenáris ülése alkalmából 2013. február 15-én Kövér László házelnök kezdeményezésére az Országgyűlés Hivatala tűzte ki a székely zászlót az Országház Kossuth téri homlokzatára. Ezen nemzeti szolidaritás jegyében a székely zászló mindaddig lobogni fog a homlokzaton, amíg Romániában jogellenesen és az európai szellemiséggel ellentétes módon tiltják és büntetik a székely zászló használatát.”

Mint megtudtuk, az épület fellobogózásáról minden esetben a házelnök dönt.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.