„Kormányrendeleteket nem szoktam minősíteni” – Szakály Sándor a Veritas Intézetről

Belpol

A kormányzati tervek elleni tiltakozó felhívást is megkapta, mégis megpályázza a Veritas Történetkutató Intézet vezetését Szakály Sándor. A pályázati kiírásról még nem sokat tudunk.
false

 

Fotó: MTI

Mint arról a magyarnarancs.hu elsőként beszámolt, Szakály Sándor hadtörténész jó eséllyel pályázhat az október 25-i kormányrendelettel létrehozott Veritas Történetkutató Intézet főigazgatói posztjára. Szakály lapunknak már hétfőn megerősítette: ha kiírják a pályázatot, mindenképpen indul a pozícióért.

Későbbi beszélgetésünk során megpróbáltuk szembesíteni a leendő főigazgatót a Veritasszal szemben megfogalmazott főbb szakmai kritikákkal. Ungváry Krisztián, Földes György és Sághy Miklós (Szebb múltat!, Magyar Narancs, 2013. november 7.) egyaránt bírálta, hogy a frissen gründolt intézet a Miniszterelnökség irányítása alatt áll majd, bizonyos történészeket extra kutatási lehetőséghez juttat, nevéből pedig az egyetlen történelmi igazság meghaladott koncepciójára lehet következtetni. Az MTA Történettudományi Intézetében jelenleg a Horthy-korszak témacsoport vezetőjeként dolgozó Szakály hangsúlyozta, hogy egy szakmai intézettel szemben akkor célszerű kritikát gyakorolni, amikor az már megkezdte működését. „Kollégáim egy részétől e-mailben tiltakozó felhívást is kaptam, ami azért furcsa, mert a rendszerváltás óta számos hasonló intézet alakult – például a Habsburg Történeti Intézet vagy a XX. század Intézet -, és korábbról nem emlékszem ilyen felzúdulásra” – mondta a hadtörténész.

Az alapító rendelet kitételére, mely szerint az intézet az elmúlt másfél évszázad történelmét a „nemzettudatot erősítő céllal” dolgozza fel, Szakály azzal reagált, hogy kormányrendeleteket nem szokott minősíteni, de meggyőződése, hogy a Veritas munkája minden magyar ember hasznára válik majd. Hozzátette, hogy például az USA-ben fel sem merülhetne ez a kérdés, önmagát írná ki a szakmai elitből a történész, ha megkérdőjelezné a történeti kutatás és a nemzeti identitás közötti kapcsolatot. Információink szerint Szakályt kormányzati körökből is ösztönözhették a pályázásra, ám ezt ő tagadta. „Önállóan döntök, mióta csak történészként ismerem magam. Nem zsinóron mozgok” – fogalmazott. Úgy tudjuk, a Történettudományi Intézet több munkatársát is keresték hasonló ajánlattal, erről szerettük volna megkérdezni Fodor Pál főigazgatót is, de egyelőre nem kívánt megszólalni az ügyben. Említésre érdemes ugyanakkor, hogy az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának titkársága is Szakály Sándort ajánlotta figyelmünkbe lehetséges interjúalanyként.

Ahhoz képest, hogy a kormányrendelet értelmében Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak november 30-ig kellene kiírnia és lefolytatnia a 2014. január 2-án induló intézet vezetéséről döntő pályázatot, erről meglehetősen keveset tudunk. A Miniszterelnökségtől többek között azt tudakoltuk még kedden, hogy nyílt vagy meghívásos pályázatot terveznek-e kiírni, melyek lesznek az elbírálás főbb szempontjai, milyen kritériumok alapján döntik majd el, hogy adott kutatás erősíti-e a nemzettudatot, avagy sem. Válasz egyelőre nem érkezett.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.