„Kormányrendeleteket nem szoktam minősíteni” – Szakály Sándor a Veritas Intézetről

Belpol

A kormányzati tervek elleni tiltakozó felhívást is megkapta, mégis megpályázza a Veritas Történetkutató Intézet vezetését Szakály Sándor. A pályázati kiírásról még nem sokat tudunk.
false

 

Fotó: MTI

Mint arról a magyarnarancs.hu elsőként beszámolt, Szakály Sándor hadtörténész jó eséllyel pályázhat az október 25-i kormányrendelettel létrehozott Veritas Történetkutató Intézet főigazgatói posztjára. Szakály lapunknak már hétfőn megerősítette: ha kiírják a pályázatot, mindenképpen indul a pozícióért.

Későbbi beszélgetésünk során megpróbáltuk szembesíteni a leendő főigazgatót a Veritasszal szemben megfogalmazott főbb szakmai kritikákkal. Ungváry Krisztián, Földes György és Sághy Miklós (Szebb múltat!, Magyar Narancs, 2013. november 7.) egyaránt bírálta, hogy a frissen gründolt intézet a Miniszterelnökség irányítása alatt áll majd, bizonyos történészeket extra kutatási lehetőséghez juttat, nevéből pedig az egyetlen történelmi igazság meghaladott koncepciójára lehet következtetni. Az MTA Történettudományi Intézetében jelenleg a Horthy-korszak témacsoport vezetőjeként dolgozó Szakály hangsúlyozta, hogy egy szakmai intézettel szemben akkor célszerű kritikát gyakorolni, amikor az már megkezdte működését. „Kollégáim egy részétől e-mailben tiltakozó felhívást is kaptam, ami azért furcsa, mert a rendszerváltás óta számos hasonló intézet alakult – például a Habsburg Történeti Intézet vagy a XX. század Intézet -, és korábbról nem emlékszem ilyen felzúdulásra” – mondta a hadtörténész.

Az alapító rendelet kitételére, mely szerint az intézet az elmúlt másfél évszázad történelmét a „nemzettudatot erősítő céllal” dolgozza fel, Szakály azzal reagált, hogy kormányrendeleteket nem szokott minősíteni, de meggyőződése, hogy a Veritas munkája minden magyar ember hasznára válik majd. Hozzátette, hogy például az USA-ben fel sem merülhetne ez a kérdés, önmagát írná ki a szakmai elitből a történész, ha megkérdőjelezné a történeti kutatás és a nemzeti identitás közötti kapcsolatot. Információink szerint Szakályt kormányzati körökből is ösztönözhették a pályázásra, ám ezt ő tagadta. „Önállóan döntök, mióta csak történészként ismerem magam. Nem zsinóron mozgok” – fogalmazott. Úgy tudjuk, a Történettudományi Intézet több munkatársát is keresték hasonló ajánlattal, erről szerettük volna megkérdezni Fodor Pál főigazgatót is, de egyelőre nem kívánt megszólalni az ügyben. Említésre érdemes ugyanakkor, hogy az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának titkársága is Szakály Sándort ajánlotta figyelmünkbe lehetséges interjúalanyként.

Ahhoz képest, hogy a kormányrendelet értelmében Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak november 30-ig kellene kiírnia és lefolytatnia a 2014. január 2-án induló intézet vezetéséről döntő pályázatot, erről meglehetősen keveset tudunk. A Miniszterelnökségtől többek között azt tudakoltuk még kedden, hogy nyílt vagy meghívásos pályázatot terveznek-e kiírni, melyek lesznek az elbírálás főbb szempontjai, milyen kritériumok alapján döntik majd el, hogy adott kutatás erősíti-e a nemzettudatot, avagy sem. Válasz egyelőre nem érkezett.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.