Kövér nem tűz EU-zászlót a Parlamentre

Belpol

Mivel a törvény nem kötelezi, a házelnök nem helyezi ki az EU zászlaját az Országgyűlés épületére. A székely zászló viszont – törvényektől függetlenül – addig lobog, ameddig Románia nem megengedi, hanem bünteti a kitűzését – közölte Kövér László hivatala.

Az Európai Unió legtöbb tagállamában a kormányzati épületeken kitűzik az EU-zászlót, a nemzeti parlamenteken viszont nem – közölte a Naranccsal az Országgyűlés Hivatala, miután azt firtattuk, miért nincs kint az EU lobogója az Országházon. A hivatal idézte az európai zászló és az európai lobogó használatáról a 2004. évi XXIX. törvényt, amely az Országgyűlés épületét is kiemeli az EU-lobogóval felzászlózandó intézmények közül.

Az Országgyűlés sajtóirodája hivatkozott a 308/2004-es, az EU-lobogóval kapcsolatos kormányrendeletre, ami – meglehetős engedékenységgel – nem kötelezi a közintézmények vezetőit a lobogó használatára. Csak akkor, ha van hozzá zászló, de azt is csak akkor, ha nem veszélyezteti az intézményt feladatai ellátásában. „A kitűzött nemzeti zászlóval azonos szélességű, szövetből készült európai zászlót minden olyan esetben ki kell tűzni, amikor ennek tárgyi feltételei a középület és környezete építészeti sajátosságaira tekintettel biztosítottak, és az azzal járó kiadások a középület fenntartásáért felelős költségvetési szerv elemi költségvetésében a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül biztosíthatóak.”

Azt is megkérdeztük, miért látható az Országgyűlés épületén a Székely Nemzeti Tanács lobogója folyamatosan, miközben az alaptörvény szerint ez a zászló nem tartozik Magyarország állami jelképei közé. Kövér László munkatársai a románok magatartásától tette függővé annak bevonását. „A székely zászló nem a Székely Nemzeti Tanács, hanem a székelyföldi magyar közösség lobogója. A nemzeti szolidaritás jeleként a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának plenáris ülése alkalmából 2013. február 15-én Kövér László házelnök kezdeményezésére az Országgyűlés Hivatala tűzte ki a székely zászlót az Országház Kossuth téri homlokzatára. Ezen nemzeti szolidaritás jegyében a székely zászló mindaddig lobogni fog a homlokzaton, amíg Romániában jogellenesen és az európai szellemiséggel ellentétes módon tiltják és büntetik a székely zászló használatát.”

Mint megtudtuk, az épület fellobogózásáról minden esetben a házelnök dönt.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.