„Kormányrendeleteket nem szoktam minősíteni” – Szakály Sándor a Veritas Intézetről

Belpol

A kormányzati tervek elleni tiltakozó felhívást is megkapta, mégis megpályázza a Veritas Történetkutató Intézet vezetését Szakály Sándor. A pályázati kiírásról még nem sokat tudunk.
false

 

Fotó: MTI

Mint arról a magyarnarancs.hu elsőként beszámolt, Szakály Sándor hadtörténész jó eséllyel pályázhat az október 25-i kormányrendelettel létrehozott Veritas Történetkutató Intézet főigazgatói posztjára. Szakály lapunknak már hétfőn megerősítette: ha kiírják a pályázatot, mindenképpen indul a pozícióért.

Későbbi beszélgetésünk során megpróbáltuk szembesíteni a leendő főigazgatót a Veritasszal szemben megfogalmazott főbb szakmai kritikákkal. Ungváry Krisztián, Földes György és Sághy Miklós (Szebb múltat!, Magyar Narancs, 2013. november 7.) egyaránt bírálta, hogy a frissen gründolt intézet a Miniszterelnökség irányítása alatt áll majd, bizonyos történészeket extra kutatási lehetőséghez juttat, nevéből pedig az egyetlen történelmi igazság meghaladott koncepciójára lehet következtetni. Az MTA Történettudományi Intézetében jelenleg a Horthy-korszak témacsoport vezetőjeként dolgozó Szakály hangsúlyozta, hogy egy szakmai intézettel szemben akkor célszerű kritikát gyakorolni, amikor az már megkezdte működését. „Kollégáim egy részétől e-mailben tiltakozó felhívást is kaptam, ami azért furcsa, mert a rendszerváltás óta számos hasonló intézet alakult – például a Habsburg Történeti Intézet vagy a XX. század Intézet -, és korábbról nem emlékszem ilyen felzúdulásra” – mondta a hadtörténész.

Az alapító rendelet kitételére, mely szerint az intézet az elmúlt másfél évszázad történelmét a „nemzettudatot erősítő céllal” dolgozza fel, Szakály azzal reagált, hogy kormányrendeleteket nem szokott minősíteni, de meggyőződése, hogy a Veritas munkája minden magyar ember hasznára válik majd. Hozzátette, hogy például az USA-ben fel sem merülhetne ez a kérdés, önmagát írná ki a szakmai elitből a történész, ha megkérdőjelezné a történeti kutatás és a nemzeti identitás közötti kapcsolatot. Információink szerint Szakályt kormányzati körökből is ösztönözhették a pályázásra, ám ezt ő tagadta. „Önállóan döntök, mióta csak történészként ismerem magam. Nem zsinóron mozgok” – fogalmazott. Úgy tudjuk, a Történettudományi Intézet több munkatársát is keresték hasonló ajánlattal, erről szerettük volna megkérdezni Fodor Pál főigazgatót is, de egyelőre nem kívánt megszólalni az ügyben. Említésre érdemes ugyanakkor, hogy az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának titkársága is Szakály Sándort ajánlotta figyelmünkbe lehetséges interjúalanyként.

Ahhoz képest, hogy a kormányrendelet értelmében Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak november 30-ig kellene kiírnia és lefolytatnia a 2014. január 2-án induló intézet vezetéséről döntő pályázatot, erről meglehetősen keveset tudunk. A Miniszterelnökségtől többek között azt tudakoltuk még kedden, hogy nyílt vagy meghívásos pályázatot terveznek-e kiírni, melyek lesznek az elbírálás főbb szempontjai, milyen kritériumok alapján döntik majd el, hogy adott kutatás erősíti-e a nemzettudatot, avagy sem. Válasz egyelőre nem érkezett.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.