„Kormányrendeleteket nem szoktam minősíteni” – Szakály Sándor a Veritas Intézetről

Belpol

A kormányzati tervek elleni tiltakozó felhívást is megkapta, mégis megpályázza a Veritas Történetkutató Intézet vezetését Szakály Sándor. A pályázati kiírásról még nem sokat tudunk.
false

 

Fotó: MTI

Mint arról a magyarnarancs.hu elsőként beszámolt, Szakály Sándor hadtörténész jó eséllyel pályázhat az október 25-i kormányrendelettel létrehozott Veritas Történetkutató Intézet főigazgatói posztjára. Szakály lapunknak már hétfőn megerősítette: ha kiírják a pályázatot, mindenképpen indul a pozícióért.

Későbbi beszélgetésünk során megpróbáltuk szembesíteni a leendő főigazgatót a Veritasszal szemben megfogalmazott főbb szakmai kritikákkal. Ungváry Krisztián, Földes György és Sághy Miklós (Szebb múltat!, Magyar Narancs, 2013. november 7.) egyaránt bírálta, hogy a frissen gründolt intézet a Miniszterelnökség irányítása alatt áll majd, bizonyos történészeket extra kutatási lehetőséghez juttat, nevéből pedig az egyetlen történelmi igazság meghaladott koncepciójára lehet következtetni. Az MTA Történettudományi Intézetében jelenleg a Horthy-korszak témacsoport vezetőjeként dolgozó Szakály hangsúlyozta, hogy egy szakmai intézettel szemben akkor célszerű kritikát gyakorolni, amikor az már megkezdte működését. „Kollégáim egy részétől e-mailben tiltakozó felhívást is kaptam, ami azért furcsa, mert a rendszerváltás óta számos hasonló intézet alakult – például a Habsburg Történeti Intézet vagy a XX. század Intézet -, és korábbról nem emlékszem ilyen felzúdulásra” – mondta a hadtörténész.

Az alapító rendelet kitételére, mely szerint az intézet az elmúlt másfél évszázad történelmét a „nemzettudatot erősítő céllal” dolgozza fel, Szakály azzal reagált, hogy kormányrendeleteket nem szokott minősíteni, de meggyőződése, hogy a Veritas munkája minden magyar ember hasznára válik majd. Hozzátette, hogy például az USA-ben fel sem merülhetne ez a kérdés, önmagát írná ki a szakmai elitből a történész, ha megkérdőjelezné a történeti kutatás és a nemzeti identitás közötti kapcsolatot. Információink szerint Szakályt kormányzati körökből is ösztönözhették a pályázásra, ám ezt ő tagadta. „Önállóan döntök, mióta csak történészként ismerem magam. Nem zsinóron mozgok” – fogalmazott. Úgy tudjuk, a Történettudományi Intézet több munkatársát is keresték hasonló ajánlattal, erről szerettük volna megkérdezni Fodor Pál főigazgatót is, de egyelőre nem kívánt megszólalni az ügyben. Említésre érdemes ugyanakkor, hogy az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának titkársága is Szakály Sándort ajánlotta figyelmünkbe lehetséges interjúalanyként.

Ahhoz képest, hogy a kormányrendelet értelmében Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak november 30-ig kellene kiírnia és lefolytatnia a 2014. január 2-án induló intézet vezetéséről döntő pályázatot, erről meglehetősen keveset tudunk. A Miniszterelnökségtől többek között azt tudakoltuk még kedden, hogy nyílt vagy meghívásos pályázatot terveznek-e kiírni, melyek lesznek az elbírálás főbb szempontjai, milyen kritériumok alapján döntik majd el, hogy adott kutatás erősíti-e a nemzettudatot, avagy sem. Válasz egyelőre nem érkezett.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.