„Kormányrendeleteket nem szoktam minősíteni” – Szakály Sándor a Veritas Intézetről

Belpol

A kormányzati tervek elleni tiltakozó felhívást is megkapta, mégis megpályázza a Veritas Történetkutató Intézet vezetését Szakály Sándor. A pályázati kiírásról még nem sokat tudunk.
false

 

Fotó: MTI

Mint arról a magyarnarancs.hu elsőként beszámolt, Szakály Sándor hadtörténész jó eséllyel pályázhat az október 25-i kormányrendelettel létrehozott Veritas Történetkutató Intézet főigazgatói posztjára. Szakály lapunknak már hétfőn megerősítette: ha kiírják a pályázatot, mindenképpen indul a pozícióért.

Későbbi beszélgetésünk során megpróbáltuk szembesíteni a leendő főigazgatót a Veritasszal szemben megfogalmazott főbb szakmai kritikákkal. Ungváry Krisztián, Földes György és Sághy Miklós (Szebb múltat!, Magyar Narancs, 2013. november 7.) egyaránt bírálta, hogy a frissen gründolt intézet a Miniszterelnökség irányítása alatt áll majd, bizonyos történészeket extra kutatási lehetőséghez juttat, nevéből pedig az egyetlen történelmi igazság meghaladott koncepciójára lehet következtetni. Az MTA Történettudományi Intézetében jelenleg a Horthy-korszak témacsoport vezetőjeként dolgozó Szakály hangsúlyozta, hogy egy szakmai intézettel szemben akkor célszerű kritikát gyakorolni, amikor az már megkezdte működését. „Kollégáim egy részétől e-mailben tiltakozó felhívást is kaptam, ami azért furcsa, mert a rendszerváltás óta számos hasonló intézet alakult – például a Habsburg Történeti Intézet vagy a XX. század Intézet -, és korábbról nem emlékszem ilyen felzúdulásra” – mondta a hadtörténész.

Az alapító rendelet kitételére, mely szerint az intézet az elmúlt másfél évszázad történelmét a „nemzettudatot erősítő céllal” dolgozza fel, Szakály azzal reagált, hogy kormányrendeleteket nem szokott minősíteni, de meggyőződése, hogy a Veritas munkája minden magyar ember hasznára válik majd. Hozzátette, hogy például az USA-ben fel sem merülhetne ez a kérdés, önmagát írná ki a szakmai elitből a történész, ha megkérdőjelezné a történeti kutatás és a nemzeti identitás közötti kapcsolatot. Információink szerint Szakályt kormányzati körökből is ösztönözhették a pályázásra, ám ezt ő tagadta. „Önállóan döntök, mióta csak történészként ismerem magam. Nem zsinóron mozgok” – fogalmazott. Úgy tudjuk, a Történettudományi Intézet több munkatársát is keresték hasonló ajánlattal, erről szerettük volna megkérdezni Fodor Pál főigazgatót is, de egyelőre nem kívánt megszólalni az ügyben. Említésre érdemes ugyanakkor, hogy az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának titkársága is Szakály Sándort ajánlotta figyelmünkbe lehetséges interjúalanyként.

Ahhoz képest, hogy a kormányrendelet értelmében Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak november 30-ig kellene kiírnia és lefolytatnia a 2014. január 2-án induló intézet vezetéséről döntő pályázatot, erről meglehetősen keveset tudunk. A Miniszterelnökségtől többek között azt tudakoltuk még kedden, hogy nyílt vagy meghívásos pályázatot terveznek-e kiírni, melyek lesznek az elbírálás főbb szempontjai, milyen kritériumok alapján döntik majd el, hogy adott kutatás erősíti-e a nemzettudatot, avagy sem. Válasz egyelőre nem érkezett.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.